A propagandaminisztérium megsértette a Helsinki Bizottság jó hírnevét
A „nemzeti konzultációs kérdőívben” a Magyar Helsinki Bizottságra és jogvédelmi tevékenységére vonatkozó kitételek tényállításnak minősülnek, és hamis színben tüntetik fel a civil jogvédő egyesületet. Ezért a „kérdőívet” minden választópolgárhoz eljuttató Miniszterelnöki Kabinetiroda megsértette a Helsinki Bizottság jó hírnevét – mondta ki mai, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a kormányszervet 2 milliós sérelemdíj megfizetésére kötelezte, valamint arra, hogy az MTI OS útján közleményben fejezze ki sajnálkozását. Emellett az ítélet a további ilyen jogsértéstől eltiltotta a Kabinetirodát.
Mi volt a per tárgya?
A Magyar Helsinki Bizottság 2017. október 1-jén személyiségi jogi pert indított a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a „Nemzeti Konzultáció” lebonyolítója ellen. A civil jogvédők azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a kormány által minden háztartáshoz eljuttatott „nemzeti konzultációs kérdőívében” szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogát. A bíróság szerint is valótlan tartalmú 5. pont többek között azt tartalmazta, hogy a Helsinki Bizottság a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat védi, és ezzel pártolja a törvénytelenséget. A jogsértés megállapításán kívül a civil jogvédők azt is kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen 2 millió forint sérelemdíjat. (Amikor a kérdőíveket 8 millió példányban ki is postázták, ezt 8 millió forintra emelte az egyesület.)
Közjáték: a konzultációs ívek terjesztésének ideiglenes megtiltása
Az egyesület ideiglenes intézkedést is kért a Fővárosi Törvényszéktől. A bíróságnak ugyanis már az ítélethozatal előtt lehetősége van arra, hogy az olyan tevékenység felfüggesztésére kötelezze az alperest, amelynél felmerül, hogy a per ideje alatt akár visszafordíthatatlan jogsérelmet okozhat a felperesnek. A Helsinki Bizottság így kívánta elérni, hogy az ítéletig a kormány függessze fel a rá nézve jogsértő tartalmú kérdőívek postai és internetes terjesztését. Ezt azonban az elsőfokú bíróság elutasította. Nem úgy a másodfokon eljáró a Fővárosi Ítélőtábla. Az ugyanis tavaly november végén jogerősen arra kötelezte a Kabinetirodát, hogy az elsőfokú bíróság érdemei határozatának meghozataláig függessze fel a „nemzeti konzultációs kérdőív” 5. pontjában szereplő, a Helsinki Bizottságra vonatkozó sérelmezett állítás internetes és postai terjesztését. Ennek gyakorlati jelentősége már nem volt, mert a „Nemzeti Konzultáció” közben véget ért.
A per és a mai ítélete lényege
A „nemzeti konzultációs per” érdemi tárgyalása csak ezután kezdődött el. A Helsinki Bizottság bizonyítékként csatolt egy friss reprezentatív közvélemény-kutatást, amelyet a Medián készített a jogvédő szervezet felkérésére. Ebből kiderül, hogy az érdemi választ adók közül négyből hárman vélik úgy, hogy a Kabinetiroda szövege ártott a Helsinki Bizottság megítélésének.
A mai, Fővárosi Törvényszéken meghozott ítélet minden lényeges pontban igazat adott a jogvédő egyesület keresetének. Ezek szerint a „nemzeti konzultációs kérdőívben”, az 5. „kérdés” magyarázataként szereplő szövegben a Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozó kitételek nem a „kormány véleményének”, hanem tényállításnak minősülnek, amelyek a valós tevékenységétől eltérő, hamis színben tüntetik fel a civil jogvédő egyesületet. Az ítélet indokolása nagyon pontosan úgy fogalmaz, hogy az Alaptörvény alapján a menekülteknek nyújtott védelem állami kötelezettség, ezért ha a rászorultaknak a Helsinki Bizottság által nyújtott jogi segítség a törvénytelenség pártolása volna (természetesen nem az!), akkor maga az magyar állam és annak Alaptörvénye is a törvénytelenséget védené. Márpedig ez – és ezt mi tesszük hozzá – nyilvánvaló képtelenség. Ezért a „kérdőívet” minden választópolgárhoz eljuttató Miniszterelnöki Kabinetiroda megsértette a Helsinki Bizottság jó hírnevét.
A bíróság a kormányszervet 2 milliós sérelemdíj és a teljes perköltség kifizetésére kötelezte. Az MTI OS útján közleményben kell kifejeznie sajnálkozását a Kabinetirodának. Ráadásul az ítélet eltiltotta további jogsértésektől a közkeletűen „propagandaminisztériumként” emlegetett kormányszervet.
Az ítélet nem jogerős, azzal szemben mindkét fél fellebbezhet.
Mellékletek terület
