A hagyományokhoz híven Szalayné Ostorházi Mária főigazgató, és dr. Olasz András igazgató az Észak-magyarországi Regionális Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó Főigazgatóság vezetői tartották az évzáró sajtótájékoztatót.
A főigazgató asszony azzal kezdte tájékoztatóját, hogy úgy tűnik, a következő évben nem kell átütő változásoktól tartanunk.
Az adózási szabályok 2014. január 1-jétől hatályos főbb változásai
A személyi jövedelemadót és a járulékokat érintő változások
A magánszemélyeket érintő legjelentősebb változás a családi járulékkedvezmény 2014. évben történő bevezetése. Ennek megvalósítása érdekében módosulnak a személyi jövedelemadó törvény és a társadalombiztosítási törvény rendelkezései is.
A családi járulékkedvezmény a családi adókedvezményhez hasonlóan már évközben is igénybe vehető a munkavállalók erre vonatkozó nyilatkozata alapján, de annak érvényesítése az egyéni vállalkozók, illetve az őstermelők vonatkozásában is lehetséges a törvényi feltételek teljesülése esetén.
Ha a foglalkoztató adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül, akkor köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására is.
A családi járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó előleg nyilatkozatot csak olyan magánszemély tehet, aki egyébként a családi adóalap kedvezményre is jogosult (tehát a családi adóalap kedvezmény érvényesítésére saját jogán nem, csak megosztással jogosult magánszemély ilyen nyilatkozatot sem tehet).
A családi járulékkedvezményt azon személyi kör veheti igénybe, amely a családi adókedvezményre is jogosult. Ezen kedvezmény érvényesítésének feltétele a biztosítotti jogviszony megléte.
A munkáltató az adóelőleg-nyilatkozaton szereplő összeget először a megállapított személyi jövedelemadó-alapból vonja le, és ha az nem nyújt teljes fedezetet a családi (adóalap) kedvezmény érvényesítésre, a fennmaradó kedvezménnyel lehet csökkenteni a biztosítottat terhelő járulékokat.
A családi járulékkedvezményt a 7%-os egészségbiztosítási járulékból és a 10%-os nyugdíjjárulékból lehet majd igénybe venni, legfeljebb annak együttes összegéig. A járulékkedvezményt úgy kell érvényesíteni, hogy azt először az egészségbiztosítási járulékból kell levonni, majd ha az nem elégséges, akkor a fennmaradó összeg a nyugdíjjárulékot csökkenti.
A családi adókedvezményre vonatkozó új szabály szerint, ha bírósági döntés, vagy egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül.
A felváltva gondozott gyermek után mindkét különélő szülő (és házastársaik) a családi adókedvezmény összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult.
A változások következtében a magánszemély ugyanazon adóéven belül több személlyel osztja meg vagy érvényesíti közösen a családi kedvezményt. Éppen azért, hogy ezek a változások nyomon követhetőek legyenek, a szabályozás kiegészült az erre vonatkozó nyilatkozat-tételi szabályokkal.
Így a bevallásban, vagy a munkáltatói adómegállapítás során nyilatkoznia kell a magánszemélynek arról, hogy az házastársak, élettársak számára külön-külön hány jogosultsági hónap állapítható meg, illetve, hogy az eltartottak, a kedvezményezett eltartottak az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, illetve kedvezményezett eltartottnak.
Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések utáni rendelkező nyilatkozatra vonatkozó szabályok is egyszerűsödnek a magánszemély részére kedvezményként járó összeg meghatározása tekintetében.
Az összes kedvezmény nem haladhatja meg az adóévben a 150 ezer forintot, függetlenül attól, hogy a magánszemély mikor tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve attól, hogy egy vagy két típusú pénztárba (egészség, nyugdíj) teljesít-e befizetést.
A 2014. január 1-jétől hatályos módosítás lehetővé teszi, hogy a munkáltató adómentes támogatást adhasson munkavállalójának hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez is.
Nevesíti a törvény, hogy a tanulószerződés szünetelésének időtartalma alatt a tanuló biztosítási jogviszonya szünetel.
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra kedvezőbb szabály érvényesül a jövő év során, amennyiben a vállalkozási jogviszonyuk mellett heti 36 órát elérő munkaviszonnyal is rendelkeznek, ez esetben ugyanis mentesülnek az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól.
