A Jobbik a 2060-ig titkosított ügynöklisták, az állambiztonsági múlt teljes és azonnali nyilvánosságra hozatalát követeli az időhúzást szolgáló Nemzeti Emlékezet Bizottságára való felelősségáthárítás helyett.
Egy egyszerű kormánydöntéssel át lehetne adni a titkosszolgálatok által őrzött 19 mágnesszalagot a levéltáraknak, hogy a történészek által kutathatóvá és nyilvánosságra hozhatóvá váljanak a torzítatlanul meglévő állambiztonsági ügyek. A megfigyeltek döntő többsége nem is tudja, hogy megfigyelt volt, őket erről a jövőben sem értesítenék, illetve nem foglalkoznak vele, így rájuk hárítani a nyilvánosságra hozatalt ugyanolyan maszatolás, mint egy szűk, a Fidesz által kézben tartott bizottságra bízni az egyedi döntéseket az általános közzététel helyett.
A Fidesz még az időhúzást szolgáló intézményüket sem hozta létre az általuk ígért, 2012-es határidőig. 2011. december 23-án a kormánypártok soraiban 55-en szavaztak a frakciófegyelemmel szemben, amikor a Jobbik az ügynöklisták teljes feltárását indítványozta, az ügynek az volt az eddigi legnagyobb támogatottsága ebben a ciklusban. De amíg a kormány tagja is lehet a „Marosvásárhelyi” fedőnevű, III/II-es ügynök, addig nem várható a Nemzeti Emlékezet Bizottságától sem a kormányzat számára kellemetlen akták nyilvánosságra hozatala.
A Jobbik kormányra kerülése esetén az állambiztonsági múlt azonnali feltárásán kívül haladéktalanul kizárná a közéletből a pártállami vezetőket, és megvonná a kommunista luxusnyugdíjakat is.
Novák Előd országgyűlési képviselő, a Jobbik alelnöke
