Az Ózdi Rendőrkapitányság pár hónap leforgása alatt hat akció során már húsz olyan személyt leplezett le és fogott el, akik rendszeres haszonszerzés céljából több személy rászorult helyzetét kihasználva, velük különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást – szóbeli kölcsönszerződést – kötöttek, amelyekkel a sértettet és annak családját újabb, súlyos nélkülözésnek tették ki.
Az Ózdi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya koordinálásával – rövid idő leforgása alatt – 2011. május 3-án, a kora reggeli órákban már a hatodik (előzőek: 2010. november 16., 2011. február 8. és 16., március 7., ill április 19.) uzsorás akció végrehajtására került sor. A rajtaütés eredményének köszönhetően újabb 6 uzsorás (2 nő és 4 férfi, mindannyian Ózdiak) kezén csattanhatott a bilincs Ózdon, így húszra nőtt azon személyek száma, akik uzsora és ehhez kapcsolódóan más bűncselekmények elkövetése miatt kerültek őrizetbe vételre Ózdon.
Az újabb akció során – az Ózdi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya – 6 újabb uzsorást leplezett le, akiknek elfogásában a Főkapitányság Bevetési Szolgálata is részt vett.
A Btk. 323. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b.) pontja szerint minősülő zsarolás bűntettének, valamint más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás 4 ózdi férfi és 2 ózdi nő ellen, akik 18 és 41 éves kor közöttiek és 2011. május 3. napja óta őrizetben vannak.
A terheltek megalapozottan gyanúsíthatóak azzal, hogy 1999. évtől – pontosan be nem határolható időponttól – kezdődően a mai napig rendszeres haszonszerzés céljából több személy rászorult helyzetét kihasználva, olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást – szóbeli kölcsönszerződést kötöttek – melynek során elkövetők különböző összegeket adtak kölcsön fenti személyeknek, 50 és 100 % közötti kamatra. A kamattal növelt összeget, majd a kölcsönadott összegből fennálló tartozások maradékát további kamatokkal terhelve, a kölcsönkért összeg többszörösét követelték vissza a sértettektől, amelynek teljesítése a sértetteket további nélkülözésnek tette ki.
Azokat a sértetteket, akik nem tudtak, vagy már nem akartak fizetni személy elleni erőszakos cselekményekkel – karddal levágják a fejüket, megverik őket, rájuk gyújtják a házat, szétcsapják őket, el kell takarodniuk lakóhelyükről – fenyegették meg, illetve a sértettek gyermekeit bántalmazták annak érdekében, hogy a kölcsönkért összegeket, illetve annak kamatait a sértettek továbbra is fizessék. Két sértett tekintetében az elkövetők lakást adtak el a sértetteknek úgy, hogy az egyikük részére a lakásvásárlásra járó szociálpolitikai támogatás összegét elvették, de a sértett lakást nem kapott, abban továbbra is gyanúsítottak laknak. A másik sértett által a gyanúsítottaktól megvásárolt lakást – melynek értékét a sértett törlesztette, egy másik személynek is értékesítették, így onnan a sértettnek és családjának ki kellett költöznie.
Az elkövetők továbbá megalapozottan gyanúsíthatóak azzal, hogy ezen tevékenységük során üzletszerűen olyan pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytatottak – a sértettek részére kölcsönöket folyósítottak –, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyéhez kötött, amivel ők nem rendelkeznek.
A pénz kiadásáról és annak visszavételezéséről 2 gyanúsított pontos nyilvántartást vezetett. Ugyanezen 2 gyanúsított engedélyezte a pénzmozgásokat, illetve ők irányították a pénzügyi tevékenységet.
A pénzek beszedését a családi vagy szociális segélyek érkezésekor a többi terhelt végezte. A pénzek beszedésébe rendszeresen közreműködőt vettek igénybe, akik többször az „irányítók” távollétében, önállóan végezték a pénzbehajtó tevékenységet.
A gyanúsítottak cselekményüket szervezetten, egymás tevékenységét kiegészítve követték el.
