Az Ökopolisz Alapítvány ötödik születésnapja éppen egybeesett az idei – szám szerint a harmadik Nyári Akadémiával, amelynek az idén a festői szépségű Felsőtárkány adott helyt. Ha a négy nap után mérleget szeretnék vonni, akkor azt mondhatom, hogy meglehetősen érdekes témákat tűztek az akadémia plenáris üléseire, és a műhelybeszélgetések is tanulságosak voltak.
A komoly munka mellett persze egyéb programok is színesítették a napokat, a gyerekek egész nap szórakozhattak, aki kirándulni szeretett volna a környező hegyekben, az túrázhatott, a fitteket reggelente tornára csábították, a nagy melegben a fürdőmedence kellemes hűst adott, s sokan kedvencükkel érkeztek, akik szabadon járva-kelve, még néhány előadásba is beleugattak.
Csütörtökön a megnyitóban Lengyel Szilvia, az alapítvány elnökének köszöntője utáni pódiumbeszélgetésben a Magyar környezetpolitika helyzetét és lehetőségeit taglalták 
2018-ig. Dr. Schmuck Erzsébet,az LMP országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi kormány megsemmisítette a környezetpolitikát, s nullára írták a környezetvédelmet.
Dr. Fülöp Sándor PhD, az Ökopolisz Alapítvány Kuratóriumának társelnöke, környezetvédelmi jogász, korábbi jövő nemzedékek országgyűlési biztosa azt hangsúlyozta, hogy szomorúan tapasztaljuk mindig van lejjebb és lejjebb. Dr. Bartus Gábor PhD, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára szerint az intézkedéseket nem ideológiai alapon hozza a kormány, hanem csak arra figyel, hogy hogyan tud több szavazatot megszerezni. Ha a lakosság részéről nincs nyomás, már pedig ahhoz katasztrófa kell, akkor az, nem releváns kérdés.
– Vasali Zoltán, politikai elemző, főiskolai adjunktus megjegyezte, ma a FIDESZ megvetendő ideológiának tartja a környezetvédelmet.
Pénteken az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó beszélgetés a Székelyföldről szólt. A kulturális, történelmi, nyelvi közösség, a hagyománytisztelet, az egészséges nemzeti öntudat és büszkeség az ökopolitika alapvető értéke: legyen szó a katalóniai, skót, walesi, flamand és vallon zöldekről, vagy épp a magyar LMP-ről. Az Ökopolisz Akadémián már 2013-ban volt „határon túli” panelbeszélgetés felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági magyar pártok vezetőivel. Idén egy konkrétabb és forróbb témát, a székely önrendelkezés ügyét vitatták meg részletesebben.
Kolcsár András,/ balról a harmadik/ az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gyergyószéki szervezetének alelnöke hozzászólását rendelkezésünkre bocsátotta, amely nagyon jól összefoglalja a jelenlegi gondolkodást:
„Ahonnan jövök, közel 700 kilométer és még mindig Magyarország. Annak a Bethlen Gábornak a nevelkedési helyéről, aki a 2000 forintoson, tudósai között ülve hirdeti nap, mint nap Csonkamagyarorszárból nézve a végek létét. Ő az a Bethlen Gábor, aki valamikor az 1600-as évek elején kijárta a töröknél, hogy a leégett debreceni templom felújíttasson és erre a célra, Székelyföldről, Gyergyóból hozatott épületfát.
Jövet errefelé áthaladtam kincses Kolozsváron, útba ejtve Mátyás király szülővárosát. Eszembe jutott hát, nocsak, Ő is hirdeti a magyar létet távol kis magyar hontól – ott az ezer forintosról.
Tovább jövögetve Nagyváradra is betértem, és Szent László királyom várát is megnéztem.
Aztán átléptem a határt és a maradék 200 kilométert a 700-ból hamar megtettem. Ami, Magyarországon autózva, többek között nagyon tetszett, hogy mindenhol minden még mindig anyanyelvemen van kiírva, magyar nyelven szól egész nap a rádió és harmadsorban pedig mintegy létünket és összetartozásunkat igazolva, itt ott látni lehet rovásírásos kiírásokat is.
