A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége aggódik a közel 20 ezer, többszörösen hátrányos helyzetű munkavállaló további foglalkoztatásáért Nem tudni mi lesz azzal a közel 20 ezer, hátrányos helyzetű munkavállalóval, akinek ez idáig a dohánytermesztés nyújtott egyetlen, biztos megélhetési forrást Magyarországon, ugyanis maga az ágazat hazai fennmaradása kérdőjeleződött meg az idei évtől kezdve az uniós források megszűnésével. Az EU eddig a szerkezetátalakítási program részeként adott pénzt a dohánytermesztésből élőknek, nevezetesen 24,2 millió eurós összeget, azonban az idei évtől a dohány lekerült a támogatási listáról. A nemzeti források a korábbi uniós pénzek csupán 60%-át pótolják egyelőre, ráadásul a támogatás igénylésének bürokratikus folyamata sokszor nehézséget jelent még a jól képzett dohánytermelők számára is. Mindezek mellett az idei aszályos időjárás a felvásárlási árakra és a mennyiségre is negatív hatással van – hangzott el a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (MADOSZ) által hagyományosan, évenként megrendezett Dohánytermesztési Nyílt Napon szeptember 10-én, Ófehértón.
Egy év alatt sem rendeződött azon kelet-magyarországi munkavállalók sorsa, akiknek ez idáig a dohánynövény jelentette sokszor az egyetlen megélhetési forrást. A 2015-2020-as uniós költségvetési ciklusban ugyanis komoly változás következett be, ami jelentősen befolyásolja a hagyományos dohánytermő területek mentén élők sorsát. Az unió a továbbiakban nem támogatja a dohánynövénnyel kapcsolatos kétkezi munkát, ami a dohánytermeléssel foglalkozóknak Európában évi 24,2 millió eurótól való elesést jelent. A kieső összegeket hazai forrásokból kellene pótolni, de mindezidáig mindennek csupán a 60%-ára sikerült fedezetet találni. Támogatás nélkül pedig a dohánytermesztés rendkívül költséges tevékenység: 1 hektár terület megművelése 2 millió forintot is felemészthet, és jövedelmezőség nélkül a dohánytermesztők a településen élőknek sem tudnak rendszeres foglalkoztatást biztosítani. A helyzet komolyságát jól példázza, hogy az érintett területek 80 százaléka az amúgy is munkanélküliség sújtotta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található.
További problémát jelent, hogy a támogatások igénylésére hozott jogszabályok folyamatosan változnak és szigorodnak: sokszor a diplomás termelők is eltévednek a bürokrácia útvesztőiben, mivel az igénylési feltételeknek is egyre nehezebb megfelelni.
Idén egyébként az időjárás sem kedvezett a termésnek: az aszály miatt várhatóan 25%-os kieséssel kell számolniuk a termelőknek. Ráadásul nemcsak kevesebb, de gyengébb minőségű is a dohány, mindez pedig rányomja a bélyegét a felvásárlási árakra.
„A hazai dohánytermesztésnek súlyos válsággal kell szembenéznie. A termelők és a kétkezi munkások is bizonytalanságban élnek, féltik saját egzisztenciájukat, hiszen ha a termelési költségek nem térülnek meg, akkor a termőterületek egyre csökkenek majd, végül pedig egyre többen döntenek úgy, hogy felhagynak a dohánytermesztéssel.” – fogalmazott Bényei Illés, a MADOSZ elnöke, majd hozzátette: „Mindezzel elveszne az ősi mesterségbe fektetett gyakorlati tudás, az eszközpark, végül pedig – ami a legfontosabb – ezrek maradnának mindennemű munkalehetőség nélkül. A komolyabb foglalkoztatási probléma megelőzésére életmentő, hogy állami segítséggel, az ágazat szereplőinek bevonásával mielőbb komplex megoldás szülessen, mely a helyzetet orvosolni tudja.”
A MADOSZ kiemelt céljának tekinti a dohánytermelők és a földeken dolgozó mélyszegénységben élők érdekeinek védelmét, akiknek a dohánynövény jelenti az egyetlen megélhetési forrást. Hagyományos Dohánytermesztési Nyílt Napjukat is többek között azzal a szándékkal rendezik meg évről évre, hogy bemutassák a dohány kelet-magyarországi családok jövedelemszerzésében betöltött szerepét, illetve a földeken dolgozók példaértékű munkáját.
