2022. 11. 29. kedd

Taksony
1 EUR 409 HUF
1 GBP 472 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Gazdaság
  • »
  • Az EU-s átlaghoz képest kevesebb élelmiszert dobnak ki a magyarok

Az EU-s átlaghoz képest kevesebb élelmiszert dobnak ki a magyarok

Megjelent az Eurostat legfrissebb jelentése, mely szerint a termőföldtől a fogyasztók asztaláig egy év alatt csaknem 57 millió tonna, egy főre vetítve 127 kg élelmiszer végzi hulladékként. Ennek 55%-a háztartásokhoz köthető: egy átlagos uniós állampolgár 70 kg élelmiszert dob ki évente. A magyar háztartásokra jellemző 66 kg éves fejenkénti élelmiszerhulladék mennyiséggel hazánk az átlaghoz képest a kevésbé pazarló országok közé tartozik.- áll a NÉBIH honlapján.

Az idei évtől az Európai Unió tagállamainak kötelező adatot szolgáltatniuk az országukban keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségéről. Az éves jelentésben az élelmiszerlánc öt jelentős szintjének adatai jelennek meg: az elsődleges termelés, a feldolgozás, a kiskereskedelem, a vendéglátás és közétkeztetés, valamint a háztartások. A most közölt 2020-ra vonatkozó adatsor kiemelten fontos, ugyanis ez a viszonyítási alapja annak a globális célkitűzésnek, miszerint 2030-ig a felére kell csökkenteni a háztartásokban és a kereskedelemben keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségét.

A jelentés szerint az EU-ban évente 57 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, mely egy EU-s állampolgárra vetítve 127 kg-ot jelent. Az Eurostat legutóbbi, 2012-es adatokon alapuló jelentésével összevetve minden szempontból csökkenés tapasztalható, akkor ugyanis 173 kg-ra becsülték az egy főre eső élelmiszerhulladékok mennyiségét. A háztartások esetében szintén a csökkenés irányába mozdultak el a számok, a korábbi 92 kg/fő/év mennyiség most 70 kg-ra tehető. Abban azonban nincs változás, hogy továbbra is a háztartások „termelik” a legtöbb élelmiszerhulladékot, a teljes mennyiség 55%-át.

A statisztikai adatokból kiderül, hogy egy magyar ember az otthonában nagyjából 66 kg élelmiszert dob ki évente, mely az uniós átlagnál kevesebb. A Magyarországra vonatkozó háztartási adatok forrása a Nébih Maradék nélkül programja, amely 2016 óta követi nyomon a lakosság élelmiszerpazarlását. A hivatal munkatársai eddig 3 alkalommal mérték fel a hazai élelmiszerhulladék-helyzetet. Az első, 2016-os adatok még 68 kg/fő/év élelmiszerhulladék „termelést”, ebből 33,1 kg tényleges pazarlást mutattak*. Utóbbi, azaz a pazarlás mértéke a 2021-es eredmények szerint 25,2 kg/fő/év-re mérséklődött. 2016 és 2021 között tehát 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a hazai háztartásokban. A legfrissebb felmérés – minden eddiginél több, mintegy félezer résztvevővel – jelenleg folyik, adataival a jövő év elején ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

A Maradék nélkül program révén a hivatal nem csak nyomonköveti az élelmiszerhulladékok mennyiségének alakulását, hanem – többek között tájékoztatókkal, oktatási anyagokkal – segíti is a háztartásokat a csökkentésben.  A pazarlás mérséklése mellett az élelmiszeradományozás hatékony és biztonságos gyakorlatát is segíti az a lejárati útmutató, mely a minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerek lejárat után történő biztonságos fogyaszthatóságáról ad információt.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

Tömény árverés a NAV-nál
Az igazán bátrak a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) vesznek alkoholt, például Merész barackot, Bükki vegyesgyümölcsöt, Avasi Keserűt, esetleg Hat k…
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kockázatelemzéssel jutott el egy webshophoz, ahol egy nemzetközi cég munkatársaitól kedvezményesen vásárolták fel a…

További cikkek

Tömény árverés a NAV-nál
Az igazán bátrak a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) vesznek alkoholt, például Merész barackot, Bükki vegyesgyümölcsöt, Avasi Keserűt, esetleg Hat k…