Új országos csúccsal a turisztikai ágazat túlszárnyalta 2024-es rekordját, és történetében először elérte a 20 milliós vendégszámot.
2025-ben az Európai Unió tagállamainak átlagos növekedési üteméhez képest közel két és félszeres növekedést mutat hazánkban a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken. Magyarország nemcsak az uniós mezőnyt, hanem legfőbb versenytársait is maga mögé utasította: hazánkban a külföldi vendégszám 12%-kal nőtt. A növekedés bő kétszerese Ausztria, több mint ötszöröse Horvátország növekedésének, és jelentősen meghaladja Csehország bővülését.
A kimagasló eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy Budapest 2024-es világbajnoki növekedését követően 2025-ben is csúcsformában volt. 8,1 milliónál is több vendég kereste fel, akik 18,5 millió vendégéjszakával gazdagították a fővárost. Így vendégszáma 13%-kal, míg a vendégéjszakák száma közel 10%-kal haladta meg a 2024-es adatokat. A lendületet a légiösszeköttetések bővülése is segítette: a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tavaly december elején elérte történetének eddigi legmagasabb, 19 milliós utasszámát, ami indokolttá teszi a további, 2026-ban induló fejlesztéseket.
Vidéken a fürdőhelyek taroltak: a vendégéjszakák számát tekintve Siófok végzett az élen, dobogós lett Hévíz és Hajdúszoboszló, de Balatonfüred és Bük is az élmezőnyben zárt. A Balaton 3,4 millió vendéget fogadott, 3%-kal többet, mint egy évvel korábban. Többek között ennek is köszönhető, hogy 20-30 éves rekordok dőltek meg a BAHART személyhajó- és kompforgalmában.
Tavaly a 2024-es rekordévit is 12%-kal múlta felül a magyarországi szálláshelyekre érkező külföldi vendégek száma, amely megközelítette a 10,5 milliót. A belföldi utazók száma meghaladta a 10 milliót. A tőlük származó vendégéjszakák száma majdnem 2%-kal több mint 2024-ben.
A turizmus nemzetgazdasági súlya tovább erősödött, a bruttó hazai termékhez való hozzájárulása immár meghaladja a 14%-ot, tehát minden hetedik forint, ami a GDP-ben megjelenik, ma már a turizmushoz kötődik. Emellett a turizmus közvetlen és közvetett módon adja a központi költségvetés bevételeinek közel 10%-át.
A kormány támogatásának köszönhetően a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programban több mint 21 ezer fejlesztés jutott összesen közel 405 milliárd forint forráshoz. A Kisfaludy Turisztikai Hitelközponton keresztül pedig 2,5%-os, kedvező kamatozású hitelekkel erősíti a turisztikai szolgáltatók versenyképességét.
A Magyar Turisztikai Ügynökség
A turizmus Magyarország stratégiai fontosságú ágazata, amely a GDP több mint 14 százalékát állítja elő. 2025-ben több mint 20 millió vendég mintegy 49 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken. Az ágazatban működő közel 100 ezer hazai szálláshelyszolgáltató-, vendéglátó- és attrakcióüzemeltető kis- és közepes vállalkozás csaknem 400 ezer család megélhetését biztosítja. Az ágazat versenyképességének erősítése érdekében jött létre 2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség. A turizmus kormányzati csúcsszervezete a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) révén napi szinten lát rá az ágazat teljesítményére. Az MTÜ feladata az ágazat magas szintű, adatalapú irányítása, turizmusfejlesztési stratégiák meghatározása, a jogszabályi környezet versenyképességet támogató alakítása, valamint az országmárka építése. Marketing és értékesítési kampányok révén aktívan hozzájárul ahhoz, hogy országunk még vonzóbbá, élményekben gazdagabbá váljon mind a külföldi, mind a belföldi utazók számára. Stratégiai célja, hogy hazánk Közép-Európa vezető turisztikai desztinációjává váljon, valamint, hogy az ágazat GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 2030-ra 16 százalékra növekedjen. További információk és térségi trendriportok: igyutazunk.hu
