A világon a finnek az abszolút csúcstartók
Van, aki sok tejjel van, aki feketén, cukor és tej nélkül és olyan is van, aki feketén, kis tejszínhabbal a tetején szereti fogyasztani. Ma van a Kávé Világnapja, ami kifejezetten ünnepnap azok számára, akik kedvelik ezt a karakteres ízű és élénkítő hatású italt.
1983 fontos esztendő a volt Japánban: bemutatták az első strapabíró Casio G-Shock DW-5000C karórát, illetve megtartották az első, a „kávézás élményét ünneplő napot”. A kezdeményezés gyorsan globálissá nőtte ki magát. A kávéházak ezen a napon világszerte akciókkal, különleges kávékkal a boltok pedig nem mindennapi ajánlatokkal várják a kávézás szerelmeseit. A kezdeményezés ugyanakkor csak 2009. szeptember 27. óta számít hivatalosan világnapnak. Ez a 11 év, csak néhány másodpercnek tűnik ahhoz képest, hogy milyen régóta szerves része a kávézás az emberiség történetének.
A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint, Kr. e. 300-ban egy Káldi nevű etióp pásztor egyszer csak észrevette, hogy amikor a kecskéi a piros bogyókból falatoznak, akkor sokkal élénkebbé válnak. Ezt elmondta a szerzeteseknek, akik úgy döntöttek, hogy megpörkölik a szemeket és ízletes italt készítenek belőle. Egy másik elbeszélés szerint Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, amit ő „quawa-nak” hívott, élénkítő orvosságként használta pácienseinek gyógyítására. Korabeli feljegyzések szerint a kávét először a XV. században, Jemenben fogyasztották szufi szerzetesek annak élénkítő hatása miatt. Innen indulhatott világhódító útjára, ugyanis a XVI. században már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. A kávé, vagyis a „fekete leves” fogyasztása Magyarországon a török étkezés elmaradhatatlan szokásaként került bele a köztudatba a XVI. században.
A világ kávéfogyasztása évről-évre nő. A Nemzetközi Kávé Szervezet (ICO) összesítése szerint 2016 és 2020 között 2,1 százalékkal több kávé fogyott a Földön és ez az érték idén várhatóan eléri a 168,4 ezer zsákot. Ez félelmetes mennyiség, ha azt vesszük, hogy egy zsák 60 kg kávészemet tartalmaz. A legnagyobb fogyasztónak Európa számít, amely idén 56,3 ezer zsáknyi kávét fog elkortyolni ebben az esztendőben az előrejelzések szerint.
A Worldatlas.com összesítése szerint a világ első 10 legnagyobb kávéfogyasztó országa közül 9 európai. Első számú csúcstartónak Finnország tekinthető, ahol egy lakosra vetítve évente 12 kilogrammnyi kávé jut. A második legnagyobb fogyasztónak ezen a téren Norvégia (9,8 kg) számít, őt pedig Izland (8,9 kg) követi. Mi magyarok nem vagyunk ott a jelentős kávéfogyasztó nemzetek között az évi 2,-2,5 kilogramm/fő értékkel, de fontos trend idehaza, hogy egyre többen cserélik az otthoni kotyogót valamilyen minőségi kávéfőzőre.
A Sencor ennek fényében idén novemberben bevezeti a magyar piacon a SES 9200CH típusú csúcskategóriás automata kávéfőzőjét. Ez a kávéfőző fontos előrelépés a korábbi modellekhez képest, hiszen immáron lehetőség lesz rajta beállítani az elkészíteni kívánt kávé erősségét. Mindamellett a készülék színes érintőpanelje még könnyebbé teszi a kávéválasztást. Korábbi előnyös tulajdonságait, így például a szuper keskeny (18 cm) kialakítást biztosan megőrzi a Sencor újdonsága.
