2024. 05. 26. vasárnap

Evelin, Fülöp
1 EUR 385 HUF
1 GBP 452 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Kultúra
  • »
  • Meglepetések, ősbemutatók a miskolci színház következő évadában

Meglepetések, ősbemutatók a miskolci színház következő évadában

Kihirdette 2024-2025-ös évadát a Miskolci Nemzeti Színház. A teátrum Művészeti Tanácsa május 3-án ismertette következő évadának bemutatóit, melyek között több meglepetésprodukció is várja a közönséget.
Béres Attila, Szabó Máté, Szőcs Artur, Rusznyák Gábor, valamint Lőrinczy Attila dramaturg és Kozma Attila, a Miskolci Balett művészeti vezetője jelentették be a miskolci színház 2024-2025-ös évadának bemutatóit (Keszég László rendezőnek épp előadása volt, ezért ő „igazoltan” volt távol).
Béres Attila igazgató elmondta, az elmúlt tíz évben a nézői visszajelzések alapján sikerült
megtartaniuk azt a műfaji sokszínűséget és minőséget, amit tíz éve célul tűztek ki maguk elé.
A 2024-2025-ös évadot a következő tíz év első évadának nevezte a direktor, aki bízik benne,
hogy még sokáig folytathatják a Művészeti Tanáccsal a közös munkát, „hiszen ezt csak együtt
érdemes” – hangsúlyozta az igazgató.
Szőcs Artur a Csókos asszony operettet viszi színre a Nagyszínházban, a Kamaraszínházban
pedig Weöres Sándor A kétfejű fenevad című művét állítja színpadra. Béres Attila
rendezésében lesz látható Shakespeare klasszikusa, a Rómeó és Júlia a Nagyszínház
színpadán. Keszég László a Primadonnák című bohózattal örvendezteti meg a közönséget,
Lőrinczy Attila dramaturggal közösen pedig igencsak váratlan dologgal készülnek a
nézőknek: megírták Az üvegcipő folytatását Az üvegcipőn túl avagy mi történt azután,
hogy Irma meghódította Sipos úr szívét? címmel! Molnár Ferenc történetének lezárása nem
hagyta nyugodni a dramaturgot, ezért a rendezővel úgy döntöttek, tovább folytatják Irma,
Sipos úr, no meg Adél és Császár Pál történetét. A meglepetéseknek itt még nincs vége, ezt
Szabó Máté és Cser Ádám jóvoltából kapja a miskolci közönség: a Bajazzók operával
egyazon estén az Atelier című operának lesz ősbemutatója, melynek szerzője maga a színház
zeneigazgatója, Cser Ádám. A produkció egy színházi előadás születését mutatja be, annak
minden varázslatos, erőt próbáló és felemelő pillanatával. Ez a háttéresemény-kavalkád
különös módon találkozik majd a Bajazzókkal is, ami az est első felében lesz látható, majd
ezután következik az Atelier. A Kamaraszínházban Szabó Máté Az öngyilkos című vígjátékot
viszi színre. Rusznyák Gábor egy zenés színművel állítja feje tetejére a társulatot a
Nagyszínház színpadán: a Marat/Sade bemutatójára kerül sor a következő évadban. A rendező emellett A pók hálójában című kortárs színművet viszi a Játékszín színpadára,
melynek szerzője Alexandru Popa dráma- és forgatókönyvíró, a bukaresti művészszínház, a
Bulandra vezető dramaturgja.
Ascher Tamás Kossuth- és Jászai-díjas rendező A Nyugat császára című rémbohózatot viszi
színre a Kamaraszínházban, Markó Róbert pedig a Lúdas Matyi zenés mesejátékot rendezi a
következő évadban Miskolcon.
A Miskolci Balett két előadással készül: az ifjabbak a Háry Jánost élvezhetik táncjáték
formájában, az idősebb tánckedvelők pedig a Mayerling előadásban gyönyörködhetnek majd
Kozma Attila koreográfiájában.
A Miskolci Nemzeti Színház 2024-2025-ös évadának bemutatói:
Nagyszínház
Zerkovitz Béla: Csókos asszony – operett
rendező: Szőcs Artur
bemutató: 2024. szeptember
A józsefvárosi Nagytemplom utcában talált gyermek, Pünkösdi Kató szépséges, ígéretes
színinövendékké serdült, épp eljegyzésére készül a zongorista, Dorozsmai Pistával, és már
úgy tűnik, minden olyan, akár egy tündérmesében, ám a bohém vőlegény szégyenében
mégsem jelenik meg az ünnepségen, mert előző éjszaka a nagy mulatás hevében zálogba
csapta a jegygyűrűket. Megjelenik viszont a dúsgazdag báró, Tarpataky, aki csöppet sem
kétértelmű ajánlataival ostromolja a lányt. Lesz itt gond és baj elég…
Ami pedig a muzsikát illeti, sok más mellett ebben az operettben csendülnek fel olyan
halhatatlan slágerek, mint például az „Éjjel az omnibusz tetején,” a „Gyere te nímand,” a „Mi
muzsikus lelkek” vagy épp a „Van a Bajza utca sarkán…”.
William Shakespeare: Rómeó és Júlia – tragédia
rendező: Béres Attila
bemutató: 2024. október
Valahol a távoli Veronában él két család; öregedő, kiégett családfők őrzik a közösségi
hagyományt, oktatják a fiatalokat, hogy kell gyűlölni a másikat. A látszatra persze vigyázni
kell, a nyilvánosság előtt nincs vita, zárt kapuk mögött fröcsög a gyűlöletbeszéd. Középen
maradni nem lehet, nincs pártatlanság, nincs konszenzus, a Herceg is rokon. Az ellenségeskedés okát senki nem tudja, nem is kíváncsi rá, valószínűleg úgy kezdődött, hogy
valaki visszaszúrt…
A háborús Veronában találkozik két fiatal ember, történetesen a két háborúzó családfő
egyetlen gyermeke. Találkoznak, egymásba szeretnek, összeházasodnak – azt hiszik, a
szerelem mindent legyőz. Belehalnak a tévedésükbe.
Sírjuk felett megbékülnek a gyűlölködők. Egy ideig. Amíg él a veszteség emléke.
Ken Ludwig: Primadonnák – bohózat
rendező: Keszég László
bemutató: 2024. november
Leo Humprey és Jack Bogart, két sikertelen, az utolsó fillérig elszegényedett angol
Shakespeare-színész ígéretes hirdetést olvas egy amerikai vonaton: a New Yorkban éppen
haldokló, dúsgazdag Florence asszony hónapok óta hasztalan keresi Maxot és Steve-et,
elveszett nővérének gyermekeit, hogy rájuk hagyja tekintélyes vagyonát. A fiúk azonnal
megérzik ebben a nagy lehetőséget; miért is ne lehetnének ők az Angliában nevelkedett,
ősidők óta nem látott unokaöccsök? A végre nagy sikerrel kecsegtető színjátszó akciót
némileg bonyolítja, amikor a nénikéhez érkezve kiderül, Max és Steve valójában lányok:
Maxine és Stephanie. Ám Leót és Jacket ez sem tántorítja el, végül is színészek,
bőröndjeikben pedig ott lapul egy komplett színházi jelmeztár…
Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – opera
valamint
Cser Ádám: Atelier – opera (ősbemutató)
rendező: Szabó Máté
bemutató: 2025. január
Bajazzók:
Amikor a színház rálátást biztosít a valóságra, már nem is azt látjuk, hanem annak képét,
esetleg komikussá formált mását. De mi van akkor, ha ezt a mássá lett alakot, ezt a fehér arcú
nevettetőt az élet kegyetlenül visszarántja a valóságba, ha már nem megy a színjáték, ha már
csak a közönség nevetése teremti újra a bohócot, de ő maga már csak egy megszégyenített,
kétségbeesett szörnyeteg? Milyen az, amikor a komédia falát átszakítja a tragédia?
Opera az arcra fagyott mosolyról, a maszk mögötti fájdalomról, szenvedélyről és halálos
indulatról – arról, hogyan lesz a valóságból színház és a színházból valóság.
Atelier:
A Miskolci Nemzeti Színház nem kis meglepetésre készül.

Színházunk alkotóit megihlette az a tengernyi személyesen átélt helyzet, ami egy előadás
létrejöttét segíti és mindaz, ami akadályozza, aminek ellenére és amivel újra és újra
megküzdve jön létre az, ami bizonyos pillanatokban felfoghatatlanul távolinak, néha
kétségesnek, vagy egyenesen lehetetlennek tűnik: egy színházi produkció. Ez a
háttéresemény-kavalkád különös módon találkozik majd a Bajazzókkal is.
Peter Weiss – Richard Peaslee: Marat/Sade – zenés színmű
rendező: Rusznyák Gábor
bemutató: 2025. március
Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása a charentoni elmegyógyintézet lakóinak
előadásában, De Sade úr rendezésében
1808-at írunk, majd tíz évvel vagyunk a francia forradalom leverése után. Bonaparte
Napóleon a rend és stabiltás megteremtője, már császárként uralkodik az ország fölött.
Mindeközben a charentoni elmegyógyintézetben „raboskodó” Marquis de Sade (aki a mai
ember számára a szexuális patológiák megszemélyesítője, de neki köszönhetjük a szadizmus
fogalmát is) a kórházigazgató biztatására – terápiás jelleggel – színi előadást hoz létre az
ápoltakkal. A téma: Jean Paul Marat – a forradalom hősének – meggyilkolása.
Totális színház ez a forradalom természetéről, a hatalomról és annak visszaéléseiről,
eszközeiről és céljairól. A gátakról és a gátlástalanságról…
Kamaraszínház
Fazekas Mihály – Hajós Zsuzsa: Lúdas Matyi – zenés mesejáték
rendező: Markó Róbert
bemutató: 2024. szeptember
A naphosszat ágyában heverésző Matyi egy különös reggelen mégiscsak elindul, hogy végre
valami hasznosat is tegyen édesanyja örömére. Még oda sem ér a vásárba, hogy libáit eladja,
találkozik a környék nagyhatalmú urával, Döbrögivel. Ez a találkozás mindent megváltoztat
nemcsak Matyi, hanem Döbörgi, a libák, de még az uradalom többi lakója életében is. Zenés
előadás a felnőtté válásról, a hatalomról, a bosszúról és az anyai szeretet erejéről.
John Millington Synge: A Nyugat császára – rémbohózat
rendező: Ascher Tamás Kossuth- és Jászai-díjas
bemutató: 2024. október
„Hírnév és szerelem! Hogyan bukott le a fake profillal csajozó lúzer?”

Aki kíváncsi, hogyan zajlott az ilyesmi több mint száz évvel ezelőtt, az internet nélküli
világban, egy isten háta mögötti, illegális ír kocsmában, ahol még a whisky se igazi, viszont
annál több fogy belőle, most megtudhatja. Nem meglepő, hogy az írországi, majd az amerikai
bemutató is botrányba fulladt, annyira felháborodtak a nézők ezen az „egész Írországot
kigúnyoló, vérig sértő” történeten. Ha megértjük, miért fáj ennyire kisszerűségünket látni,
talán nem vágyunk majd mindig többre, és tudunk örülni szenzáció, celeb-, sztár-,
influenszer-mentes, békés életünknek.
Mayerling – táncjáték
A Miskolci Balett előadása
koreográfus: Kozma Attila
bemutató: 2024. november
1889. január 30-án kora hajnalban súlyos tragédia történt a Bécs közelében fekvő mayerlingi
vadászkastélyban. Rudolf főherceg, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, és tizenhét
éves szeretője, báró Maria von Vetsera máig tisztázatlan körülmények között életüket
vesztették. Két nappal előtte kemény és indulatos vita zajlott le Rudolf, valamint apja, Ferenc
József császár között. Öngyilkosság, vagy politikai merénylet? Mi az a sötét titok, ami ehhez
a tragédiához vezetett, melyben a bécsi udvar konzervativizmusával szembeszálló, bohém
természetű, és ragyogó intellektusú Rudolf főherceg életét vesztette? Biztosan már sohasem
tudjuk meg, de ebben az évadban a Miskolci Balett nézőpontját megismerhetik a nézők. A
táncjáték Johann Strauss, Smetana, Anton Rubinstein, valamit Laurent Dury zeneműveire
készül.
Weöres Sándor: A kétfejű fenevad – történelmi panoptikum két részben
rendező: Szőcs Artur
bemutató: 2024. december
Budavár visszafoglalásának idején, miközben a német-római császár serege a török
szultánéval birkózik, egy kálvinista deák menekül át az országon, s viszi magával messzi és
tarka világokról szóló, szerelmes történeteit. Leányok és asszonyok bújtatják, míg el nem jut
egészen Pecsevi, azaz Pécs városáig, ahol a török szóba magyar, a magyarba német és olasz
keveredik, Ibrahim kádi háza pedig helyezkedő szultáni tisztek, magukat muzulmánnak tettető keresztények és zsidók, valamint bujkáló magyar nemesek szerelmetes enyelgéseitől és durva szitkaitól visszhangzik.
Weöres Sándor színműve a magyar drámairodalom különleges teljesítménye: bravúros
nyelvezettel, mély emberismerettel és fergeteges humorral fest képet egy olyan átmeneti
világról, ahol a történelem zűrzavarában mindenki a túlélés módját keresi – és senki sem az,
akinek látszik.

