Az Európai Bizottság 2,36 milliárd eurós (körülbelül 880 milliárd forint) magyar programot hagyott jóvá a stratégiai ágazatokba történő beruházások felgyorsítására a nettó nulla gazdaságra való átállás elősegítése érdekében, összhangban a Green Deal Ipari Tervvel. A rendszert a Bizottság által 2023. március 9-én elfogadott ideiglenes válság- és átmeneti állami támogatási keretrendszer keretében hagyták jóvá, hogy olyan ágazatokban támogassa az intézkedéseket, amelyek kulcsfontosságúak a zöld átállás felgyorsítása és az üzemanyag-függőség csökkentése szempontjából. Az új keretrendszer részben módosítja és meghosszabbítja a 2022. március 23-án elfogadott ideiglenes válságkeretet, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára a gazdaság támogatását a jelenlegi geopolitikai válsággal összefüggésben, amelyet 2022. július 20-án és 2022. október 28-án már módosítottak.
A magyar mérték
Magyarország az Átmeneti Válság- és Átmeneti Keretrendszer keretében 2,36 milliárd eurós (körülbelül 880 milliárd forintos) magyar programot jelentett be a stratégiai ágazatokba történő gyorsított beruházásokra a nettó nulla gazdaságra való átállás elősegítése érdekében.
Ezen intézkedés értelmében a támogatás i. közvetlen támogatások formájában valósul meg; és/vagy ii. adókedvezmények.
Az intézkedésben részt vehetnek a releváns berendezéseket gyártó vállalatok, nevezetesen akkumulátorok, napelemek, szélturbinák, hőszivattyúk, elektrolizátorok, szén-dioxid-leválasztási és -tárolási berendezések, valamint olyan kulcsfontosságú alkatrészek, amelyeket a termelés közvetlen inputjaként terveztek és használnak. az előállításukhoz szükséges ilyen berendezések vagy kapcsolódó kritikus nyersanyagok.
A Bizottság megállapította, hogy a magyar rendszer megfelel az Átmeneti Válság- és Átmeneti Keretrendszerben meghatározott feltételeknek. A támogatás különösen i. ösztönzi a megfelelő berendezések gyártását a nulla nettó gazdaságra való átálláshoz; és ii. legkésőbb 2025. december 31-ig megadják.
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar rendszer szükséges, megfelelő és arányos a zöld átállás felgyorsításához és bizonyos gazdasági tevékenységek fejlesztésének elősegítéséhez, amelyek fontosak a Green Deal Ipari Tervének végrehajtása szempontjából, összhangban a 107. cikk (3) bekezdésével. c) az EUMSZ és az Átmeneti Válság és Átmeneti Keretrendszerben meghatározott feltételek.
Ennek alapján a Bizottság az uniós állami támogatási szabályok értelmében jóváhagyta a támogatási intézkedést.
Háttér
2023. március 9-én a Bizottság új ideiglenes válság- és átmeneti keretet fogadott el a zöld megállapodás ipari tervével összhangban a támogatási intézkedések előmozdítása érdekében azokban az ágazatokban, amelyek kulcsfontosságúak a nulla nettó gazdaságra való átmenet szempontjából. Az általános csoportmentességi rendelet (GBER) módosításával együtt, amelyet a Bizottság ugyanazon a napon hagyott jóvá, az ideiglenes válság- és átmeneti keretrendszer segíteni fogja a beruházások felgyorsítását és a tiszta technológiai termelés finanszírozását Európában. Segíteni fogja a tagállamokat a nemzeti helyreállítási és rezilienciatervek szerinti konkrét projektek végrehajtásában is, amelyek a hatályuk alá tartoznak.
Az új keret részben módosítja és meghosszabbítja a 2022. március 23-án elfogadott ideiglenes válságkeretet, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára az állami támogatási szabályokban előírt rugalmasság felhasználását a gazdaság támogatására Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben. Az Ideiglenes Válság Keretrendszer 2022. július 20-án módosult, hogy kiegészítse a Biztonságos gázt a biztonságos télért csomagot és összhangban legyen a REPowerEU terv célkitűzéseivel. Az ideiglenes válságra vonatkozó keretet 2022. október 28-án tovább módosították a magas energiaárak kezelésére irányuló sürgősségi beavatkozásról szóló rendelettel, valamint a szolidaritást a gázvásárlások jobb koordinációja, megbízható ár-referenciaértékek és a határokon átnyúló gázcsere révén fokozó rendelettel összhangban.
