Több mint fél évszázados pörkölő, modern technológia és generációkon átívelő szakértelem mutatja, hogyan alakult át a hazai kávékultúra

Egy 1968-as pörkölő és modern, automatizált gyártósorok működnek ma is egymás mellett a Bravos szentendrei gyárában. A technológiai kontraszt jól mutatja, milyen utat járt be a kávé az elmúlt évtizedekben. Miközben korábban a klasszikus őrölt kávé és a hagyományos főzési módok határozták meg az otthoni fogyasztást, ma egyre nagyobb az érdeklődés a különlegesebb ízvilágok, új elkészítési módok és időszakosan felkapott kávétrendek iránt is. A kávé népszerűsége közben töretlen: egy idei saját reprezentatív kutatás szerint a 16–75 éves magyarok 88 százaléka fogyaszt kávét.

Sok minden megváltozott, a kávé szeretete kevésbé

Amikor a Bravos megjelent a magyar piacon, az otthoni kávékészítés jóval egyszerűbb világot jelentett. A klasszikus őrölt kávé és a hagyományos főzési módok domináltak, miközben a ma megszokottnak számító kapszulás és automata gépek még nem voltak részei a magyar háztartások mindennapjainak. Azóta jelentősen szélesedett a választék és a fogyasztói elvárás is. Megjelentek a kapszulás rendszerek, fejlődtek az automata gépek, a 2010-es évektől pedig egyre nagyobb teret kaptak az otthoni „home barista” megoldások és a professzionálisabb őrlők is.

A magyarok kávéhoz való kötődése közben stabil maradt. A Bravos számára készített kutatás alapján a nők 76 százaléka, a férfiak 63 százaléka iszik naponta kávét, a napi fogyasztók aránya pedig a 60–75 éves korosztályban a legmagasabb. „Harmincöt év alatt rengeteg minden változott a kávé körül: más gépeket használunk, más termékeket keresünk, és sokkal többet tudunk magáról a kávéról is. A kihívás számunkra mindig az volt, hogy ezekhez a változásokhoz úgy alkalmazkodjunk, hogy közben megőrizzük azt a megbízhatóságot, amiért a Bravost generációk óta választják” – fogalmazott ifj. Szabó Péter, a Mocca Negra Zrt. vezérigazgatója.

Egy 1968-as pörkölő és modern technológia ugyanabban a gyárban

A Bravos szentendrei gyárában talán a leglátványosabban az mutatja meg a márka elmúlt évtizedeit, hogy különböző korszakok technológiái ma is egymás mellett működnek. A gyártási folyamat része többek között egy 1968-as pörkölő, miközben olasz, svájci, német és magyar technológiai megoldások, illetve modern automatizált rendszerek is helyet kaptak az üzemben.

A nyerskávé útja ráadásul jóval összetettebb, mint amire a kész csomagból következtetni lehet. A beérkező zöld kávé még szinte semleges illatú és ízű. A pörkölés során alakul ki a kávé jellegzetes aromája és karaktere, majd a terméket pihentetik, szeparálják, ellenőrzik, szükség szerint őrlik és végül megfelelő technológiával csomagolják. A minőségbiztosítás része például a vibrációs szeparáció is, amely segít kiszűrni az oda nem illő anyagokat. A csomagolásnak pedig nemcsak esztétikai szerepe van: a cél az, hogy a pörkölés során kialakult aromák és a frissesség minél tovább megmaradjanak.

Nem minden régi technológia elavult

A Bravos gyárában a technológiai fejlődés nem jelentette automatikusan a korábbi berendezések lecserélését. A vállalat olyan régebbi gépeket is használ, amelyek évtizedek elteltével is megbízhatóan végzik feladatukat, miközben új technológiák is folyamatosan beépültek a gyártásba.

Jó példa erre a kapszulás termékek előállítása, amelyhez 2018-ban újabb gyártási technológia érkezett. A különböző korszakok gépei mellett továbbra is fontos szerepe van az emberi tudásnak. A kávé előállítása több olyan pontot tartalmaz, ahol az automatizáció mellett a tapasztalat, az ellenőrzés és a speciális szakértelem ma is meghatározó. Ez a tudás részben évtizedek alatt halmozódott fel a szentendrei üzemben, ahol több munkatárs hosszú ideje dolgozik a vállalatnál.

A magyar fogyasztó változásait a gyárban is követni kell

A fogyasztói szokások átalakulása közvetlenül megjelenik a termelésben is. Más gyártási és csomagolási megoldást igényel egy klasszikus őrölt kávé, egy szemes termék vagy egy kapszula. Az elmúlt évtizedekben ezért nemcsak a Bravos termékpalettája, hanem a mögötte álló gyártási rendszer is folyamatosan fejlődött. A változás léptékét jól mutatja, hogy miközben a magyarok továbbra is erősen kötődnek a hagyományos kávézási módokhoz, ma már egymás mellett vannak jelen a klasszikus, kapszulás, automata és otthoni barista megoldások. A kávéfogyasztás intenzitása maga is hullámzott az elmúlt évtizedekben. A KSH adatai alapján a Bravos indulásának időszakában évente mintegy 2,6 kilogramm kávét vásároltak fejenként a magyarok, 2021-ben pedig az éves érték elérte a 3 kilogrammot, ami az elmúlt évtizedek rekordját jelentette.

A 35 éves múlt nemcsak örökség, hanem kiindulópont

A Bravos története egy magyar családi vállalkozás története is. A Mocca Negra Zrt.-t 35 évvel ezelőtt Szabó Péter alapította, a vállalat működésében pedig azóta generációváltás történt: az alapító fiai, ifj. Szabó Péter és Szabó Balázs is meghatározó szerepet vállalnak a márka továbbépítésében. A márka célja, hogy a következő időszakban a három és fél évtized alatt felépített ismertségre, hazai gyártási háttérre és szakértelemre építve erősítse pozícióját.

„Egy ilyen múlt természetesen érték, de önmagában nem elég. A következő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy megmutassuk: a Bravos nemcsak egy jól ismert, tradicionális magyar márka, hanem olyan kávé, amely ma is képes együtt fejlődni a fogyasztókkal. A megbízható mindennapi minőséget szeretnénk megőrizni, miközben azok számára is relevánsabbá válunk, akik egyre tudatosabban választanak kávét” – tette hozzá ifj. Szabó Péter.

A Bravos számára így a 35 éves jubileum nem lezárása, hanem következő fejezete egy olyan történetnek, amelyben a hagyományos kávékultúra, a hazai gyártás és a technológiai fejlődés egyszerre kap szerepet.