2022. 08. 16. kedd

Ábrahám
1 EUR 399 HUF
1 GBP 472 HUF
melyben

Határon túli vendégjátékok Miskolcon

Május elején a Miskolci Nemzeti Színházban négy határon túli előadást tekinthet meg a közönség.

Miskolcon vendégszerepel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A vendégjáték keretében május 5-én a Mélyben, illetve május 6-án a Bányavakság című előadásokat láthatja a miskolci közönség.

Mindkét előadásban Zayzon Zsolt és Béres Attila volt osztálytársai játszanak. A Székely Csaba által írt, Sebestyén Aba által rendezett, illetve a Yorick Stúdióval közösen létrehozott Bányavakság című előadás az elmúlt évadok egyik legsikeresebb előadása, számos színházi fesztiválon is bemutatták (Pécsen, Kisvárdán, Bukarestben, Nagyszebenben, Nagyváradon stb). Nem egy elismerés kapcsolható a produkcióhoz:

  • Székely Csaba író a Színikritikusok Díját,
  • Sebestyén Aba rendező az Interetnikai Színházi Fesztivál rendezői különdíját,
  • Bányai Kelemen Barna a 2013-as POSZT Legjobb Férfi Mellékszereplő-díját, a Színikritikusok Legjobb Férfi Mellékszereplő-díját és a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának alakításdíját
  • Nagy Dorottya a 2013-as POSZT Legjobb Női Mellékszereplő-díját és a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának alakításdíját,
  • Szakács László a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának alakításdíját,
  • az előadás pedig, ugyancsak a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felajánlott díjat nyerte el.

Bár egy közelmúltban megtörtént szerencsétlen tűzesetben leégett a Mélyben című produkció díszletének 30%-a, az előadás nem károsult jelentősen, így a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – a sajnálatos körülmények ellenére is – örömmel mutatja be előadását a miskolci színházkedvelőknek. A Keresztes Attila által rendezett darabban a Bányavakság három színésze is visszaköszön – más szerepben, illetve más kontextusban is láthatja őket a miskolci közönség. A Mélyben több turnén vett részt, köztük például a lengyelországi Katowiceben, a Teatr Śląski im Stanisława Wyspiańskiego épületében.

A marosvásárhelyi Yorick Stúdió vendégjátékaként a Szeretik a banánt, elvtársak? című előadás kerül bemutatásra a Miskolci Nemzeti Színház színpadán május 7-én.

A Zentai Magyar Kamaraszínház is Miskolcra érkezik a Koldusopera című előadásukkal, ezt május 6-án láthatja a közönség. A vajdasági magyarság egyik nagyon fontos szellemi központja a Tisza menti régió. Ebben a térségben működik regionális színházként 2009 áprilisától a Zentai Magyar Kamaraszínház. A működési struktúra szerint a kezdetektől a színház egy-egy előadásra hívott meg vendégművészeket, majd 2013-ban a Magyar Nemzeti Tanács és a zentai önkormányzat összefogásának köszönhetően saját társulattal folytathatta működését. Az Újvidéki Művészeti Akadémia színművészet szakának magyar tagozatos, 2013-ban végzett hallgatóival, kilenc frissen diplomázott színésszel kezdhette meg az új évadot. Az első bemutató Molière komédiája, A fösvény volt, ami azóta is telt házzal megy. Ezt követően került repertoárra a fiatalok diplomaelőadása, Brecht Koldusoperája is, melyet szintén nagy sikerrel játszanak. Az előadás érdekessége az élő zenei kíséret, melyet a fiatalok saját maguk adnak elő.

Május 5. Hétfő 19 óra – Nagyszínház
Mélyben (Éjjeli menedékhely)
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának vendégjátéka
Rendező: Keresztes Attila

Az Éjjeli menedékhely a különböző társadalmi rétegek mindenkori rajzaként értelmezhető mű. Szereplői abban hasonlítanak, hogy mindegyikük az adott társadalmi osztály aljára csúszott figura: Klescs, a lakatos, aki büszke arra, hogy munkásember, a nagybeteg Anna, Klescs felesége, akit a férje folyamatosan bántalmaz, a börtönviselt Szatyin, aki húga védelmében megölt egy gazembert, az alkoholista Színész, és végül Pepel, a tolvaj, aki ki szeretne innen menekülni. Ebbe a degradált világba érkezik Luka, az öreg vándor, aki valamennyiük életének fontos szereplője lesz.

A felvonásonként bekövetkező halálesetek nem jelentenek drámai fordulatot: nem a cselekmény, hanem az ábrázolás fontos a menedékhelyre összezárt szereplők megjelenítésére.

Az Éjjeli menedékhelyt Keresztes Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeti igazgatója rendezi meg ebben az évadban, ezzel az előadással mutatkozik be a marosvásárhelyi közönségek.
Keresztes Attila rendező az előadásról:

Gorkij drámája születése után száztíz évvel is rendkívül aktuális. A társadalom perifériájára szorultak, a számkivetettek problémája korunk problémái közé tartozik. Naponta találkozunk a marginalizálódás különböző formáival, a társadalom és mikrotársadalom közti disszonanciákkal, a társadalmi helyzet és az emberi mivolt közti, nem egyszer feloldhatatlannak tűnő feszültséggel, s ebből fakadóan az istenkeresés és az arról való lemondás dilemmájával. Ebben a közegben Gorkij az egyén számára legfontosabb kérdéseket veti fel: hogyan lehet, és hogyan kell élni, hogyan lehet, és hogyan kell meghalni?

melyben

Május 6. Kedd 20 óra – Kamaraszínház
Bányavakság
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának vendégjátéka
Rendező: Sebestyén Aba

A hatalomért folyó küzdelemben sokan a tisztességtelen eszközök bevetésétől sem riadnak vissza, legyen bármily csekély is az a hatalom, és bármily komolyak a következmények. A polgármester-választás előtt álló hegyvidéki település első embere foggal-körömmel ragaszkodik féltve őrzött pozíciójához, és rendőrt hív a városból, hogy leleplezze vetélytársa törvénytelen ügyeit.

Korrupció és nacionalizmus – két olyan probléma, ami Székelyföldön markánsan jelen van, de erről nem illik beszélni. A Bányavakság nem azért beszél róluk, ment nem illik, hanem mert ezek a problémák léteznek, fertőznek, és képesek veszélyes méreteket ölteni. A felszín alatt olyan ki nem beszélt sérelmek és indulatok rejtőznek, amelyek orvoslásához – ha egyáltalán lehetséges ez az orvoslás – még hosszú időnek kell eltelnie.

A helyszín a Bányavirágból ismert névtelen település, ahol a reménytelenség és magány fojtogatóbb, mint valaha, talán ezért tűnik egyetlen lehetséges megoldásnak a hatalom megszerzése. Csakhogy a hatalomért folyó harc mindig áldozatokkal jár, gyakran igen súlyos áldozatokkal.

Sebestyén Aba rendező az előadásról:
Sérült sorsok kétségbeesett harca a túlélésért.
Szeretnivaló szereplők és gyógyíthatatlan történelmi sebek.
Ki az ártatlan és ki a bűnös?
Mítoszrombolás vagy őszinte önvizsgálat?
Hány óra van ilyenkor?

banyavaksag

Május 6. Kedd 17 óra – játék/szín
Koldusopera
A Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátéka
Rendező: László Sándor és Balázs Áron

A londoni Soho legmélyén Bicska Maxi, a sármos rablógyilkos titokban feleségül veszi Peacock, a koldushálózatot működtető üzletember egyetlen leányát, Pollyt. A koldusok királya azonban bosszút áll a bandavezéren lánya elcsábításáért. A rablóromantikát sem nélkülöző történet mögött feltárul a viktoriánus Anglia alvilága, ahol minden eladó és mindennek pénzben meghatározható ára van. Ahol nincs becsület, mert „előbb a has jön, aztán a morál”, ahol pár pennyért mindenki elárul mindenkit, ahol a barátság hamis, a szerelem múlandó. A darab témáját Brecht előtt többen is feldolgozták. Az első egységes zenés játékot John Gay és John Cristopher Pepusch írta. Londonban akkoriban beszédtéma volt a betörő Jack Shepard története, aki megszökött a börtönből, s akit az ugyancsak betörő Jonathan Wild árult el a rendőrségnek, és akit fel is akasztottak. Bár a mű a XX. századi avantgárd színház része volt, mára már klasszikus rangra emelkedett, hiszen olyan, „slágerek” hangoznak el benne, mint a Cápadal, az Ágyúdal vagy a Salamon-dal.

koldusopera

Május 7. Szerda 19 óra – játék/szín
Szeretik a banánt, elvtársak?
A marosvásárhelyi Yorick Stúdió vendégjátéka
Rendező: Sorin Militaru

A Szeretik a banánt, elvtársak? egy egyszerű történet egy nem túl egyszerű életről. Ceaușescu Romániájában járunk, ahol mindenki fél, gyanakszik és éhezik, kivéve a mesélő, Robert. Neki ugyanis megvan mindene, még banánt is ehet, tudniillik az apukája élet és halál ura a városban, ahol Robert felnő. Ám ez a felnövés mégsem egyszerű, hiszen anyukája egész nap sír, a bátyja folyton meg akarja ölni, az egyetlen lány pedig, aki tetszik neki, a rendszer „ellensége”. A rendszereknek azonban az a sorsuk, hogy véget érnek, és újak jönnek helyettük, ahol talán minden könnyebb lesz. Vagy mégsem? Mindenesetre egyetlen fontos dolog nem változik: a banán. Az összes többi igen, ideértve az apát is. A Szeretik a banánt, elvtársak? tulajdonképpen jelentős mértékben róla szól, az apáról, aki minden körülmények között megtalálja a helyét, és minden rendszernek szüksége van rá. Mivel Robert rendkívül naiv és ártatlan, csak lassan érti meg, mi történik körülötte, és azt is csak félig. Nem is értheti meg egészen, hiszen ha megértené, az nagyon fájna.

szeretik az elvtarsak a banant

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek