A 2050-ig 100% megújuló energiára történő átállás költségei megtérülnek a fosszilis üzemanyagok költségeinek megspórolásából – erre az eredményre jutott a Greenpeace friss tanulmánya, amely a Német Űrkutatási Központtal (DLR) együttműködve készült.
Az átállás a munkahelyek számát is növelné: csak a napenergia-ipar annyi embert foglalkoztatna, mint amennyit ma a szénipar.
A Greenpeace most megjelent Energia[Forradalom] tanulmánya részletes útmutatót ad arra, miként tudjuk kivezetni a fosszilis energiahordozókat, megszüntetni a szén-dioxid-kibocsátást, és 100%-ban átállni a megújuló energiahordozók használatára 2050-re.
„A megújuló energia az elmúlt években olyan robbanásszerű terjedésnek indult, amellyel szinte senki nem számolt: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), a Goldman Sachs vagy az USA energiaügyi minisztériuma sem. A Greenpeace forgatókönyve viszont mindenkinél pontosabban előrejelezte az előző évek trendjeit” – mondta Hunyadi Réka, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse, az egyesült államokbeli Meister Consultants Group tanulmányára hivatkozva.
A most nyilvánosságra hozott, a Német Űrkutatási Központtal (DLR) együttműködésben készült Energia[Forradalom] című tanulmány friss kiadása egyszerre nyújt megoldást a fenntarthatatlan energiahasználat és a globális felmelegedés problémájára. Az elemzés a Nemzetközi Energiaügynökség 2014-es kitekintéséhez képest vázol fel alternatív forgatókönyvet. Az IEA-tanulmány 2012–50 között 56%-os CO2-kibocsátás-növekedéssel számol, amely katasztrofális, 3,6 °C-os hőmérséklet-emelkedéshez vezetne. A Greenpeace forgatókönyve szerint azonban 2050-re a szén-dioxid-kibocsátások teljesen megszüntethetőek, amihez a forgatókönyv mind a villamosenergia- és a hőtermelésben, mind pedig a közlekedésben biztosítja az átállást a 100%-ban megújuló energiaforrásokra.
A megújulókra történő átállás a villamosenergia-termelésben lehet a leggyorsabb. Itt az energiaforradalom már el is kezdődött. A 2012-ben megtermelt energia 21%-a, a 2014-ben épített erőművek által termelt áram 60%-a származott megújuló energiaforrásokból.
A hőtermelésben elsődleges szempont lenne az energiahatékonyság. Megfelelő intézkedésekkel a mai hőigényt mintegy 33%-kal lehetne csökkenteni.
A közlekedési szektor jelenti a legnagyobb a kihívást. Fokozatos átállás kell az elektromos közlekedésre, illetve célzott támogatások az elektromos járművek, valamint a hidrogénnel vagy egyéb, megújuló energiával előállított szintetikus üzemanyagok terjedésére.
A Greenpeace által felvázolt forgatókönyv szerint a villamosenergia-igény a mai duplája lesz – még kötelező érvényű energiahatékonysági intézkedésekkel együtt is. Ezt az energiaigényt csak decentralizált és rugalmas ellátási rendszerekkel, számos megújuló és tárolási technológiát használva lehet kielégíteni. Mindennek kiépítési költsége óriási, azonban a fosszilis energiahordozók és az atomenergia kivezetésével megszűnő üzemanyagköltségeken megtakarított összeg bőven fedezni tudja a beruházást. Így 2035-re meg tudunk válni a legkárosabb energiaforrástól, a lignittől, 2045-re a széntől, azt követően az olajtól, és végül 2050-re már a gázra sem lesz szükség.
A nukleáris energia sem megoldás. Bár az atomerőművek szén-dioxid-kibocsátása kevesebb, mint a fosszilisalapú energiatermelésé, drágaságuk és az emberi egészségre, valamint a környezetre való veszélyességük miatt használatuk egyre inkább háttérbe szorul. A nukleáris energia jelenleg már csak az energiatermelés 11%-át, és a végső energiafelhasználás 2,3%-át fedezi. Az atomenergia az OECD-előrejelzések alapján sem jelentene hosszú távon megoldást az energiaigényekre. A reaktorok fűtőanyagához szükséges uránérc globális tartalékai végesek, és a világszervezet kalkulációi alapján a század második felére el is fogyhatnak.
A környezetvédő szervezet forgatókönyve szerint a munkaerőpiacra is kedvezően hatna a tiszta energiára való átállás. A Greenpeace előrejelzései szerint a napenergia-ipar 2050-re annyi munkaerőt tud majd foglalkoztatni, mint amennyit most a szénipar. A szélenergia-iparban pedig kétszer annyi munkahely lesz, mint amennyi jelenleg az olaj- és a földgáziparban együttesen.
Az Energia[Forradalom] tehát bebizonyítja, hogy a megújulókra való átállás előtt nem tornyosulnak hatalmas közgazdasági és technológiai akadályok. Csupán a politikai akarat hiányzik, hogy a fosszilis energiahordozók és az atomenergia támogatása helyett az energiahatékonysági intézkedéseket és a megújuló energiaforrások elterjedését részesítsék előnyben a kormányok. Az év végi párizsi ENSZ-klímacsúcson azt várjuk a világ vezetőitől, hogy igazán eredményes klímaegyezményben állapodjanak meg a 100%-ban megújuló energiára való átállás érdekében.
