Közhelyes, de: az embernek, társas lényi mivoltából fakadóan, belső indíttatása a valakihez és valahova tartozás. Mindannyian megtapasztalhattuk már, hogy a különféle élettereken (pl. iskola, munkahely) elkerülhetetlenül kialakulnak klikkek, amelyben mi is benne szeretnénk lenni, vagy éppenséggel pont ellenkezőleg. A Donna Tartt által írt, A titkos történet című regény egy hat egyetemistából és egy tanárból álló zárt csoport működését és tagjait mutatja be, akik keze közül végül kicsúszik az irányítás.
A regény in medias res indít: egy gyilkossággal. Az idevezető történteket Richard visszatekintő szemszögéből ismerhetjük meg, aki könnyed és autentikus elbeszélőnek bizonyul. Hat ember körül zajlanak az események: a húszas éveik elején járó fiatalok mind a saját elszigetelt világukban élnek, miközben egy New England-i főiskolában tanulják a klasszikus görögöt egy magányos professzortól. A csapat összetétele a következő (a kezdeti felállás alapján): a vezető Henry, aki egyben a legígéretesebb tanuló; Francis az ijedős hipochondriás; van egy ikerpárunk is Charles és Camilla személyében; az ellenszenvre és balsorsra Bunny ítéltetett. Az ötük alkotta díszes klikkbe kerül be legnagyobb megdöbbenésére a Kaliforniából és egyben köztük a legalacsonyabb társadalmi státuszú Richard. Mint általában, nem telik el sok idő, mire kiderül számára, hogy nem minden az, aminek látszik. Hamarosan beszivárog a külvilág, és darabjaira látszik hullani minden – aminek előidézői nem mások, mint ők maguk.
A titkos történet „ragadós”: minél többet olvas belőle az ember, annál kevésbé tudja letenni. A felelős ezért a cselekményszövés: Tartt a bonyodalmak lassú, kimért kibogozása során ügyesen kézben tartja, mennyit és mikor fedjen fel. Az intrika és feszültég pedig mindvégig egyenletesen megtartott, ami valljuk be, óriási feladat, mégis úgy tűnik, mintha a kisujjából rázta volna ki a szerző. Mindezeket megfejelik a költőkével vetekedő kellemesnek és bujának ható leírásai, a remek dialógusok és narratívák; de ami igazán lenyűgöző, az az emberi modorosság és viselkedés ábrázolása.
Miközben a regény rendelkezik minden olyan – felszíni – jellemzővel és adottsággal, amelyek a bestseller-listák élére repítik, a mélység is felfedezhető. A szerző a mainstream által megkövetelt struktúrát megtöltötte a még éppen megfelelő mértékű filozófiai és intellektuális tartalommal, amely a szereplők személyiségének változását, valamint a tettek, illetve azok motivációinak lélektani oldalait és következményeit támogatja, árnyalja.
Száz szónak is egy a vége: A titkos történet egy jól megírt, jól elmondott bűnügyi és lélektani sztori, amely nemcsak szórakoztató és érdekfeszítő, hanem remekül felépített karakterek által megvillant az emberi természetből ezt-azt. Azoknak, akik tanulják vagy valaha tanulták a görög, latin vagy francia nyelvet, valamint közelebbi ismertségbe kerültek a klasszikusokkal, Donna Tartt műve még nagyobb elégedettséget okozhat.