Hozzávalók (4 főre):
* 2-2 db házinyúlcomb és lapocka,
* 1 db gerinc, (legjobb az egy évnél fiatalabb nyúlfi – lásd megjegyzést)
* 1 dl olívaolaj,
* 10 dkg vöröshagyma,
* 3 gerezd fokhagyma,
* 20 dkg erdőszéli csiperkegomba, (ánizsillatú)
* 30 dkg paradicsom,
* 5 dl fehérbor, (tokaji száraz furmint)
* 1 csomag petrezselyem,
* tárkony, őrölt bors, só.
A kicsontozott, darabokra vágott inaktól, hártyától megtisztított nyúlfi húsát egy edényben olíva olajon megpirítjuk, sózzuk, fűszerezzük. Egy sütőedénybe kivesszük. A visszamaradt olajban hagymát fonnyasztunk, hozzáadjuk a 3 gerezd fokhagymát, a félbe vágott ánizsillatú gombafejeket, a kimagvazott, megfelezett paradicsomokat. Ha az előző finomságok megpuhultak, ráöntjük a nyúlfi húsára, felöntjük vízzel, s a finom tokaji fehérborral, lefedve megpároljuk. Köretnek nyúlárnyékos (spárgás) rizst adhatunk.
nyúlárnyékos rizs elkészítése:
* 40 dkg spárgakonzerv ,
* 2 szál sárgarépa,
* 2 dkg házi vaj,
* 2 dl házi tyúkhúsleves,
* 2 dl fehérbor (tokaji száraz furmint)
* 30 dkg rizs,
* 4 evőkanál olívaolaj,
* só, fehérbors.
Egy edényben felforrósítunk 2 evőkanál olívaolajat, és megpirítjuk benne a felkockázott hagymát. Kicsit sózzuk. Hozzáadjuk a megtisztított apróra vágott sárgarépát és a lecsepegtetett kockára vágott spárgát, két percig pirítjuk. Hozzáadjuk a rizst, tovább sütjük két percen át, folyamatosan kevergetjük. Meglocsoljuk a nemes tokaji fehérborral, és addig folytatjuk a főzést, amíg a bor elpárolog. Megsózzuk, megborsozzuk, hozzáöntjük a meleg finom házi tyúkhúslevest, és tovább főzzük, amíg kissé elfő a leve. Ezután levesszük a tűzről, hozzáadjuk a házi vajat, és hagyjuk pihenni pár percig, hogy a rizs jól átvegye az ízeket. Végül a rizst szépen tálaljuk egy vizes, vagy olajozott pohárba, formába nyomjuk és tányérra helyezzük. Díszítjük.
Megjegyzés: A megjegyzésben az általunk elkészített étel alapanyagaihoz adunk plusz információkat.
1. Nyúlfi-nyúlhús: Bár hazánkban ma nem örvend nagy népszerűségnek a nyúlhús – a magyar átlag fogyasztás évente mindössze 2-3 dkg/fő -, a nyúl fogyasztása szinte egész Európában elterjedt. Melyiket vásároljuk? A vásárlásnál a legfontosabb az állat kora. Lehetőleg fiatalabb (1 évesnél fiatalabb) példányt válasszunk. Hogyan jöhetünk rá, mennyire idős az eladásra kínált állat? Ebben a szín, a szag, és a hús szárazsága a döntő. Az életkor előrehaladtával ugyanis egyre jellegzetesebb a szag, a hús egyre simábbnak, és szárazabbnak tűnik, a színe pedig egyre világosabb lesz. Jó ha tudjuk, hogy a herélt nyúl húsa kevésbé rágós, és zsíros, mint a bak nyúlé, és a hús színe is kevésbé vörös. A fiatal házinyúl súlya 1-3 kg körül van, vad társa azonban akár 5-6 kg is lehet. Forrás: http://www.gourmandnet.hu/
2. Spárga-nyúlárnyék: (nyúlárnyék, csirág, Asparagus Tourn.), az ugyanazon nevű család tagja vagy 100 fajjal (hazánkban 4), melyek közt az északi melegebb mérsékelt égövben vad és meghúsosodó szárhajtásáért termesztett közönséges S. (A. officinalis L.) a legnevezetesebb. Ez tőkéjéből köpcös, húsos, fehéres-pirosas, leves szárat hajt, melyen húsos pikkelylevelek csavarodó sorban fakadnak. E szárhajtás a felszínre jutva 0,6-1,5 m. magas, sima és elágazó kóróvá ágazik szét. Tűlevélforma meddő virágnyelek vannak rajta. Apró virága pároséltü, illetve kétlakú; bogyója vörös. Folyók partján vagy árnyékos, nyirkos helyen vadon nő; de termeléssel több fajtája keletkezett. Laza, könnyű és vizet nem tartó földet követel, amiért a vizenyős helyeken fenékcsöveket kell rakni. A földet ősszel 1,9 m. szélesen egy ásónyira kiemelik, 0,6 vagy 0,9 m. távolságban rudacskákat dugdosnak bele és ide a kiásott hely kerületének magasságáig oly földet halmoznak föl, melynek kétharmada szarvasmarha-, vagy vegyes trágya. Ezekre rakják a S. kétévi növényét és reá 3 cm. vastagon tiszta vagy pedig trágyaföldet és csak a növény szabadon hagyott hegyére hintenek tiszta földet. Zöld hajtását ősszel 16 cm.-re lenyesik, az ágyát fellazítják és 8-10 cm. ó-trágyával födik be. Következő tavasszal a halmot a durva hajtások eltávolítása után 9 cm.-nyire ismét földdel takarják be; a harmadik évben pedig annyival, hogy az fölötte 16 cm.-es legyen. Ekkor már szedni lehet, azonban csak május végéig. Ezután a fészekből 25 éven át szedhetik a hajtását, de a földjét minden tavasszal lazítsuk meg, hintsük meg hamuval vagy kálival, nyáron locsolgassuk trágyalével és ősszel trágyázzuk meg. Egy faját (A. horridus L.), a tüskés S.-t díszül tenyésztik, a fiumei A. acutifoliusból L. pedig kerítés lesz. Forrás: http://mek.oszk.hu/
HOSSZÚ ÉS VÉKONY, VAGY RÖVID, DE VASTAG? A spárgasípok legfinomabb része a (rügyekkel) borított fej. Ezt ellentétben a szárával, nem is szoktuk meghámozni. Vagyis, ha van módunk választani, az elegáns hosszúak helyett inkább a rövid, de vastag spárgákra célszerű szavazni, mivel azokban – legalább is arányaiban – több a csemege. A piacokon általában teljesen fehér (“halványított”) és a rügyes végén többé-kevésbé zöldes-lilás (“zöld”) spárga is kapható. Ezek között az a lényegi különbség, hogy az előbbieket – például felkupacolt földben termelve – még azelőtt szüretelik, hogy a növény szárának csúcsa kibújna a földből. Forrás: http://www.konyhamester.hu
3. Az erdőszéli csiperke: Az erdőszéli csiperkét soha ne hámozzuk meg! Az értékes táp- és ízanyagok jó része ugyanis épp a kalap felbőre alatt van. Felhasználás előtt tiszta kefével, vagy késsel kaparva tisztítsuk meg. A tönk alján lévő esetleges szennyeződéseket éles késsel távolítsuk el, majd a gombát folyó víz alatt alaposan mossuk át. (Csak közvetlenül a felhasználás előtt mossuk meg, mert gyorsan romlik, és ne áztassuk, mert egyrészt kioldódnak az értékes tápanyagok, másrészt megszívja magát vízzel, amelyet elkészítés közben már nehéz elpárologtatni.) Forrás:http://www.gourmandnet.hu/
(Sajnos a keleti végeken még nem kapható a friss spárga, ezért használtunk konzerv spárgát, de Gyula bácsi a helyi Termelő ígérte májusra, hogy: “Lesz.”)