Az Átmeneti Válság- és Átmeneti Keret a következő típusú segélyekről rendelkezik, amelyeket a tagállamok nyújthatnak:
Korlátozott összegű támogatás bármilyen formában a jelenlegi válság vagy az azt követő szankciók és ellenszankciók által érintett vállalatok számára a mezőgazdasági, illetve halászati és akvakultúra-ágazatban 250 000, illetve 300 000 euróval megemelt összegig, valamint 2 euróig. millió minden más ágazatban;
Likviditási támogatás állami garanciák és támogatott kölcsönök formájában. Kivételes esetekben és szigorú biztosítékok mellett a tagállamok 90%-os fedezetet meghaladó állami garanciákat nyújthatnak az energiaszolgáltatóknak kereskedési tevékenységeikhez, amennyiben azokat fedezetlen pénzügyi biztosítékként nyújtják központi szerződő feleknek vagy klíringtagoknak.
Támogatás a magas energiaárak kompenzálására. A bármilyen formában nyújtható támogatás részben kompenzálja a vállalatokat, különösen az intenzív energiafelhasználókat a rendkívüli gáz- és villamosenergia-áremelkedések miatti többletköltségekért. Az egyedi támogatás összege a múltbeli vagy jelenlegi fogyasztás alapján számítható ki, figyelembe véve az energiafogyasztás csökkentésére és a gazdasági tevékenységek folytonosságának biztosítására irányuló piaci ösztönzők fenntartásának szükségességét. Ezenkívül a tagállamok rugalmasan nyújthatnak támogatást, beleértve a különösen érintett energiaintenzív ágazatokat is, a túlkompenzáció elkerülését és a szénlábnyom csökkentését ösztönző biztosítékok mellett 50 millió eurót meghaladó támogatási összeg esetén. A tagállamokat arra is felkérik, hogy – megkülönböztetéstől mentesen – vegyék fontolóra a környezetvédelemmel vagy az ellátás biztonságával kapcsolatos követelmények megállapítását. További részletek a magas energiaárak támogatási lehetőségeiről, beleértve az egyedi támogatási összegek kiszámításának módszertanát, itt találhatók;
A megújuló energia elterjedését felgyorsító intézkedések. A tagállamok létrehozhatnak beruházási rendszereket minden megújuló energiaforrásra, ideértve a megújuló hidrogént, a biogázt és a biometánt, a tárolást és a megújuló hőt, beleértve a hőszivattyúkat is, egyszerűsített pályázati eljárásokkal, amelyek gyorsan végrehajthatók, miközben megfelelő biztosítékokat tartalmaznak a szint védelmére. játéktér. A tagállamok különösen egy adott technológiára dolgozhatnak ki rendszereket, amelyek támogatást igényelnek az adott nemzeti energiaszerkezetre tekintettel. A kis projektek és a kevésbé kiforrott technológiák, például a megújuló hidrogén támogatásának feltételeit egyszerűsítették azáltal, hogy bizonyos biztosítékok mellett megszüntették a versenyeztetési eljárás szükségességét;
Az ipari folyamatok szén-dioxid-mentesítését elősegítő intézkedések. Az energiaellátás diverzifikációjának további felgyorsítása érdekében a tagállamok kiterjesztett lehetőségekkel támogathatják a fosszilis tüzelőanyagok kivonását célzó beruházásokat, különösen a villamosítás, az energiahatékonyság, valamint a bizonyos feltételeknek megfelelő megújuló és villamosenergia-alapú hidrogén használatára való átállás révén. a hidrogén eredetű tüzelőanyagokra áttérő ipari folyamatok dekarbonizációjának támogatása. A tagállamok (i) új pályázati rendszereket hozhatnak létre, vagy (ii) közvetlenül támogathatnak projekteket, pályázatok nélkül, bizonyos korlátokkal az állami támogatás beruházásonkénti arányára vonatkozóan. A kis- és középvállalkozások, valamint a különösen energiahatékony megoldások számára külön kiegészítő bónuszokat irányoznak elő. Pályázatok hiányában további egyszerűbb módszert vezettek be a maximális támogatás mértékének meghatározására; és
A villamosenergia-kereslet csökkentését célzó intézkedések a magas energiaárak kezelésére irányuló sürgősségi beavatkozásról szóló rendelettel összhangban.
