2024. 03. 29. péntek

Auguszta
1 EUR 395 HUF
1 GBP 462 HUF

MSZP:Meg kell állítani a megye tönkretételét!

Az elmúlt öt év során az amúgy is hátrányos helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén még inkább leszakadt.

1956-ban nem vándorolt el annyi ember ebből az országból, mint a Fidesz-Magyarország elmúlt öt évében. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből kifejezetten menekülnek az emberek, ami nem csoda, hiszen a kormányzati politika miatt az eddig is hátrányos helyzetű régió még inkább leszakadt az ország viszonylag szerencsésebb térségeihez képest. Ezt a kormányzati politikát sürgősen be kell fejezni, hiszen már most is beláthatatlanok a következményei az ámokfutásnak. A térséget fejleszteni kell, béremelésekre, új munkahelyek létrehozására kell a kormányzati erőforrásokat átcsoportosítani.

Minderről Gúr Nándor, az MSZP országgyűlési képviselője beszélt pénteken Miskolcon.

A szocialista képviselő elmondta: bárki, aki ebben a megyében születik, már életének első napján hátrányba kerül azokhoz képest, akik például Budapesten, vagy a Dunántúlon jöttek a világra. Egyrészt Borsod-Abaúj-Zemplénben nagyobb eséllyel nő fel a gyerek rossz anyagi körülmények között, nem, vagy kisebb mértékben jut szociális és egészségügyi ellátásokhoz, mint más régióban élő társai, s a megyében működő oktatási intézményekben is – tisztelet a kivételnek, a törekvő és jó szándékú pedagógusoknak – jó eséllyel gyengébb színvonalú képzést kap. Ha mindezek ellenére a gyerek mégis eljut odáig, hogy egyetemre jelentkezzen, ott is hátrányok érik: legutóbb például a Miskolci Egyetem jogi karára 462 ponttal lehetett csak bekerülni, míg a budapesti ELTE-re 460 ponttal. Egy hátrányos helyzetű térségben élő gyereknek viszont nagyon nem mindegy, hogy a lakóhelyétől 40-50 kilométerre található egyetemre nyer felvételt, s így otthonról járhat be az előadásokra, vagy kénytelen Budapestre költözni, vállalva annak összes lakhatási és egyéb költségeit.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő emberek az egészségügyi ellátásokat sem tudják úgy igénybe venni, mint például a Dunántúlon élők, hiszen a betöltetlen háziorvosi praxisok 20 százaléka megyénkben található. A fentieken túl nyilván ez is közrejátszik abban, hogy az átlagéletkor itt jóval alacsonyabb, mint az országos átlag.

Természetesen mindez több évtizedes probléma, ugyanakkor az Orbán-kormányok elmúlt öt éve alatt a különbségek nemhogy csökkentek, de még nőttek is. A szegénység például 2010 óta mélyült (azaz a szegény még szegényebb lett), s ma már jóval több család él a létminimum alatt, mint akár öt évvel ezelőtt. Bár a szegénység az egész országban nő, Borsod ezen a téren is rosszabbul teljesít: itt gyorsabb az elszegényedés, mint a viszonylag működőképesebb régiókban. A megye népessége 2010 és 2015 között a statisztika szerint 26 ezerrel csökkent, de ez a valóságban még ennél is jóval több, hiszen sokan úgy vállalnak a fővárosban, vagy külföldön munkát, hogy közben hivatalosan még itt laknak. A legszomorúbb az egészben, hogy leginkább a 25-45 év közötti korosztály keres magának máshol boldogulást, közülük is inkább a képzettebb, szakmával, nyelvvizsgával bíró fiatalok adták el-, illetve kivándorlásra a fejüket.

Ami nem csoda. A megyében dolgozók ugyanis 20 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint az országos átlag. Ráadásul – ellentétben a kormányzati sikerpropagandával – 2010 óta jottányit sem javult a foglalkoztatási helyzet. Míg öt évvel ezelőtt például 221 ezren álltak alkalmazásban, addig 2015-ben ugyan 243 ezren, ám közülük több mint 30 ezren a közfoglalkoztatási programban dolgoznak. Éhbérért, mert az Orbán-kormány egyik első dolga az volt, hogy ezektől az emberektől még a minimálbért is megvonta. Ők most a közfoglalkoztatási minimálbért kapják, azt a bizonyos 47 ezer forintként hírhedté vált, jelenleg 53 ezer forintos összeget, amely vásárlóerő szempontjából a 2010-es nettó minimálbér 60 ezer 200 forintja helyett 42-43 ezer forintot ér. Az is csak sikerpropaganda, hogy a minimálbér összege jelentősen nőtt, hiszen csupán a minimálbér bruttó értéke nőtt jelentősen, a nettó bér, amelyet kézhez kap a dolgozó, kisebb vásárlóerővel bír, mint a 2010-es 60 ezer 200 forint. A megemelt bruttó bérrel csak az Orbán-kormány járt jól, hiszen mind a munkaadó, mind a munkavállaló jóval (összesen 32 ezer forinttal) többet fizet be havi szinten járulékként, mint öt évvel korábban.

Gúr Nándor szerint sürgősen változtatni kell a katasztrófa felé menetelő kormányzati politikán. Egyrészt fel kell emelni a nettó minimálbért legalább a létminimum szintjére (ez most 88 ezer forint), másrészt ki kell kényszeríteni a bérversenyt. Befektetés-ösztönző politikára és jelentős állami befektetésekre van szükség a térségben, a szegények adójának nevezett áfát pedig csökkenteni kell, legalább az alapvető élelmiszerek esetében. A közmunkaprogramban részt vevő emberek is kapják meg a minimálbért, de olyan munkával lássák el őket, aminek értelme van és értéket teremt. A munkavégzés minőségét és intenzitását viszont szigorúan ellenőrizni kell.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek