Magyarország komoly szerepet vállal az aszály elleni küzdelemben
Az elsivatagosodás folyamata több mint egymilliárd ember életét és lakóhelyét veszélyezteti, továbbá bolygónk felszínének egyharmadát érinti. A probléma növekvő súlyát felismerve 1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, és vált ez a nap az elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapjává.
Az aszály olyan természeti jelenség, amely időről időre kisebb-nagyobb mértékben sújtja hazánkat, azonban az elmúlt évtizedekben gyakorisága, erőssége nőtt, ezért Magyarország aktív és kezdeményező szerepet vállal a témával foglalkozó nemzetközi projektekben is.
Az elsivatagosodás egyre nagyobb problémát jelent, amely minden földrészt érint. Az országok többsége egyetért abban, hogy az elsivatagosodás a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozás és az emberi tevékenység együttes következménye. Ezen folyamatok felismerése és feltérképezése mára prioritássá vált, számos nemzetközi és magyar szervezet foglalkozik az elsivatagosodás és aszály problémakörével.
Magyarország aktív szerepvállalása
Magyarország éghajlatváltozás következményeinek való – eddig is jelentős – kitettsége az előrejelzési modellek és a megfigyelések alapján várhatóan fokozódni fog. Minden második évben közepes, minden harmadik esztendőben súlyos aszály okoz számottevő, akár több százmilliárdos kárt gazdaságunknak, így a megfelelő stratégia kidolgozása és annak végrehajtása kiemelt fontosságú.
A Kárpát-medence éghajlati adottságai, valamint az, hogy hazánk vízkészleteinek 95%-a külföldről származik és egyenetlen elosztású, nagyfokú kiszolgáltatottságot eredményez. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a vízgazdálkodási feladatok operatív támogatása, az aszály és vízhiány jelenségének jobb megismerése érdekében egy megelőzésre alapozott stratégia bevezetését és új módszertan kidolgozását határozta el. A precíz mérhetőség érdekében pedig a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködésben kifejlesztésre került egy új aszályindex. Az előrejelzésekhez is használható rendszer működtetéséhez szükséges mérőhálózat állomásaiból első ütemben 16 épült meg, az itt gyűjtött adatok mindenki számára hozzáférhetőek. A mérőhálózat segítségével jobban megismerhető az aszály jelensége, és könnyeben meghatározhatóak a szükséges beavatkozások.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos kezdeményezés született a klímaváltozás hatásainak megelőzésre és a már elindult negatív tendenciák megállítására önkormányzati szinten is. Jó példa erre a klímatudatosság növelésére, valamint a klímavédelemmel kapcsolatos kezdeményezések támogatására 2007-ben megalakult Klímabarát Települések Szövetsége, amelynek jelenleg 40 önkormányzat tagja. Céljuk, hogy minden felelősen gondolkodó települési vezetőt egy közösségbe integrájanak, ezáltal megkönnyítsék a helyi kihívásokra történő közös felkészülést. A Szekszárdi Klímakörnek köszönhetően 2010 óta például több mint ötven program valósulhatott meg csupán ezen a megyeszékhelyen, köztük a háztáji esővízgyűjtő rendszerek kialakításának támogatása, vagy a vízmegtartás és a csapadékvíz hasznosítás gyakorlati kérdéseiről szóló előadások megszervezése környékbeli gazdák részére.
Magyarország aktív szerepet vállal a nemzetközi koordináció terén is. Ezek közül kiemelkedik a Duna Régió Stratégia, amelynek életre hívása Magyarország nevéhez fűződik, és amelynek soros elnökségét az idei évben hazánk tölti be. A Duna menti országokat összefogó keretrendszer célja, hogy együttműködés induljon számos stratégiai területen, így például a klímaváltozás hatásainak csökkentése, az energiahatékonyság és vizeink védelme kapcsán. A Stratégia Külgazdasági és Külügyminisztérium által koordinált környezeti kockázatok prioritási területe több projektet támogatott az aszály elleni küzdelem témakörében is:
• A DriDanube projekt keretében 10 ország 23 szervezete működik együtt a Duna régióban. Az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Szent István Egyetem résztvevőként, míg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megfigyelői státuszban működik közre a közel 2 millió eurós projektben. A résztvevők pontosabb és hatékonyabb aszálymegfigyelést, valamint vészhelyzet-előrejelzést szeretnék biztosítani. Cél a döntéshozatal felgyorsítása a károk minimalizálása érdekében.
• A Szegedi Tudományegyetem vezetésével hamarosan elindul a WateratRisk projekt. A közel 725.000 eurós költségvetésű kezdeményezés az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és szerb partnerek bevonásával közösen kívánja csökkenteni az extrém időjárási helyzetek okozta kockázatokat a határtérségben és egy szegedi központú közös magyar-szerb Aszály és Belvíz Kezelési Központ felállítására is sor kerül.
A nemzetközi szinten is elismert magyar vízügyi szakembereknek köszönhetően az elkövetkező években várhatóan még inkább felértékelődik hazánk szerepvállalása a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ennek egyik fontos állomása lesz a Duna Régió Stratégia 6. Éves Fóruma is, amelyet – többek között a környezetbarát közlekedés témakörére fókuszálva – a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2017. október 18–19. között rendez meg Budapesten.