Intézkedések a befektetések további felgyorsítására a kulcsfontosságú ágazatokban a nettó nulla gazdaságra való átállás érdekében, lehetővé téve a stratégiai berendezések, nevezetesen akkumulátorok, napelemek, szélturbinák, hőszivattyúk, elektrolizátorok, valamint a szén-dioxid-leválasztás felhasználásának és tárolásának gyártási beruházási támogatását. mint a kulcsfontosságú alkatrészek gyártásához, valamint a kapcsolódó kritikus nyersanyagok előállításához és újrahasznosításához. Konkrétabban, a tagállamok egyszerű és hatékony rendszereket dolgozhatnak ki, amelyek a beruházási költségek bizonyos százalékára korlátozva nyújtanak támogatást meghatározott névértékig, a beruházás helyétől és a kedvezményezett méretétől függően, és magasabb támogatást nyújthatnak a kis és a középvállalkozások („kkv-k”), valamint a hátrányos helyzetű régiókban található vállalatok, hogy biztosítsák a kohéziós célkitűzések megfelelő figyelembevételét. Ezen túlmenően, kivételes esetekben a tagállamok több biztosíték mellett magasabb támogatást is nyújthatnak az egyes vállalatoknak, ahol fennáll a valós kockázata annak, hogy a befektetéseket eltereljék Európából. A nettó nulla gazdaságra való átállást felgyorsító intézkedések támogatási lehetőségeiről itt olvashat bővebben.
A szankcionált, orosz ellenőrzés alatt álló jogalanyok nem tartoznak ezen intézkedések hatálya alá.
A zöld átállás felgyorsítása és az üzemanyag-függőség csökkentése érdekében különösen fontos intézkedések 2025. december 31-ig lesznek érvényben. Ez különösen vonatkozik a megújuló energia és az energiatárolás elterjedését felgyorsító intézkedésekre, az ipari folyamatok szén-dioxid-mentesítését elősegítő intézkedésekre, valamint a beruházások további felgyorsítására irányuló intézkedésekre. kulcsfontosságú ágazatok a nulla nettó gazdaságra való átmenethez.
Az Ideiglenes Válságkeret fennmaradó rendelkezései, amelyek az azonnali válságreagálást célozzák (korlátozott összegű támogatás, likviditási támogatás állami kezességvállalás és támogatott hitel formájában, támogatás a magas energiaárak kompenzálására, a villamosenergia-kereslet csökkentését támogató intézkedések), A jogbiztonság biztosítása érdekében a Bizottság egy későbbi szakaszban értékeli a meghosszabbítás lehetséges szükségességét.
Az Átmeneti Válság- és Átmeneti Keretrendszer kiegészíti a tagállamok számára a meglévő uniós állami támogatási szabályokkal összhangban lévő intézkedések kidolgozásának bőséges lehetőségét. Az EU állami támogatási szabályai például lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy segítsenek a vállalatoknak megbirkózni a likviditáshiánnyal és a sürgős megmentési támogatással. Ezen túlmenően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megtérítsék a vállalatokat a rendkívüli események, például a jelenlegi válság által okozott közvetlen károkért.
A határozat nem bizalmas változata az SA.107689 ügyszámon elérhetővé válik a Bizottság versenypolitikai honlapján az állami támogatások nyilvántartásában, amint az esetleges titoktartási kérdéseket megoldották. Az állami támogatásokról szóló határozatok interneten és a Hivatalos Lapban megjelent új közzétételeit a Competition Weekly e-News tartalmazza.
Ez a 2,36 milliárd eurós magyar program a nettó nulla gazdaságba irányuló beruházásokat támogatja. A program nyitva áll az akkumulátorokat, napelemeket, szélturbinákat, hőszivattyúkat, elektrolizátorokat, szén-dioxid-leválasztáshoz és -tároláshoz szükséges berendezéseket, valamint az ilyen berendezések kulcsfontosságú alkatrészeit gyártó stratégiai ágazatok számára. Támogatja a beruházásokat, és segíti Magyarországot abban, hogy a megújuló energiát beépítse a gazdaságába a verseny indokolatlan megzavarása nélkül.
Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök – 2023.07.28.
Forrás:Európai Bizottság
