Az Európa Tanács ülésén Stefan Füle, az EU cseh nemzetiségű bővítési biztosa ismertette az EU bővítéssel kapcsolatos stratégiáját, amely most elsősorban a balkáni országokra fókuszál. A Jobbik Európa Tanácsba delegált tagjaként a biztoshoz intézett kérdésemben kifejtettem, hogy a csatlakozással szemben támasztott első számú feltétel a biztos korábbi nyilatkozatai szerint a joguralom érvényesülésének elve. Felhívtam a figyelmet arra, hogy míg Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését az EU a Koszovóval fennálló viszony rendezéséhez köti, addig a Délvidéken élő közel 300 ezer magyar egyéni és közösségi jogai még mindig nincsenek teljes körűen biztosítva, gyakoriak az etnikai alapú jogsértések, a területi autonómiáról pedig Szerbia hallani sem akar. Kértem a biztost, hogy a délvidéki magyarság rendezetlen helyzetének megoldását is tegye az EU a szerb csatlakozás előfeltételévé. Stefan Füle válaszában elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek jogai valóban nagyon fontos elvek és a csatlakozásnál a figyelembe veendők, ismeri a „vajdasági” helyzetet, azonban a délvidéki magyar szervezetektől kapott értesülései szerint a helyzet nem nyugtalanító. „Bízzon bennem, ha bármilyen aggodalomra okot adó körülmény észlelek, akkor közbelépek” – mondta válaszában a biztos.
Mindebből napnál világosabban kitűnik, hogy ha a délvidéki magyarság szervezeteinek és korlátozott jogkörű vajdasági Magyar Autonómia Tanács képviselői nem adnak teljes körű tájékoztatást a délvidéki magyarság problémáiról (csak néhány a jelentősebbek közül: nyelvhasználat korlátozása, a magyarság aránytalanul csekély képviseleti aránya a közigazgatásban és az állami tulajdonú vállalatok vezetőségeiben, etnikai alapú támadások és koncepciós eljárások, oktatási gondok, területi autonómia hiánya, állami fenntartású magyar nyelvű egyetem hiánya, 1944-45-ös magyarirtások jóvátételének hiánya stb.), nem lépnek fel határozott és egyértelmű követelésekkel a szerb állam felé és mindezt diplomáciai szinten a magyar kormány sem követeli, addig az Európai Unió sem foglalkozik a délvidéki magyarok helyzetével a szerb EU-csatlakozás kapcsán. Történelmi felelőssége és kötelessége ezért a délvidéki magyar szervezeteknek és a magyar kormánynak, hogy mindezeket mielőbb meglépjék, és elérjék ezáltal azt, hogy Koszovóval való viszony rendezése mellett a sokat szenvedett délvidéki magyarság ügyének magas szintű és kielégítő rendezése is legyen feltétele Szerbia EU-csatlakozásának.
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője
