2024. 05. 2. csütörtök

Zsigmond
1 EUR 391 HUF
1 GBP 457 HUF

A közbeszédben elkövetett hibákról

Vannak riporterek, akik a rádióban és a televízióban rendszerint úgy szólítják meg az interjú alanyt, hogy „Maga.” Az „Ön” kifejezés, kiemelt udvariasságot tartalmazó magázási forma, szinte alig hallható.

Az „ön” választékosabb, megtisztelőbb, távolságtartóbb, tehát a hivatalos nyelvbe jobban illő szó. Használatos a beszélgetésben, alkalmas a megkülönböztetett személyek megszólítására, továbbá tárgyaláson, levelezésben és riportalany megszólításában is. Az „Ön” személyes névmást Széchenyi István képezte az „önmaga” szóból. Először 1833-ban, a nagy reformernek a Stádium című művében jelent meg.

A hivatalok, a hatóságok mindennapi ügyfélforgalmában a maga kifejezés gyakorlattá vált. Bár nem tartalmaz tiszteletlenséget, de nem árt tudni, hogy a magyar nyelvben valamikor lenézést, lekezelést fejezett ki. Napjainkban a „maga” általánosan használt forma, szerencsére kikopott belőle a mindent lenéző értelmezése. Van olyan vélemény is, hogy a maga kifejezés használatakor igazán a „hangsúly” a lényeg, vagyis az, hogyan mondjuk. Volt idő, amikor az „Ön„ modorosnak számított, a „Maga” inkább ridegnek. Tehát a maga az kevésbé választékos, kevésbé hivatalos, mondhatjuk azt is, hogy közvetlenebb megszólítási forma. Önmagában főleg egyenrangú és nagyjából egykorú felnőttek közvetlenebb társalgásában használatos. Véleményem szerint a helyes megoldás az, ha a helyzethez képest alkalmazzuk mindkét kifejezést.

A hivatalos nyelvben a férfiak megszólítására igen alkalmas a semleges hangulatú, udvarias kifejezési forma: az úr. A nők általános és semleges megszólítására alkalmazzuk az asszonyom kifejezést. A vezető beosztásban lévő nők, üzleti partnerek általában az „asszony” megszólítást részesítik előnyben. Pl. Tisztelt Főtanácsos Asszony!

Sokan nem tudják, hogy az asszony nem a családi állapotra utal, hanem a megszólított rangjához, beosztásához, életkorához illő udvariassági forma. Egyébként az üzleti, hivatali életben az, hogy egy nő egyedülálló, hajadon, özvegy stb. az magánügy. Az angol nyelvben erre nagyon alkalmas az Ms megjelölés a név előtt, mert erről nem lehet megállapítani egy nőnek a családi állapotát, szemben a Miss és a Missis kifejezésekkel.

Bánjunk óvatosan a néni és a bácsi megszólítással. Az idősebb ügyfelekkel való szóbeli érintkezéskor ez lehet figyelmes, udvarias kifejezés is, de nem mindenki érzi megtisztelőnek, ha a korára utalnak a megszólítással.

 

Más: helység – helyiség.

E két hasonló hangzású főnevet figyelmetlenségből, nyelvi nemtörődömségből sokan felcserélik egymással a rádióban és a televízióban is. Pedig értelmük nagyon is különböző: a helység kisebb vagy nagyobb emberi települést, a helyiség viszont elkülönített lakás- vagy épületrészt jelent. Mivel összetévesztésük – főként a hivatalos nyelvben -. könnyen félreértést, zavart okozhat, ügyelnünk kell helyes, következetes használatukra.

 

Más: Gyakran használják a személyes névmást tárgynak a megjelölésére.

A vevő a boltban kenyeret kér. Az eladó rámutat a kenyérre és megkérdezi a vevőtől: ő az? Sajnos igen elterjedt a használata a hétköznapi beszédben.

 

Más: Aki, amely, ami vonatkozó névmás.

Az aki és az amely vonatkozó névmás használatának általános szabálya: élő személyre az aki, állatra, tárgyra, elvont fogalomra pedig az amely névmással utalunk.

 

Más: Approximatíve.

Latin elemekből alkotott idegen szó. Gyakori használata nem helyes, mivel vele teljesen egyenértékű magyar kifejezéseket szorít háttérbe. Az adott szövegösszefüggésnek megfelelően többféle magyar szóval helyettesíthetjük, pl. megközelítőleg, hozzávetőleg, körülbelül.

 

 

Dr.Vámos Lászlóné

– protokoll-info.hu-

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Nem létező áru
Több mint harmincmillió forint kárt okoztak azok a hamis termékek, amiket a legális áruk között találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési I…