A sértettek az alábbiakat mondták el:
v Körülbelül 6 hónappal ezelőtt kölcsönkért 10.000,- Ft-ra egy hónap múlva már 15.000,- Ft-ot kellett visszafizetni. Mivel határidőre ez nem teljesült, a sértett nem tudta a teljes összeget visszafizetni, ezért a maradék összegre újabb kamatot kellett fizetnie, így a tartozása már 45.000,- Ft-ra emelkedett. A „tartozás” behajtása érdekében az uzsorások megfenyegették a sértettet „Nektek előbb-utóbb innen el kell menekülnötök!”
v 6 hónappal ezelőtt kölcsönkért 50 %-os kamatra adott 10.000,- Ft-ot a sértettek nem tudták visszafizetni, ezért 2011. március közepén 2 gyanúsított megfenyegette őket, hogy amennyiben nem fizetnek, levágják a fejüket, megölik őket.
v más sértetteket a pénzbehajtás érdekében azzal fenyegettek meg, ha nem adják meg a „tartozást” vagy nem mennek el lakóhelyükről, megölik őket.
v 10 évvel ezelőtt kölcsönkért 100.000,- Ft-ra 100 %-os kamatot számítottak fel. A kölcsön felvételekor a sértett összes havi járandósága 120-130.000,- Ft volt. Családi pótlék kifizetés során 10 éven keresztül havonta az összes járandóságát át kellett adnia a gyanúsítottaknak, melyből mindig visszakapott 2-3.000,- Ft-ot. Évente csaknem 1,5 millió Ft-ot fizetett vissza. Mivel ennivalóra kevés pénz maradt, ezért 1 évvel ezelőtt abban egyeztek meg a gyanúsítottakkal, hogy a „bankos” 50 %-ra csökkenti a kamatot és ezt követően már „csak” 54.000,- Ft-ot kellett számára fizetni havonta.
v 2007. évben 20.000 Ft-ot kértek kölcsön 50 %-os kamatra. Mivel a pénzt határidőre nem tudták visszafizetni, ezért már 1 hónap múlva már 130.000,- Ft-ot követeltek tőlük. A posta előtt az egyik gyanúsított elvette tőlük a fenti összeget, majd abból 10.000 Ft-ot visszaadott. Ezt követően az elkövetkező hónapokban már 53.000,- Ft-ot kellett fizetni.
2010. évre olyan anyagi helyzetbe került a család, hogy el kellett költözniük. Pár nap múlva az egyik terhelt megtalálta őket és azt kérdőre vonta, hogy miért nem fizetik meg a 60.000,- Ft tartozásukat. Sértett azt válaszolta, hogy „– Fizettem már eleget, neked nem tartozom!” gyanúsított ekkor azzal fenyegette meg, hogy soha ne merjenek visszaköltözni, mert rájuk gyújtja a házat. 2007-ben így a kölcsönkért 20.000,- Ft fejében 2010. év végéig a fenyegetések hatására 1,8 millió Ft-ot fizettek az uzsorások részére.
Sok esetben a sértettek havi jövedelme meghaladta a követelt összeget, ezért az uzsorások arra kényszeríttették a sértetteket, hogy postai meghatalmazásokat írjanak alá, hogy a terheltek felvehessék a sértettek részére érkező pénzküldeményeket. A sértettek a meghatalmazásokat nem akarták aláírni, ezért őket folyamatosan zaklatták, megveréssel fenyegették, melyek hatására a postai meghatalmazások aláírásra kerültek.
Volt olyan eset, amikor a postai meghatalmazás aláírását követően 2003. márciusáig a sértett részére érkező összes pénzküldeményt a gyanúsítottak egyike vette fel. Ezáltal 1999. és 2005. között mintegy 3,6 millió Ft-ot vett fel.