Lőrinczy Attila: Az üvegcipőn túl avagy mi történt azután, hogy Irma meghódította Sipos úr szívét? – kortárs magyar vígjáték (ősbemutató)
rendező: Keszég László
bemutató: 2025. február
A Miskolci Nemzeti Színházban tavaly bemutatott, Az üvegcipő című Molnár Ferenc vígjáték
ott ér véget, hogy a tizennyolc éves cselédlány, Irma, és a nála harminc évvel idősebb,
morózus bútorrajzoló Sipos úr egymásra találnak. Tiszta sor, hibátlan happy end, kéz a
kézben irány a boldogság… Ám a premiert követő banketten, amikor a Császár Pált játszó
Tegyi Kornél és a darab dramaturgja, a drámaíró Lőrinczy Attila koccintott egyet a bemutató
örömére, a fiatal színész felsóhajtott: „Hát, azért kíváncsi lennék, mi lesz ebből a szép
szerelemből! A drámaíró pedig azonnal érezte, hogy ragyogó ötletet kapott; nagyszerű
lehetőség belegondolni abba, hogy közvetlen folytatásként, ugyanazokkal a szereplőkkel
hogyan alakulhat tovább ez a különös szerelmi történet kettejükkel, valamint a rútul elhagyott
idősödő Adéllal, a fiatal szívtipró Császár Pállal és a többiekkel…
Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos – vígjáték
rendező: Szabó Máté
bemutató: 2025. március
Nyikolaj Erdman fergeteges komédiájának főszereplője Szemjon Szemjonovics, megoldást
keresve életére, bezárkózik a WC-be. Vagyunk így ezzel néha. Nem lát más kiutat a
munkanélküliségből, csak az öngyilkosságot. Felesége és anyósa hisztérikusan próbálja
megakadályozni. Felsorakoznak a haszonlesők, akik az öngyilkosságot a saját ügyük
zászlajára akarják tűzni. Tomboló társadalomszatíra bontakozik ki, Szemjon kényszerű
önvizsgálatot tart és kétségbeesetten keres értelmet a káoszban.
Erdman remekműve humor és bölcsesség rendkívüli találkozása.
Háry János – táncjáték – gyermekelőadás
A Miskolci Balett előadása
koreográfus: Kozma Attila
bemutató: 2025. április
Hol volt, hol nem volt, Háry János, a kiszolgált katona, magyar huszár, aki felett az évek már
jól eljártak s kinek emlékei és ábrándjai elválaszthatatlanul egybemosódtak képzeletében,
csodás élményeit beszéli el nem titkolt élvezettel. A bor és pipafüst kavargó örvényében négy
kaland elevenedik meg a talpraesett katona legendás múltjából. Valamennyi a bátor
hősiességnek, odaadó hazaszeretetének, a minden akadályt legyőzni képes akaraterejének,
valamint a kicsinyességeken mindenkor felülemelkedni képes tisztalelkű emberségének, hűségnek példája. A Miskolci Balett az előző évekhez hasonlóan újból egy jól ismert magyar
mesefigura történetét mutatja be a már megszokott humoros módon, magyar népzenével,
katona indulókkal, lakodalmi dallamokkal kortárs népzenei feldolgozásokkal, valamint
Bartók, Goldmark Károly és Hubay Jenő műveivel.
Játékszín
Alexandru Popa: A pók hálójában – kortárs színmű
rendező: Rusznyák Gábor
bemutató: 2024. szeptember
A középkorú férj az éjszaka közepén azzal fordul a félig alvó feleségéhez, hogy másnap
reggel miután elvitte a kislányukat az iskolába, fogja magát és elmegy. Örökre. Egy
ismeretlen helyre. Egy kolostorba. A megtakarításait már átutalta, és azokat a papírokat is
aláírta, amikre a feleségnek szüksége lehet a jövőbeni élethez. A feleség nem tudja, hogy csak
egy rossz tréfa áldozata-e, vagy a férje valóban komolyan beszél.
A humorral és iróniával átszőtt szöveg végig az álom és a valóság vékony határmezsgyéjén
mozog.
A szerző, Alexandru Popa dráma- és forgatókönyvíró, a bukaresti művészszínház, a Bulandra
vezető dramaturgja.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

Költözz költséghatékonyan!
Minden ember törekszik arra, hogy pénzügyeiben tudatos legyen: igyekszünk beosztani azt, amink van. Ha vásárolunk valamit, mindig tekintettel vagyunk …

További cikkek