2024. 04. 26. péntek

Ervin
1 EUR 393 HUF
1 GBP 459 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Zöld-Hírek
  • »
  • A nemi esélyegyenlőség és a fenntartható vidék is téma volt az Ökopolisz Nyári Akadémián

A nemi esélyegyenlőség és a fenntartható vidék is téma volt az Ökopolisz Nyári Akadémián

A nemi esélyegyenlőségről és a fenntartható vidék esélyeiről is zajlottak szakmai beszélgetések a III. Ökopolisz Nyári Akadémia második napján, pénteken Felsőtárkányban.
Az LMP által alapított Ökopolisz Alapítvány rendezvényén Szél Bernadett, a párt társelnöke, országgyűlési képviselő a Nő az egyenlőség? címmel meghirdetett fórumon arról beszélt, hogy Magyarország már jó ideje demográfiai mélyrepülésben van, még ha a kormány mást is kommunikál. Közölte: a legjobb szülőképes korban lévő nők 8-10 százaléka már külföldön van, mert itthon nem tud megélni.
Azt mondta, hogy a nőkkel kapcsolatos, a közbeszédet átható sztereotípiákat kell lebontani.
Ebben a harcban a férfiakra is szükség van, a női egyenjogúság ugyanis a férfiak és az ország érdeke is – tette hozzá.
Szél Bernadett úgy fogalmazott: ezzel szemben a kormányzat a nőkre igyekszik az egész ügy súlyát terhelni, üzenetük az, hogy „legyünk nők, legyünk anyukák, szüljünk jó sokat, mellette dolgozzunk és ezt az egészet szervezzük is meg”.
Az LMP-s politikus kiemelte, fontos lenne, hogy az apák is vegyék ki a részüket a gyermeknevelésből, hiszen ha a nőre terhelnek minden feladatot, akkor rengeteg probléma adódik.
A fórumon elhangzott az is, hogy szinte minden területen jelentősek a különbségek a férfiak és a nők javadalmazása között.
A fenntartható vidékfejlesztésről szóló műhelybeszélgetésen Sallai Róbert Benedek, az Országgyűlés szakbizottságának LMP-s elnöke elmondta: Magyarország szétszakadt, ami a regionális különbségekre vezethető vissza.
„A legnagyobb szakadékot az jelenti, hogy ki hová született: a budapesti XII. kerületben született roma nőnek sokkal jobbak az esélyei az életre, mint annak a többségi társadalomhoz tartozó férfinak, aki egy borsodi faluban látja meg a napvilágot” – mondta.
Hozzátette, hogy ez a különbség például az elérhető ellátási és oktatási rendszerben ölt testet. Utalt arra is, hogy az Európai Unió legszegényebb tizenegy régiójából négy magyarországi.
Arról is beszélt, hogy a természetvédelmi konfliktusok szorosan összefüggnek a társadalmi konfliktusokkal, egyebek mellett a munkanélküliséggel.
Sallai Róbert Benedek kitért arra, hogy a megélhetési körülmények romlása Magyarország uniós csatlakozása után gyorsult fel. Szerinte ennek oka az, hogy az elérhetővé vált uniós források valójában csak növelték a régiók közötti különbségeket, hiszen ezekhez a pénzekhez azok férhettek hozzá, akiknek már eleve „megvolt rá a lehetőségük”.
MTI

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek