Magyarország kevesebb támogatásra számíthat 2020-tól – Niedermüller Péter közleménye
Niedermüller Péter EP-képviselő (DK) közleménye a ma elfogadott jelentésről az EU költségvetésének védelméről a jogállamisággal kapcsolatos hiányok esetén, illetve a civil szervezeteket támogató Jogok és értékek programról. „Az uniós támogatások nem arra valók, hogy a populista politikusok megszilárdítsák a hatalmukat – üzente meg egyértelműen az Európai Parlament a ma elfogadott jelentésében, amely lehetővé teszi az uniós támogatások felfüggesztését, csökkentését vagy akár megvonását is, ha egy tagállam nem tiszteli az alapvető európai értékeket és a jogállamiság kritériumait. A dokumentumot a néppárti Günther Oettinger költségvetési biztos készítette elő, az Európai Néppárt biztosjelöltje, Manfred Weber hangosan támogatta és a konzervatív pártcsalád döntő többsége megszavazta. Vagyis a saját pártcsaládja mutatta meg a Fidesznek, hogy Magyarország kevesebb támogatásra számíthat a 2020-ban kezdődő költségvetési ciklusban, ha továbbra is megbénítják az igazságszolgálatást és büntetlenül maradnak a kormányhoz köthető korrupciós ügyek.
Az Európai Parlament ma egy másik határozatot is elfogadott, amely komoly anyagi segítséget ajánl a civil szervezeteknek. A Jogok és értékek program jelentős támogatás a magyar demokrácia számára, hiszen ellenpontozza az Orbán-kormány civil szervezetek elleni hadjáratát. A két törvényjavaslatot a leghatározottabban támogattam, mivel Orbán Viktor politikája módszeresen leépíti a demokratikus intézményeket, és így hátrányos az egész magyar társadalom számára. Az EP határozatai nem Magyarország, hanem a magyar kormány gyalázatos politikája ellen irányulnak –és ezzel nemcsak a szociáldemokrata vagy liberális politikusok, hanem az európai konzervatívok is egyetértenek.”
A jelentés háttere dióhéjban:
– „Az Unió költségvetésének védelméről a jogállamisággal kapcsolatos hiányosságok esetén” című jelentést egy új, a 7. cikk szerinti eljárástól független mechanizmust vezetne be, amely az uniós támogatások felfüggesztésével, csökkentésével vagy megvonásával büntetné, ha egy tagállamban súlyosan sérülnek a jogállamiság és a demokrácia alapelvei, veszélybe kerül az igazságszolgáltatás függetlensége vagy a kormány nem lép fel a korrupció ellen
– Az EP javasolja, hogy
o Jöjjön létre egy szakértői bizottság (5 főt az EP delegálna, illetve minden tagállam egyet-egyet, alkotmányjogi és pénzügyi szakértők), amelyek a jogállamiságot vizsgálná
o A Tanács helyett a Bizottság kezdeményezné a szankciókat, de végső soron az EP és a Tanács döntene róla, így mérsékelni lehetne annak a kockázatát, hogy két tagállam egymást támogatva megbénítsa a rendszert, mint a 7. cikk szerinti eljárásban
o Akkor is lehetne kezdeményezni az eljárást, ha még csak fennáll a veszélye annak, hogy a jogállamiság sérül
o Pontosan definiálják azokat az eseteket, amelyekben sérül az igazságszolgálatás függetlensége, és a bírák nem a járhatnak el a hatalom akaratáról függetlenül, illetve a tagállami hatóságokat nem lehet jogi úton elszámoltatni vagy egy döntésük ellen fellebbezni
o A jogállamiság definíciójánál a koppenhágai kritériumokat is említik, amelyek az uniós csatlakozás előfeltételei voltak
o A tagállamnak akkor is ki kellene fizetni a már megígért támogatásokat, ha az EU felfüggeszti vagy teljesen leállítja a kifizetéseket
– A rendes jogalkotási eljárás részeként ezután az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa tárgyal róla, és a tervek szerint még a 2020 utáni többéves pénzügyi keret (MFF) elfogadása előtt döntenek róla, hogy az új költségvetésben már érvényesüljenek a jogállamiságot védő szempontok.
