Új magánnyugdíj-biztosítási rendszert fogadott el az Országgyűlés, a változtatás részletesen szabályozza a magánnyugdíj-pénztárak átalakítási folyamatát, amelynek végén, 2013 januárjától a pénztártagok már az új típusú magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságok tagjai lesznek. A képviselők 188 igen, 143 nem szavazat mellett, illetve 1 tartózkodással fogadták el az új szabályozást.
A javaslat ellen szavazott egy szocialista képviselő, Mécs Imre (MSZP). Megszavazta viszont nyolc fideszes, egy szabad demokrata és három független képviselő. A törvény lehetővé teszi, hogy a biztosítottak még aktív életszakaszukban felmérhessék, hogy felhalmozott megtakarításuk mekkora összegű életjáradék kézhezvételét teszi lehetővé.
Ennek kiszámításához a számlaegyenleget kell megszorozni a járadékszolgáltatók által nyilvánosságra hozott járadéktényezővel. A jogszabály valamennyi magánnyugdíjpénztárnak lehetőséget ad egy szabadon kiválasztott intézménybe történő beolvadásra. A jelenlegi magánnyugdíj-pénztári tagok egyéni számláján felhalmozott megtakarítás pedig teljes egészében átkerül a magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságnál vezetett egyéni számlára.
A járadékszolgáltatási jogosultság elérésekor a biztosítottak választhatják az inflációkövetésen alapuló járadékmegállapítást, ez az inflációindexált járadék, ami azt jelenti, hogy magán-nyugdíjpénztári rendszerből kapott ellátásuk folyamatosan megőrzi reálértékét. Ezenkívül lehetőség van nagyobb kockázatok vállalására is, amit a garantált összegű járadék megállapítása jelent. A járadékosok továbbá azt is megválaszthatják, hogy csak saját maguk részére, vagy két életre szóló járadékot kérnek.
A törvény fontos kitétele ugyanakkor, hogy a járadék nominális értéke egyik esetben sem csökkenhet. A járadékszolgáltatás során a férfiak és a nők egyenlő életjáradék kapnak, ugyanakkor az egyösszegű szolgáltatás elérésére a korábbiaknál szűkebb lehetőség van. A szabályozás arra az esetre is kitér, ha a biztosított nincs megelégedve a piaci szolgáltatók járadékszolgáltatási kínálataival. Ekkor az állami, úgynevezett kijelölt járadékszolgáltató inflációkövető ellátását vehetik igénybe a járadékra jogosultak.
Az újjáalakult magán-nyugdíjintézményt, más néven magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságot a tulajdonosok csak fokozott biztonsági eszköztár alkalmazásával működtethetik. A szabályozás előírja, hogy a magánnyugdíj-rendszer működtetésével kapcsolatos valamennyi kockázatra, tehát a működésre, a befektetésre, a járadékszolgáltatásra fedezetet kell biztosítani.
(MTI)
