Budapest jelenlegi arculata 18-19. századi tervezők munkáját tükrözi, és az 1960-as évekig volt alkalmas a nagyvárosi igények teljesítésére. Mára sem városnak, sem pedig az ország fővárosának nem alkalmas Budapest, így a kor igényei szerinti beavatkozás nem tűr halasztást. Tarlós István korszerűsítési javaslatai tehát nem újszerűek, hanem időszerűek, melyeket a fővárosi Jobbik már a választási programjában is megfogalmazott.
A közlekedési rendszerek összekötésére szükség van, a műszaki megoldás azonban több ponton is hibás a Jobbik szerint. A tervezés pedig egyelőre bizonytalan uniós pénzügyi forrásokra vonatkozik, így a városvezetés fényvasút építésének szükségességéről is tarthatott volna sajtótájékoztatót, annak is annyi realitása lenne, mint egy újabb metróépítésnek. Az állami normatívák jelentős csökkentése és a politikai múltban megkötött szerződések káros hatásai máig egymásra nehezedő súllyal terhelik a fővárost, így Tarlós István jelenlegi bejelentése inkább hangulatjavító, mint tényszerű tervbejelentésnek minősíthető.
A fővárosi Jobbik mában megvalósítható intézkedéseket vár a városvezetéstől, amelyek a jelenlegi bizonytalan helyzetből kivezetnek, továbbá olyan munkahelyteremtő megoldásokat, melyek jelentős mértékben csökkentik a fiatalok kivándorlását és a munkanélküliek számát a fővárosban.
Szabó György, a Jobbik fővárosi képviselője
