Kutatás a kazáncsere rendelettel kapcsolatos ismeretekről
A magyarok nagy többsége tisztában van vele, hogy a kondenzációs kazánnal olcsóbban fűthet, és a szén-monoxid-mérgezés esélyét is jelentősen csökkentheti.
A beépítéshez szükséges extra átalakításokról azonban már jóval kevesebben tudnak, s habár szívesen ruháznának be az olcsóbb fűtést biztosító készülékbe, önerőből ezt kevesen tehetik meg – derült ki a felméréséből, melyet a szeptember 17-én hosszabb türelmi időt kijelölő kazáncsere rendelet kapcsán készítettek.
A megkérdezettek kétharmada hallott már a szeptember 1-jén életbe lépett kazáncsere rendeletről, amely szerint jövő év júliusa az utolsó határidő, ameddig még a lakossági felhasználók hagyományos kéményes vagy turbós készülékre cserélhetik meglévő gázkazánjukat. Jelenlegi állás szerint 2016. július 1-jétől kizárólag kondenzációs kazánra adnak majd ki használatbavételi engedélyt, melynek beépítéssel együtti költsége a fél millió forintot is elérheti.
„A beruházás persze idővel megtérül, hiszen aki hagyományos kéményes kazánról kondenzációs készülékre vált, az a megfelelő beállítások mellett akár 30%-kal csökkentheti fűtési költségét” – magyarázta Patonai Roland, a cég tulajdonosa. Bár a felmérésben részt vevők 94%-a hajlandó lenne egy drágább készüléket venni, ha azzal hosszú távon csökkenteni tudná fűtési költségeit, mégis csupán egyharmaduk mondta azt, hogy képes lenne ezt önerejéből kifizetni. Több mint 60%-uk csak támogatás igénybevétele mellett váltana egy drágább kazánra. Jövő júliustól viszont már nekik sem lesz más választásuk.
Bélelt kémény, savazott csatorna
Jelenleg Magyarországon az 5 százalékot sem éri el a kondenzációs gázkazánok aránya, míg Hollandiában szinte már csak kondenzációs készülékek üzemelnek. A felmérésben részt vevők közül a gázkazánnal fűtők 84%-a válaszolta azt, hogy még mindig hagyományos kéményes vagy turbós gázkészüléket használ – kb. 2 millió ilyen berendezés üzemel hazánkban –, nekik az elkövetkező szezon az utolsó lehetőségük, hogy komolyabb átalakítások nélkül lecserélhessék meglévő meghibásodott készüléküket. Ráadásul a megkérdezettek körében a hagyományos vagy turbós készüléket használók több mint fele 10 évnél régebbi kazánnal fűt, melyek esetében már jelentős a meghibásodás kockázata is.
A válaszadók fele, nincs tisztában azzal, hogy a kondenzációs készülék beépítése a kazán árán kívül további költségekkel jár, mivel a kémény átalakítására is szükség van. „Ezenfelül a savas kondenzvizet is el kell vezetni, ami a közhiedelemmel ellentétben nem okoz gondot az egyébként lúgos csatornában. Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolására hoztuk létre a Kazáncsere Kisokos nevű, online letölthető kézikönyvünket, melyből a rendeletről, a kondenzációs kazán előnyeiről, valamint a beépítéséhez kapcsolódó tudnivalókról is tájékozódhatnak a kazánvásárlás előtt állók” – magyarázta a webáruház tulajdonosa. A Kisokos letöltése ide kattintva kezdeményezhető.
Kire nem vonatkozik a rendelet?
A rendelet alól kivételt képeznek a 400 kW feletti teljesítményű, hőközponti fűtéssel rendelkező társasházi lakásokban található központi kazánok. „Ez nagyjából 140 ezer lakóházat érint hazánkban, valamint kivételek még a 30 kW alatti B1 típusú kombi- és a 10 kW alatti B1 típusú fűtőberendezések is” – tette hozzá Patonai Roland. Várhatóan az EU 2018-ra tervezett, károsanyag-kibocsátást szabályzó rendelete viszont már érinteni fogja a 400 kW feletti teljesítményű berendezéseket is.