Itt és most ragadom meg a lehetőséget és Isten áldásával köszönöm, köszönjük a meghívást és a vendéglátást.
Magamról, hogy ki vagyok , kit és mit is képviselek. A nevem , aki nem hallotta, vagy nem látná, Kolcsár András, Gyergyószárhegyről. Jelen pillanatban az EMNP országos alelnöke, az EMNT gyergyói szervezetének alelnöke és SZNT helyi – Szárhegyi szervezetének tagja. Tessenek figyelni az ékezetekre az nekünk büszkeségünk és becsületünk is egyben.
Székely vagyok, Székelyföldről, Erdélyből.
Egy igen nagyra becsült utazó, nyelvész Tibetológus, egy a nemzetségemből, Körösi Csoma Sándor,1825. január 28-án kelt levelében, Kennedy századoshoz intézett jelentésében szó szerint a következőket írja:
Sir! (Uram!) Én a székely nemzetség szülöttje vagyok. Ez a magyar nemzetnek ama részéhez tartozik, mely a kereszténység negyedik századában a régi Dáciában telepedett le és jelenleg Erdély nagyfejedelemségét lakja, mely Ausztria császárja uralkodása alatt áll.
Nos, igen.
A székelyek magukat a hunok ivadékainak tartják. Ezt a hitet őseiktől örökölték, ősi hagyománynak tartják, s ehhez szívósan ragaszkodnak. Ennek írott emlékei a XIII. évszázad elejéig vezethetők vissza; nyoma van a legrégibb magyar történetíróknál s emlegetik a későbbiek is.
Legrégibb történetírónk, az 1200. év körül élt III. Béla király jegyzője, Anonymus szerint a székelyek Attila népei voltak A honfoglaló Árpád vezér pedig egyenes ivadéka volt a nagy hun királynak.
Több mint száz év óta élénk tudományos vita folyik a székelyek eredete felett, s ez máig sincs végérvényesen eldöntve.
Kérdem én, ki kérdőjelezné meg a japán nép intelligenciáját és fejlettségét. Gondolom senki. És ők tudják mit hisznek, Japán hogyan keletkezett? – Az istenek, az ők égi háborújuk során, gyöngyfüzérként emelték ki a szigetvilágot. Legalább ennyire hihető a mi Hunor és Magor történetünk. Eredet mondáink eredetünkről tanúskodnak. A létünket igazolják és nem a hogyan létünket. Mint, ahogy a Szentírás is Ádám és Éva teremtéstörténetével nem tudományos leírást ad az ember teremtéséről, hanem az emberiség eredetéről ad tudósít.
Ahonnan én jövök, igen, mi hiszünk a csodaszarvasban, Turulban és csillag ösvényben. Himnuszunkban tudatosan énekeljük, Csaba királyfi csillagösvényét, és hittel imádkozzuk záró akkordként, Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenem.
Mi kissé viccesen ugyan, de valljuk, hogy minden székely magyar, de nem minden magyar székely. Valahogy olyan ez, mint az arám és izraelita. Minden arám izraelita, de nem minden izraelita arám. Tudjuk ugye, hogy Jézus Krisztus arám volt és mégis a kereszt gúnyfelirata, az lett, hogy Ő a zsidók királya.
Nos, ezek vagyunk, innen jövünk, az itt most a kérdés, hogy mit akarunk.
Elevenen emlékszem még, hallom, látom, ahogy kiáltoztuk, kiáltozták az emberek: „Ole, ole-ole-ole, Ceauşecu nu mai e!”. A televízió három nyelven kívánt kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet. Végre a visszafojtott torkokból szabadon előjöttek nemzeti imáink, a magyar és székely himnuszok hangjai és szavai. Mennyit is dudorásztuk, hányan és hányszor tanítgatták gyerekeiknek, családi körökben, autókban utazgatva, félve és remegve, de megtörve sosem. – Énekeltünk: ”…ott ahol zúg az a négy folyó”.
Zsúfolásig telt kultúrotthonainkban számoltuk fel a múltat és tervezgettük a szép szabad jövőt. Eközben a balliberális szocialista konyhán, a pénz ördögi jelvényei alatt, a nagyok főzték nekünk a feketelevest. Megjelentek a terrorista támadások hírei, Bukarestbe bejegyezték az RMDSZ-t, minden romániai magyarok szövetségét. Alku-alku hátán, egyezség egyezségen. Ruháinkon sorsot vetettek. Nektek ez, nekünk az, mi ezt adjuk, ti hatalmat kaptok, …így ment ez. És mi a nép, az istenadta nép, mindent elhittünk. Majd hitünket meg is erősítették egy magyar veréssel Marosvásárhelyen.
Sokan és sokfélét tudunk már ezekről.
Aztán nem jött össze semmi. Lépjünk egyet.
2003-ban megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete (KT) székelyföldi tagjainak részvételével, önálló testületként, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, azzal a céllal, hogy Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, illetve megvalósítására létrehozza a Székely Nemzeti Tanácsot.
Ezt az autonómia civil kezdeményezést a választás szabadsága címszó alatt tűzte zászlójára a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt.
Mi Romániát egy szövetségi államformában tudjuk elképzelni Erdély nagyrégióval, Kolozsvár fővárossal-régió, központtal – autonóm Bánát, Délerdély, Máramaros, Székelyföld és Partium, vagy tovább menve Moldva, Dobrudzsa.
Hogy idézzem Schiffer András elnök urat, a szabadság nem akkor valósul meg egy országban, ha egyik oligarchát egy másikra cseréljük, hanem ha lerázzuk magunkról az oligarchákat.
Autonómia harcunkról elmondható, hogy nem tud megvalósulni mindaddig míg saját oligarcháinktól nem tudunk megszabadulni. Kelemen Hunor elnök úr akkor tudná beírni nevét a történelembe, ha az RMDSZ nevéhez méltóan és létrehozatalának céljaihoz igazodva minden romániai magyarok érdekvédelmi szövetsége lehetne. Mert ugyebár itt is igaz, hogy minden romániai magyar RMDSZ-es, de nem minden RMDSZ-es érdekvédője a romániai magyaroknak.
Örvendünk minden olyan nyilatkozatnak ahol, azt halljuk, hogy egy magyar sem szabad elvesszen sehol a világon és reméljük, hogy tényleg, nem fog velünk bármi megtörténjen, hiszünk benne, hogy hovatartozásunk nem lehet és nem lesz a politika része és tényleg lehet más a politika.”
Belehallgattam néhány műhelybeszélgetésbe is, például ahol a nők szerepéről esett szó, egy érdekes statisztikára figyeltem fel, miszerint a szülőképes nők 8-10 százaléka él ma külföldön, ami 10 évvel ezelőtt mindössze 1-2 százalék volt.
Volt ahol a zöld önkormányzatok helyzetéről esett szó, a különböző településekről érkező zöldek jó ötleteket osztottak meg egymás között, érdekes példákat hoztak saját területükről. Példának okáért, hogy ebben az egyre gyakrabban előforduló nagy melegben, hogyan lehet a városokban az ivókutakat szaporítani elérhető áron, vagy, hogy hogyan oldották meg Kispesten a lakások szigetelését civil kezdeményezéssel.
Ami persze a legnagyobb médiaérdeklődéssel kísért esemény volt, az Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Dr. Schiffer András, az LMP társelnöke, országgyűlési 
képviselő vitája, amely a Hogyan tovább Magyarország címet kapta. Az Országgyűlés elnöke így fogalmazott: – Huszonöt éve ülök a parlamentben, megengedhetek magamnak egy megjegyzést. Engem már nem érdekel a FIDESZ, engem már csak saját gyermekeim sorsa érdekel. Azt szeretném, ha nekik élhető világuk lenne. nem érdekel, ki csinálja meg, csak mindhárman boldoguljanak.
A tábor záró bulin Rockin’RockCats koncert volt, és természetesen szülinapi tortát is kaptak a résztvevők, valamint azt az ígéretet, hogy jövőre is lesz Ökopolisz Nyári Akadémia.
Orosz B. Erika
Fotó: Orosz László