2005-ben egyik sértettől a gyermekei után járó 2,9 millió Ft szociálpolitikai támogatást vett el az egyik gyanúsított oly módon, hogy sértett részére szerződéssel eladott egy ingatlant, amelyben továbbra is az uzsorások laktak. A lakásba azonban a szerződés megkötése után sértettek nem költözhettek be, de állandó lakhelynek kellett bejelenteniük. A szerződés megkötését követően sértett részére a terhelt bankszámlaszerződést kötött, amelyhez tartozó bankkártyát a terheltek részére át kellett adniuk. A bankszámlára érkező pénzt ezáltal gyanúsítottak vették fel. Az önkormányzatnál a sértett által igényelt lakásfenntartási támogatást is elvették a gyanúsítottak, fenyegetések hatására. 2007. és 2010. között a sértett részére járó havi 98.000,- Ft-ot szintén elvették sértettől, aminek következtében gyermekei éheztek, mely miatt intézetbe is kerültek. 1999. és 2010. között mindösszesen 10.000.000,- Ft-ot vett el tőlük az uzsorás-banda.
A terheltek azonban még ezzel sem elégedtek meg, így 2011. év elejétől boltot nyitottak, ahol élelmiszert lehetett vásárolni oly módon, hogy a vásárlók nevére füzetet nyitottak, ahhoz napi vásárlási limitet határoztak meg, a vásárlási összegeket pedig minden hónap elején a családi pótlék és a segély kifizetésekor kellett rendezniük. A boltban azonban minden élelmiszert aránytalanul magas áron adtak. A bolt működésével kapcsolatban végrehajtott, összehangolt rendőri- és vámellenőrzés kapcsán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálatot indított.
A fenti cselekmények alkalmasak 11 rendbeli, a Btk. 323. § (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdés b.) pontja szerint minősülő zsarolás bűntett, valamint 9 rendbeli, a Btk. 330/A. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő bűnszövetségben elkövetett uzsora bűncselekmény, valamint 1 rendbeli, a Btk. 298/D. § -ba ütköző és aszerint minősülő jogosulatlan pénzügyi tevékenység vétsége elkövetésére.
A terheltek lakásán megtartott házkutatás során lefoglalásra került több olyan füzet, amelyben az adósok tartozása volt vezetve valamint ingatlanok adás-vételi szerződései, kések, kardok, egy teljes fegyver-arzenál, továbbá egy gáz-riasztó fegyver.
A hat terheltből 4 már büntetett előéletű, korábban súlyos bűncselekmények miatt ítélte el őket a bíróság. Kettejük ezidáig büntetlen.
A terheltek rendszeres haszonszerzésre törekedtek ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetése útján.
Figyelemmel a szabadságvesztéssel büntetendő cselekmények tárgyi súlyára és a kiszabható büntetési tétel nagyságára, megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyása esetén különösen a büntető eljárásban szereplő személyek, elsősorban a sértettek befolyásolásával, vagy megfélemlítésével, meghiúsítanák, veszélyeztetnék a bizonyítást, tekintettel arra, hogy a bűncselekmények elkövetése során a pénz megszerzése érdekében már több alkalommal is életveszélyesen megfenyegették a sértetteket.
Annak a veszélye ugyancsak fennáll, hogy a tárgyi bizonyítási eszközök, úgymint az általuk vezetett további nyilvántartások, füzetek, nevek, címek, valamint kölcsönadott összegeket tartalmazó feljegyzések eltüntetésével veszélyeztetnék a bizonyítást. Szökésüknek vagy elrejtőzésüknek veszélyére tekintettel megalapozottan feltehető az is, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenlétük másképp nem biztosítható.
Megalapozottan feltehető továbbá, hogy szabadlábon hagyásuk esetén újabb, hasonló jellegű szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követnének el, mivel egyéb jövedelmük nincs, ezen bűncselekmények elkövetéséből tartják el magukat.
A fentiek miatt mind a hat gyanúsítottat az Ózdi Rendőrkapitányság őrizetbe vette, majd indítványozta az előzetes letartóztatásukat.
Információs háttér:
Btk. 137. §: „Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet,
Bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.”
Az Ózdi Rendőrkapitányság tájékoztatása alapján: MRFK Kommunikációs Iroda