A kisadózó vállalkozások adózását (KATA) érintő változások
A kiadózó vállalkozó törvénybeli fogalma megváltozott. A tavalyi évhez hasonlóan nem minősül főállású kiadózónak a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló magánszemély. Azonban a jövő évtől a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban fennálló időt össze kell számítani.
Továbbá nem minősül főállású kisadózónak a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó, ideérve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogviszonyt is.
Más vállalkozói jogviszonyokhoz hasonlóan (mezőgazdasági őstermelő, egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó) a katás vállalkozó is választhat magasabb összegű fizetési kötelezettséget. Ez a választási jog az év elején és az év közben bejelentkezőket is megilleti. Ez esetben 75 ezer forint a havi adófizetési kötelezettség. A főállású kisadózó ellátásainak havi alapja általánosságban 81 300 forint, azonban a magasabb összegű tételes adót fizetők esetében az ellátás havi alapja 136 250 forint.
Az általános forgalmi adót érintő változások
A fordított adózás mezőgazdasági szektorra való kiterjesztése 2018. december 31. napjáig alkalmazandó (a korábbi 2014. július 1. napja helyett).
A sertéságazat tekintetében egyes termékértékesítések 5%-os adókulcsa alá kerülnek.
Az építőipari szolgáltatások esetén a fordított adózás építési hatósági engedély hiányában is alkalmazandó, feltéve, hogy a munka az építési hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött.
2014. július 1. napjától a nyugta elektronikus úton is kibocsátható.
Termékexport adómentességének feltétele a terméknek az értékesítéstől számított 90 napon belüli igazolt kiléptetése a Közösség területéről. Amennyiben a kiléptetés 90 napon túl valósul meg, az értékesítés nem adómentes. 2014. január 1. napjától azonban, ha a kiléptetés az értékesítéstől számított 360 napon belül igazoltan mégis megtörténik, az adóalany – a számla korrekcióját követően – jogosult az adómentességre.
Ha a nyugta szolgáltatás igénybevételére is jogosít (pl. belépőjegy, utazási jegy is) a nyugtának nem kötelező tartalmazni a nyugta kibocsátásának keltét, helyette elegendő azt az időpontot vagy időszakot feltüntetni, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető.
Az illetéktörvényt érintő főbb változások
A módosítás enyhíti a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzésekor alkalmazott illetékmentesség feltételének igazolására vonatkozó szabályokat. Az állami adóhatóság ugyanis a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház tulajdonosa(i), vagyoni értékű jog jogosítottja(i) felfüggesztett illetékét abban az esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és – vagyoni értékű jog szerzése esetén – a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők közül csak az egyikük nevére szól.
Mentessé válik a házastársak közötti ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás, ideértve a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzést is.
A módosítás nyomán nem csak a 35 éven aluli fiatalt, hanem – életkorától függetlenül – bármely első lakásvásárlót megilleti a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény, amennyiben a kedvezmény alkalmazását kéri az állami adóhatóságtól.
A visszterhes termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség alkalmazásának feltétele, hogy a vagyonszerző a birtokbaadástól számított 5 éven belül saját maga művelje a földet. A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy az 5 éves, saját művelési kötelezettség a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától megkezdődik.
Az adózás rendjét érintő főbb változások
Ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról az állami adóhatóság, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy elhalálozott, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését hivatalból nyilvántartásba veszi és a magánszemély havi járulékfizetési kötelezettségét törli.
Mentesül a társasági adóbevallás benyújtási kötelezettség alól többek között az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, egyház, a lakásszövetkezet abban az esetben, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.
2014. január 1-jétől a bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtásának határideje az adóévet követő év február 25-e helyett a – társasági adó bevallásának határidejéhez igazodva – május 31-ére változik.
Módosul az ellenőrzés megkezdésének módja. A hatályos szabályok alapján az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. A módosítás nyomán a megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető lesz az ellenőrzések gyorsabb, hatékonyabb lefolytatása érdekében.
A vámhatóság első fokon eljáró szervei is jogosulttá válnak az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás erejéig ingófoglalás foganatosítására.
KATA, KIVA adónemek 2013. évi alakulása
Arról is beszélt, hogy melyek az idén bevezetett két új adónem tapasztalatai. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2013. novemberi adatok szerint 2 766 Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója szerinti adózást (KATA), valamint 337 Kisvállalati adózást választó (KIVA) adóalany végezte tevékenységét.
A KATA alá az év során folyamatosan lehet be- és kijelentkezni, illetve a tevékenység szüneteltetésére is lehetőség van.
Adóalany statisztikáink szerint a társas vállalkozásokhoz képest az egyéni vállalkozók körében „népszerűbb” lett az új adónem. 2013. október végén az egyéni vállalkozók 8,24 százaléka (2 419 vállalkozás), míg a társas vállalkozásoknak összesen 1,74 százaléka (347 adózó) választotta a KATA szerinti adózást.
Azok a vállalkozások, amelyek a KATA szerinti adózást választják (a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén) mentesülnek az általuk bejelentett kisadózónak a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhek alól: a társasági adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás. Nem mentesülnek viszont az alkalmazottak (kisadózónak nem minősülő személyek) részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
2013. évben a KATA adónem nettó pénzforgalma 952 millió forint volt, az adóalanyok 957 millió forint összegű befizetése mellett 5 millió forint kiutalására került sor. Az adónem bevételeit havi szinten egyre mérséklődő ütemű, de folyamatos növekedés jellemzi.
A KIVA adózást a működő vállalkozások 2013. január 15-ig választhatták a kisvállalati adót, míg az újonnan alakulók év közben is. 2013. április 21-i jogszabály-változást követően év közben is áttérhetnek a működő adózók a KIVA adónemre. Ez a törvényi változás érdemben nem befolyásolta a KIVA szerint adózók számának alakulását.
A KIVA körbe tartozók száma november utolsó napján, az összes gazdálkodóhoz viszonyítva 1,64 %, 337 vállalkozás.
A KIVA alanya mentesül a következő adók megfizetése alól: társasági adó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás.
A KIVA alapja a korrigált Pénzforgalmi szemléletű eredmény és a személyi jellegű kifizetések összegéből tevődik össze, azonban a KIVA -t legalább az utóbbi után meg kell fizetni (minimum adóalap).
A pénzforgalmi szemléletű eredmény, azaz a pénzeszközöknek az éves beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének a különbsége, korrigálva a törvényben fölsorolt, az eredményt növelő, illetve csökkentő tételekkel, amely felvehet pozitív,és negatív értéket is. A jogszabály részletezi azt is, hogy mit tekint nem a vállalkozás érdekében fölmerült költségnek, vállalkozásból kivont vagyonnak, így eredményt, vagyis adóalapot növelő ráfordításnak.
Személyi kifizetésnek minősül a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítás.
A törvény 2012. novemberi módosításai értelmében a képzett járulékalapra tekintettel megfizetett járulék is KIVA.–alapot képez, azaz személyi jellegű ráfordításként a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.
Amennyiben a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, a következő adóévekben ezzel az összeggel csökkenthető a pozitív eredmény. Az elhatárolt veszteség összege így 10 év alatt, egyenlő részletekben használható fel.
Az adó mértéke 16 %, amit a bérköltség és a pénzforgalmi eredmény, de legalább a bérköltség után kell megfizetni. Csak az lehet az adó alanya, akinek maximum 25 alkalmazottja és 500 millió forint bevétele volt az előző évben.
A KIVA legnagyobb előnye, hogy jóval kisebb a bér teljes költsége, hiszen 27 % szociális hozzájárulási adó és 1,5 % szakképzési hozzájárulás helyett csak 16 % KIVA. t kell fizetni.
Ezért főleg annak jó, akinek költségei java részét a magasan kvalifikált alkalmazottak bérezése teszi ki. Lehetővé téve a képzett foglalkoztatottak költség takarékos növelését, megtartását, amely így válság idején is biztosítja az adózott eredmény elvárt szintjét, mindezt bővülő, vagy megtartott foglalkoztatottsági szint mellett! Így szolgálva a kormányzat munkahely megtartó törekvéseit.
A KIVA esetében megfontolandó, hogy az alacsony kulcs miatt, semmilyen egyéb munkabérterhet érintő kedvezmény igénybevételére nincs lehetőség.
2013. évben a KIVA adónem nettó pénzforgalma 368 millió Forint volt, az adóalanyok 375 millió forint összegű befizetése mellett 6 millió forint kiutalására került sor. Az adónem bevételeinek ciklikus hullámzását a negyedéves bevallók lökésszerűen megjelenő befizetései nagymértékben befolyásolják.
