Május 9-ét világszerte Európa napjaként tartják számon. 66 éve ezen a napon indult el az a folyamat, amelyben a második világháború utáni viharvert Európa a béke, a fejlődés és a szolidaritás alappillérein szerveződött egységbe.
Hazánk számára a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb nemzeti büszkesége volt, amikor 2004-ben az EU kimondta: teljes jogú tagjaként számít Magyarországra. Az azóta eltelt 12 év második felében már nem volt sok okunk a büszkeségre. A magyar jobboldal az európai együttműködés alapköveit a frusztrált ellenségkeresés és a nemzetire festett kisebbségi komplexus tégláira cserélte. A kormány számára az ellopható eurók jelentik az egyetlen európai értéket, ha pedig egy közös probléma közös megoldására lenne szükség, a nemzeti szuverenitásra hivatkozva húzzák ki magukat a munka alól. Már látjuk ennek a gyümölcsét: van olyan európai politikus, aki szerint hazánkat ma már fel sem vennék az EU-ba, és többen vélekednek úgy, hogy a jövő Európai Uniójában Magyarországnak nincs helye.
A Demokratikus Koalíció szerint nem csak történelmi adósságunk, hanem a nemzeti érdek is azt diktálja, hogy Magyarország továbbra is Európához tartozzon. A DK szerint az Orbán-kormány őszi Európa-ellenes népszavazása az EU-s tagságunk felmondásával egyenlő, ez pedig a nemzeti érdek elárulását jelentené.
Molnár Csaba
Ügyvezető alelnök
EP-képviselő
DK
