Február utolsó napja a Ritka Betegségek Világnapja, amelyet idén tizennyolcadik alkalommal rendeznek meg világszerte. Ez alkalomból több budapesti épület is különleges díszkivilágítást kap, így a Bálna Honvédelmi Központ, a Duna Aréna, a Megyeri híd, a Müpa Budapest, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, illetve a Puskás Aréna is a világnap színeibe öltözik.
Idén a világnap alkalmából az AstraZeneca egy különleges kezdeményezéssel is szeretné felhívni a figyelmet a ritka betegségben szenvedőkre: népszerű kortárs írókat és illusztrátorokat kért fel, hogy készítsenek meséket, amelyekben a betegségek „antihősökként” jelennek meg, míg a betegek a főhősök, akik a történetekben megküzdenek velük. A világnap célja, hogy növelje a tudatosságot a ritka betegséggel élőket érintő ügyekkel kapcsolatban, valamint elősegítse számukra az egészségügyi ellátáshoz való jobb hozzáférést és az egyenlő bánásmódot.
A Budapesten közlekedők február 28-án Budapest több pontján is találkozhatnak rózsaszín-zöld-kék-lila színben kivilágított épületekkel, amelyek a ritka betegséggel küzdőkre hívják fel a figyelmet. Ritka betegségnek akkor tekintünk egy kórképet, ha kétezer ember közül legfeljebb egy fő érintett benne, azonban, mivel ma már több mint 6-8000 ilyen betegségről tudunk, összességében ők az egyik legnagyobb súlyos betegséggel élő betegcsoport. Az Európai Unió 27 tagállamában közel 27-36 millió ember szenved valamilyen ritka betegségben, amelyre a legtöbb esetben nincs gyógymód. Mindez a teljes uniós lakosság 6-8 százalékát teszi ki, melynek akár 50-75%-a gyermek.1 Ezek alapján Magyarországon a ritka betegek száma körülbelül 700 ezer főre becsülhető.
