Mozdulni sem lehetett a miskolci ITC-székházban szombaton délután: a 650 fős befogadóképességű konferenciatermet körülölelő folyosóra pótszékeket kellett elhelyezniük a szervezőknek, mert a terem befogadóképességénél jóval többen, mintegy 1500-an voltak kíváncsiak a műsorra, illetve a Miskolci Szocialisták képviselőjelöltjeire. Még így sem jutott mindenkinek ülőhely, de nem is nagyon igényelték: a teremben lévő kisszínpadon, illetve az előtérben felállított nagyszínpadon folyamatosan zajlottak a különböző programok (a kisszínpadon hol kivetítőn, hol élőben), a vendégek szabadon járhattak-kelhettek az épületben, attól függően, ki milyen műsorra volt kíváncsi.
A rendezvény hangulatát a Salza Tropical együttes alapozta meg (vérpezsdítő latin táncukkal csábították a színpad közelébe a résztvevőket), majd a Ködmön Formációs Táncegyüttes műsora következett. Ezt követően lépett a színpadra a négy országgyűlésiképviselő-jelölt, mindegyikük néhány mondatban szólt a közönséghez. Fedor Vilmos arról beszélt, hogy az elmúlt évek során bebizonyosodott: a kultúra igenis várost épít, hiszen a miskolci emberek képesek voltak összefogni például az Európa Kulturális Fővárosa pályázat összeállításában, s minden olyan ügyben, amely a hétbetűs szeretett szó, a város, Miskolc épülését szolgálta. Hangsúlyozta: a legszebb utca, a legszebb tér sem ér ugyanakkor semmit, ha nincsenek emberek, akik megtöltsék azokat, akik összefogva azt kutatják, hogyan lehetne még szebbé, még vonzóbbá tenni városunkat. Dr. Simon Gábor a belváros megújulását említette, mint olyan eredményt, melyre joggal lehetnek büszkék a Miskolci Szocialisták. „Biztos vagyok benne: a város lakói nem felejtik el, hogy az elmúlt nyolc évben épült meg többek között a Szinva terasz, az új Hősök tere, a Művészetek Háza, s újult meg több mint 50 belvárosi épület, a sétálóutca. Arra kérem a jelen lévőket, emlékeztessenek arra mindenkit, hogy ezeket az eredményeket a Miskolci Szocialisták és a város közönsége együttes erővel, összefogással érték el. Mondják ezeket el, hogy ne lehessen az itt élőket az országos politikában naponta elhangzó demagóg kijelentésekkel megtéveszteni”.
Dr. Tompa Sándor diósgyőri kötődéséről beszélt. Elmondta: diákként, még 1967 költözött Miskolcra. Megszerette a várost, s úgy határozott, itt éli le az életét. Diósgyőrhöz ezer szállal kötődik, hiszen itt járt középiskolába, itt szurkolt az akkori Kilián Gimnázium tornatermében az iskola kosárlabdacsapatának, s itt végzi képviselői munkáját már 1994 óta. Beszélt arról, hogy a történelmi időkben Diósgyőr többször is elindult egy-egy új fejlődési pályán: így volt ez Nagy Lajos király idejében, így volt ez Mátyás király idejében, így volt ez a diósgyőri kohászatot létrehozó Fazolák idejében, s így van ez most is, amikor a kilábalás, az új iparágak, új munkahelyek megteremtésén kell dolgozni. Beszélt az eddig elért eredményekről, a legfontosabb helyi fejlesztésekről: az új Vasgyári piac megépítéséről, a Diósgyőri Gimnázium felújításáról, a DVTK-stadion rekonstrukciójáról. Káli Sándor kijelentette: a kampánynyitó rendezvény a Miskolci Erő rendezvénye is egyben. „S, hogy mi az a Miskolci Erő? Az összefogás és a kreativitásunk ereje. A Miskolci Erő nem más, mint Önök, akik hóban, jégben, fagyban eljöttek erre a nagygyűlésre, akik szívükön viselik a város sorsát, akik tenni is akarnak Miskolcért” – hangoztatta. Mint mondta, a Miskolci Szocialisták is tesznek a városért, nem nyafognak, nem kifogást keresnek, hanem dolgoznak. Pedig ami rossz sújthat egy várost, azt mi mind megkaptuk: volt jégverés és vízszennyezés, s most itt van a gazdasági válság. „De mindezeken túltettük, túltesszük magunkat, megyünk előre, mert nekünk Miskolc az első! Hajrá Diósgyőr, hajrá Miskolc, hajrá Magyarország!”
Mindannyian hangsúlyozták: számukra Miskolc az első, a város fejlesztéséért kívánnak dolgozni továbbra is.
-mszp.hu-
