
A Szociális és Családügyi Minisztérium augusztusi adatai szerint a mintegy 62 ezer hazai idősotthoni
és gondozóházi férőhely mellett további 48 070 ember vár elhelyezésre. A CÉH zRt. szakértői szerint
az időskori lakhatás a következő évtizedekben az ingatlanfejlesztés egyik fő területévé válik, de a
keresletből csak ott lesz működő beruházás, ahol az üzemeltetés és a finanszírozás feltételei is
adottak.
A demográfiai adatok alapján az igény tovább nő. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2026 elején
közel kétmillió 65 éves vagy idősebb ember élt az országban. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján
a 80 év felettiek aránya a 2022-es 4,7 százalékról 2050-re 7,9 százalékra nőhet, Magyarországról szóló
idei országjelentése szerint pedig a jó minőségű, hosszú távú gondozáshoz korlátozott a hozzáférés,
különösen vidéken.
Magyarországon az „idősek otthona” többnyire egyetlen ellátási típust jelent. A fejlettebb piacokon az
időskori lakhatás (senior living) több, egymásra épülő szintet kínál. Az önállóan élők szolgáltatásokkal
kiegészített saját lakásba költöznek, a következő szinten ehhez gondozói, segítői háttér társul, a
legmagasabbon folyamatos felügyelet és demenciaellátás. A brit és az amerikai integrált modellekben
mindez egy fejlesztésen belül is elérhető lehet, így a lakónak az állapota romlásakor nem kell új otthont
keresnie. A befektetők is megjelentek: a JLL adatai szerint 2025-ben az európai idősotthoni
befektetések volumene 165 százalékkal, mintegy 14,4 milliárd euróra nőtt.
Ekkora kielégítetlen igény elvben itthon is fejlesztéseket indít el, de a fejlesztési szándék és a működő
intézmény között azonban jelentős engedélyeztetési és üzemeltetési feladatokat kell megoldani.
Szakképzett gondozók és ápolók nélkül például a legjobban megtervezett épület sem működhet, ezért
a telephely kiválasztásakor erre is gondolni kell. A jogi besorolást is már a projekt elején tisztázni kell,
mert más szabályok vonatkoznak a szociális törvény szerinti idősotthonra, és mások az egészségügyi
ellátást is nyújtó, működési engedélyhez kötött egységekre.
A másik feltétel a fizetőképesség, Pál Gábor szerint ez a nehezebb. Az idősek jelentős részének a
vagyona maga a lakás, az Eurostat szerint 2024-ben a magyar lakosság 92 százaléka saját tulajdonú
otthonban élt. Ezt a vagyont ugyanakkor a családok jellemzően és érthetően az unokáknak szánják, és
nem szívesen fordítják intézményi ellátásra. Fizetőképes kereslet a Pál szerint mégis van. A tehetősebb
idősek sem találnak ma könnyen megfelelő helyet, a CBRE elemzése pedig különösen a
megfizethetőbb, középső árszegmensben lát növekedési lehetőséget. A CÉH vezérigazgató-helyettese
szerint ekkora keresletre már biztosan építhető életképes üzleti modell, ha a célcsoportot és az
üzemeltetési modellt már a tervezés előtt tisztázzák.
Az épületet ezért eleve a működéshez kell tervezni, akár zöldmezős beruházásról, akár funkcióváltásról
van szó. A gondozói helyiségek helye és a közlekedők mérete például a későbbi üzemeltetési
költségeket és lehetőségeket is meghatározza. „A CÉH az ilyen beruházásoknál már az előkészítéstől
kezdve együtt vizsgálja a műszaki megvalósíthatóságot, a költségeket és az üzemeltetést” teszi hozzá
Takács Ákos, a CÉH fenntarthatósági igazgatója.
***
A CÉH zRt. az ország egyik legmeghatározóbb mérnökirodája. Magasépítési tervezéssel, projektmenedzsmenttel,
műszaki ellenőrzéssel és BIM modellezéssel is foglalkozik 37 éve. 146 főt foglalkoztat, 2025-ös árbevétele 11,7
milliárd forint volt. Tervezési munkái közé tartozik például a norvégiai Vadsø Rehabilitációs Központ 19 fős,
demenciával élőknek kialakított otthona. A 32 négyzetméteres lakóegységeket körbejárható közlekedő köti
össze, amelyen a lakók biztonságosan, folyamatos útvonalon mozoghatnak. A két lakószintnek saját étkezője,
nappalija és télikertje van, az épület pedig a tervezők szándéka szerint nem kelt kórházi benyomást, holott annak
számos funkcióját fel tudja mutatni.

















