Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos magyar álláspont az Európai Unió közös elvárásaként fogalmazódott meg Kijevvel szemben az EU-Ukrajna társulási tanács pénteki brüsszeli ülésén – jelentette ki Szijjártó Péter a találkozó után.
Sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a magyar kormánynak az ügyben három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben: hogy ne korlátozzák a már megszerzett jogokat, egyeztessenek az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel, és hajtsák végre teljes egészében a Velencei Bizottság ajánlásait.
Hangsúlyozta: „fontos előrelépés”, hogy az ülésen Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő ugyanezeket az elvárásokat fogalmazta meg az EU nevében, és így „véglegesen megdőltek azok a hazug érvek”, amelyek szerint ez kétoldalú vagy kizárólag magyar ügy lenne.
„Az EU világosan közölte az elvárásait, és ezek teljes mértékben egybeesnek a magyar elvárásokkal” – emelte ki Szijjártó, rámutatva, hogy a vitatott szabály betű szerint sérti az ukrán alkotmányt, a keleti partnerségi csúcstalálkozó záródokumentumát, illetve az EU-ukrán társulási egyezményt.
A miniszter arról is beszámolt, az ukrán kormányfő az ülésen azt közölte, hogy nem akarnak jogokat szűkíteni. Jó lenne, ha ezzel a nyilatkozattal majd párhuzamba hoznák a kifogást törvényt – tette hozzá.
Szijjártó megismételte azon korábbi kijelentését, miszerint néhány hónappal ezelőttig Magyarország volt a leghangosabb támogatója Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek. „Hogy ez a jövőben így lesz-e, az kizárólag Ukrajnán múlik, a helyzet ugyanis nem miattunk változott meg” – fogalmazott.
„A kormány akkor fogja azt mondani, hogy a kérdés megoldott, ha a helyi magyarok azt mondják, hogy meg van oldva” – hangoztatta.
Újságírói kérdésre válaszolva a tárcavezető megerősítette, hogy tizenegy NATO-tagállam nagykövete levelet írt Magyarországnak, azt kérve, hogy ne vigye be ezt az ügyet az észak-atlanti szervezetbe.
Szijjártó elmondta, beszélt két aláíró ország, Hollandia és Norvégia külügyminiszterével is, s arra hívta fel a figyelmüket, „hamis beállítás”, hogy ez kétoldalú ügy volna, melyet Magyarország vitt a NATO-ba. „Az Oroszország és Ukrajna közötti helyzetet semmilyen módon nem tartjuk felmentő tényezőnek a magyar kisebbség jogainak elvétele kapcsán, a kettőnek semmi köze egymáshoz” – szögezte le, hozzátéve, a levelet sem az Egyesült Államok, sem a visegrádi országok képviselői nem írták alá.
Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú diplomata korábban azt közölte, a szövetség e heti ülése előtt felmerült egy külügyminiszteri szintű NATO-Ukrajna találkozó lehetősége is, de erre végül Magyarország tiltakozása miatt nem került sor, és erre reagálva írtak levelet a nagykövetek a magyar kormánynak.
A Jeruzsálem státusáról szóló amerikai döntést Szijjártó nem kívánta kommentálni, mindössze arról tájékoztatott, hogy a kormány még nem foglalkozott a kérdéssel, az ország közel-keleti politikájában azonban nincs változás.
