A pénzügyi stabilitás és a kiszámíthatóság érdekében a kormány elkötelezett az államadósság további csökkentése és a szigorú költségvetési politika fenntartása mellett – hangsúlyozta Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten. A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tizenhatodik éves jelentésének nyilvánosságra hozatalakor tartott beszédében az államtitkár kiemelte: a kormány célja, hogy Magyarországon legyen az EU-ban a legmagasabb az ipar hozzájárulása a nemzetgazdaság teljesítményéhez, itt legyen Közép-Európában a legnagyobb az egy főre jutó működőtőke mennyisége, továbbá itt legyen az unióban a legmagasabb az export aránya a nemzetgazdaság teljesítményéhez képest.
E célok eléréséhez fontos eszköz a lakossági után az ipari rezsicsökkentés végrehajtása, a stratégiai megállapodások folytatása, valamint a külgazdasági intézményrendszer teljes átalakítása – hangsúlyozta.
Az eseményen, amelyen a diplomáciai testület több tagja is részt vett, Szijjártó Péter kifejtette: az újraiparosítás érdekében fontos a munkahelyvédelmi akcióprogram, az idei év első felében foglalkoztatási rekordot döntöttek. A munkát terhelő adók csökkentése jó irány, ezt érdemes folytatni – mutatott rá. Hozzátette: a magas európai energiaárak radikális csökkentésére is szükség van.
Megjegyezte: a kormány eddig 44 stratégiai megállapodást kötött, és ezt a jövőben is folytatja.
Szijjártó Péter közölte: a kormány célja, hogy az export egyharmada 2018-ra az EU-n kívülre irányuljon, továbbá növelni kell a kis- és közepes vállalatok arányát a kivitelben.
Arra is kitért, hogy létrejött az egységes Külgazdasági és Külügyminisztérium, amely felügyeli azokat a külgazdasági szereplőket, amelyek befolyásolhatják a külgazdasági teljesítmény alakulását. Fontos a magyar gazdasági érdekek érvényesítése, és e tekintetben a külpolitika nem cél, hanem eszköz, egy erőteljes erőforrás – vélekedett. Hozzáfűzte: a külképviseleti rendszert is ennek megfelelően szervezik át.
Az államtitkár emlékeztetett: az HEBC jelentése alapján egyre több jel mutat arra, hogy új szemléletre és megközelítésre van szükség a világban. A globális pénzügyi összeomlás és a recesszió megmutatta, hogy a régi gazdasági modell már nem megfelelő. A kormány egyetért ezzel, és ennek fényében dolgoztak ki és hajtottak végre 2010 után egy olyan gazdaságpolitikai stratégiát, amelynek eredményeként Magyarország ismét olyan hely, ahol érdemes élni, dolgozni és családot alapítani – mondta.
Közölte: a 2010 óta tett gazdaságpolitikai intézkedések eredményeként 2013-ra eljutottak a növekedési fordulathoz, és 2014-ben az ország tartós növekedési pályára állhat. Mindez annak köszönhető, hogy a sokak által kritizált, támadott gazdaságpolitikát folytatták, és nem az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetek által erőteljesen támogatott megszorításokat – vélekedett.
Szijjártó Péter azt mondta, valóban fontos a fenntartható és inkluzív növekedés, amelyet az HEBC is sürget. Ennek jelei már láthatók: az idei első negyedév 3,5 százalékos gazdasági növekedése biztató, a 2012-es csökkenés után tavaly 7,2 százalékkal nőttek a beruházások, az idei év első hónapjaiban pedig több mint 22 százalékkal – sorolta. Hozzátette: a növekedési hitelprogram második szakaszában 220 milliárd forintot meghaladó értékben kötöttek szerződéseket, ezek 98 százaléka új hitel, ami azt bizonyítja, hogy a vállalatok bíznak a jövőben, bátrabban vágnak bele a beruházásokba, mint korábban.
A Magyar Európai Üzleti Tanács a brüsszeli Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) magyarországi üzleti tanácsa, az ABB, az AkzoNobel, a British Telecom, az Ericsson, a GDF SUEZ, a HEINEKEN, a Magyar Telekom, a Nestlé, a Nokia, az OMV, a Philips, az SAP, a Shell, az SKF és a Volvo Group Trucks multinacionális vállalatok magyarországi felső vezetőinek fóruma. A szervezet azt tekinti céljának, hogy politikamentesen, külföldi befektetői tapasztalataik alapján segítsék a magyar gazdaság fejlődését és versenyképességének növekedését.
