Jogerős bírósági végzés kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát arra, hogy függessze fel a „nemzeti konzultációs kérdőív” postai és internetes terjesztését, legalábbis azt a részt, ami a Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozik. A kormánykampány ugyan egy hete lezárult, de a civil szervezet indította személyiségi jogi perben még lehet jelentősége a mostani végzésnek. Jövő szerdán lesz az első tárgyalás.
A Magyar Helsinki Bizottság október 1-én fordult bírósághoz a „Nemzeti Konzultációban” található félrevezető, a valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt. Azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda által minden háztartáshoz eljuttatni kívánt „nemzeti konzultációs kérdőívében” szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. A civil jogvédők azt is kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat.
Az egyesület ideiglenes intézkedést is kért a Fővárosi Törvényszéktől. A bíróságnak ugyanis már az ítélethozatal előtt lehetősége van arra, hogy az olyan tevékenység felfüggesztésére kötelezze az alperest, amelynél felmerül, hogy a per alatt akár visszafordíthatatlan jogsérelmet okozhat a felperesnek. A Helsinki Bizottság így azt kívánta elérni, hogy az ítéletig a kormány függessze fel kérdőívek postai és internetes terjesztését. Ezt azonban az első fokú bíróság elutasította.
Az ideiglenes intézkedés ügyében a Helsinki Bizottság a Fővárosi Ítélőtáblához fordult, amelynek a ma kézbesített, november 29-iki keltezésű jogerős végzése kimondja, hogy az elsőfokú bíróság végzésének érdemével és indoklásával nem ért egyet. Ezért részben megváltoztatta a korábbi döntést, és jogerősen arra kötelezte a Kabinetirodát, hogy az elsőfokú bíróság érdemei határozatának meghozataláig függessze fel a „nemzeti konzultációs kérdőív” 5. pontjában szereplő, a Helsinki Bizottságra vonatkozó állítás internetes és postai terjesztését.
Közben a „Nemzeti Konzultáció” véget ért, a „kérdőíveket” a miniszterelnök kísérő levélével együtt már kipostázták, és a kormány internetes oldala is eltűnt. Ezzel együtt az elvi jelentőségen túl gyakorlati jelentősége is lehet a jogerős végzésnek a Helsinki Bizottság és a kormány között folyó jogvitában.
A Kabinetirodával szemben indított személyiségi pernek jövő szerdán lesz az első tárgyalása. A bíróságnak azt kell majd eldönteni, hogy a „nemzeti konzultáció” 5. pontjában szereplő és 8 millió lakosnak kipostázott rész sérti-e a Helsinki Bizottság jó hírnevét. A szöveg így szó: „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«.”
Csakhogy a Helsinki Bizottság soha nem szorgalmazta a „migránsok” vagy „bevándorlók” bűntetteinek enyhébb megítélését. Mindig is kiállt a jogegyenlőség mellett. A „kérdőívben” szereplő megcsonkított idézet az ún. határzáras bűncselekmények 2015 szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket.
