Magyarországon az elit 600 leggazdagabb tagja akkora vagyonnal rendelkezik, amekkora az ország egy évi bruttó nemzeti termékének (GDP) egynegyede: legszerényebb számítás szerint 70 milliárd 231 millió dollárnyi vagyonnal.
Ugyanakkor hazánk népességének fele, 4 millió 899 ezer ember vagyontalannak számít, 1,2 millióan pedig napi 1-2 dollárból élnek – tudatta a Magyar Szociális Fórum (MSZF) kedden a Párizsi Iskola és az Oxfam gazdagok és szegények között világméretekben mélyülő szakadékról szóló tanulmányaihoz kapcsolódva.
A javakban dúskáló magyar elit tőkekoncentrációja és centralizációja ugyan még nem érte még el a világszintet, amelyre az jellemző, hogy a földkerekség leggazdagabb 1 százaléka tulajdonítja el a megtermelt érték 82 százalékát, de gyors ütemben közelít hozzá – állapítja meg az MSZF „Vagyoni és jövedelmi különbségek Magyarországon” című jelentésére hivatkozva. (A dokumentum megtalálható: http://www.mszfszk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1237:2017-09-09-11-21-10)
A tőkés társadalomra jellemző torz elosztási viszonyok meglepő azonosságot mutatnak hazánkban és a világon: Magyarországon a lakosság felének, 4 millió 899 ezer embernek, globális méretekben pedig a világnépesség felének, 3,7 milliárd embernek semmilyen anyagi előnye sem származott a gazdasági növekedésből.
Az Oxfam jelentése szerint „a multimilliárdosok szakadatlan gazdagodása nem a termelés fellendüléséből származik, hanem a fokozott kizsákmányolásból, azaz a fennálló gazdasági rendszer csődjének tünete.” Lucas Chancel, a Párizsi Iskola kutatója, és Thomas Piketty, „A tőke a XXI. században” szerzője rámutat, hogy a világgazdaság vezető államában, az Egyesült Államokban egyre jobban visszaszorul a progresszív adórendszer, és ennek következtében mind nagyobb terhet rónak a középrétegekre és a szegényekre. A rendszer „A gazdagokat jutalmazza a dolgozók helyett” – összegzi az Oxfam.
Mélyülő társadalmi igazságtalanságra utal a bérek között, továbbá a nők és a férfiak között növekvő bérszakadék is. Chancel és Piketty szerint a negatív folyamatok világszerte felerősödhetnek, ha az amerikai modellt követik, valamelyest csökkenthetőek viszont, ha az európai utat választják.
Elemzésükben nem térnek ki a feltörekvő ázsiai modellekre, de jelzik, hogy 1980-2016 között Oroszországban és Kínában is jelentősen nőtt az egyenlőtlenség a jómódú tulajdonosi tized, és a bérből, fizetésből élő többség között.
Magyarországon a tőkéből származó jövedelmek súlya a GDP-ben 38 százalékos, a munkából és a nyugdíjból származó jövedelmeké 27,34 százalékos volt 2017-ben. A GDP 34,66 százalékát, 98 milliárd 535 millió dollárt, kivonták az országból tőkés nyereség címen, ill, más címeken – áll az MSZF jelentésében.+++
