Eredeti törvényjavaslat: a belső visszaélés-bejelentési rendszer a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység által működtethető.
Aláírásra megküldött törvény: a belső visszaélés-bejelentési rendszert működtető személy vagy szervezeti egység vonatkozásában az a feltétel, hogy pártatlan legyen.
Megjegyzés: Mindkét megszövegezés végső soron azzal a céllal készült, hogy a foglalkoztató által a bejelentések kezelésére kijelölt személy elfogulatlan legyen. Azonban az eredeti törvényjavaslat megszövegezése biztosította a teljes személyi függetlenséget, mivel a foglalkoztató szervezet nem gyakorolhatta felettük utasítási jogát, míg a pártatlanság mint követelmény esetén felmerül, hogy a kijelölt személy alárendelt szerepben van a munkáltatója szervezetével szemben.
2. Bejelentők körének bővülése
Eredeti törvényjavaslat: a belső visszaélés-bejelentés rendszerében bejelentést tehet leendő, jelenlegi és volt partner, vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve beszállító felügyelete és irányítása alatt álló személy.
Aláírásra megküldött törvény: kibővíti az eredeti törvényjavaslat körét azzal, hogy a megbízási jogviszony keretében a foglalkoztatónál tevékenységet végző személyek is bejelentést tehetnek.
3. Munkáltatói intézkedés alkalmazásának kizárása a foglalkoztató által hozott magatartási szabályok tekintetében
Eredeti törvényjavaslat: a foglalkoztató – a kapcsolódó munkajogi jogszabályi rendelkezések figyelembevételével – a bejelentéssel érintett foglalkoztatottal szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat, ha a részére tett bejelentésben foglalt bármely magatartás (amely nem bűncselekmény) sérti a foglalkoztató szervezet saját maga által – a közérdek vagy nyomos magánérdek védelme érdekében – megalkotott magatartási szabályokat.
Aláírásra megküldött törvény: az eredeti törvényjavaslat rendelkezését teljes egészében elvetette.
4. Adatkezelést érintő rendelkezések
4.1. Adatkezeléssel érintettek körének kiterjesztése
Eredeti törvényjavaslat: a bejelentő és a magatartásával vagy mulasztásával bejelentésre okot adó személy, vagy a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai (a különleges és a bűnügyi személyes adatokat is beleértve) kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentett magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők. A fent említetteken túl az adatok továbbítása mindössze a kivizsgálásban közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, valamint külső szervezet számára engedélyezett.
Aláírásra megküldött törvény: megszünteti a vagylagosságot az adatkezeléssel érintett személyek kapcsán és mindkét fenti személyi kör adatainak kezelésére lehetőséget biztosít.
4.2. Adattovábbítás korlátozása
Az eredeti törvényjavaslat és az aláírásra megküldött törvény szövege megegyezik.
5. A bejelentők az aláírásra váró törvényszöveg szerint
A bejelentés megtételére jogosultak listája a belső visszaélés-bejelentési rendszerben:
- a szervezet által foglalkoztatott személy,
- a szervezetnél volt foglalkoztatott,
- olyan személy, akinek a szervezetnél még csak foglalkoztatásra irányuló felvételi folyamata indult el
- egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztató szervezettel szerződéses kapcsolatban áll, vagy ha a szervezet tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkezik,
- a foglalkoztató szervezet ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagokat is,
- a szervezet jelenlegi és volt szerződéses partnerei (vállalkozók, alvállalkozók, beszállítók és az ő felügyeletük, irányításuk alatt álló személyek),
- a szervezet jelenlegi, volt és leendő gyakornokai és önkéntesei
6. A bejelentés tartalma és elintézése
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben a bejelentés tárgya lehet jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás, valamint egyéb visszaéléssel kapcsolatos információ.
A belső visszaélés-bejelentési rendszert működtető szervezet a részére tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül köteles visszaigazolást küldeni a bejelentőnek. A szervezetnek a szóbeli bejelentéseket szóról szóra írásba kell foglalnia. Az írásbeli visszaigazolásban általános tájékoztatást kell nyújtani a bejelentőnek a bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárási és adatkezelési szabályokról. A szervezet a bejelentésben foglaltakat legfeljebb a beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. A körülmények helytállóságának értékelését követően intézkedéseket tesz a visszaélések orvoslására és indokolt esetben lépéseket tesz büntetőeljárás kezdeményezésére.
7. A titoktartással kapcsolatos szabályok a bejelentő védelme érdekében
A bejelentést kivizsgáló személyeknek kötelező titokban tartani (még a foglalkoztató más szervezeti egysége vagy munkatársa előtt is) a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmát valamint a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat.
A bejelentésben érintett és a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személyeket a vizsgálat kezdetén alaposan tájékoztatni kell a bejelentésről, adatvédelmi jogaikról és az adatkezelési szabályokról.
Amennyiben a bejelentést bejelentővédelmi ügyvéd továbbítja a visszaélés-bejelentési rendszert működtető foglalkoztató szervezethez, akkor titoktartásra köteles a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatokra vonatkozóan. Így csupán annak kivonatát küldheti meg a megbízónak, mivel a bejelentő személyazonosságát csak a bejelentő engedélyével oszthatja meg a foglalkoztató szervezettel.
Amennyiben tanácsadásra van szüksége a visszaélés-bejelentéssel (whistle blowing) kapcsolatosan, vagy az adatvédelem területén, keressen minket lenti elérhetőségeink egyikén! /X/
Dr. Miklós Péter – adatvédelmi jogász
dmp@dmp.hu
+36306485521
