A Magyar Békekör azzal a kéréssel fordult az Országgyűléshez, hogy tudassa, mennyiben szolgálja hazánk békés együttélését Kelettel és Nyugattal a készülő új NATO-törvény. A Békekör legalább is elgondolkodtatónak tartja, hogy az új törvény értelmében Magyarország kötelezettséget vállal az ország területén állomásozó, vagy magyar földön átvonuló más nemzet fegyveres erejének támogatására békében, válságban és konfliktusban egyaránt. Ezen kívül – mint Vargha Tamás, a HM államtitkára mondta – „a magyar honvédségnek is kedvez, ha más tagállam területén folytat tevékenységet”.
A Békekör emlékeztet arra, hogy a rendszerváltáskor az ellenzéki kerekasztal nép nevében benyújtott 12 pontos követelése között szerepelt Magyarország függetlensége és semlegessége. Vargha Tamás államtitkár most „NATO-tagságunkból fakadó kötelességnek” nevezte a törvény megalkotását.
A Magyar Békekör feltette a kérdést: számol-e az Országgyűlés a NATO-törvény lehetséges következményeivel? Nevezetesen azzal, hogy hazánkat felvonulási tereppé változtatják nemzeti érdekeinkkel ellentétes idegen célokért, és olyan országokkal állítanak szembe minket, amelyek nem fenyegetik Magyarországot, hanem – ellenkezőleg – a kölcsönös előnyökön nyugvó jó viszonyra törekszenek velünk?
A magyar emberek békeakaratának hangot adó civil szerveződés újból és ismételten figyelmeztet arra, hogy Magyarországnak – földrajzi fekvéséből adódóan – jó viszonyra kell törekednie Kelettel és Nyugattal egyaránt. Nem szolgálja nemzetbiztonságunkat az egyoldalúság, sem a „keresztény civilizáció” védelmezőjének színeiben való tetszelgés.
Hazánk a kelet-nyugati enyhülésben és békés együttműködésben érdekelt. Nemzeti érdekünk a béke, és ezen az objektív tényen NATO-tagságunk sem változtat. Európa biztonságának szavatolása nem NATO-ügy, hanem Oroszországgal közös összeurópai ügy. A készülő törvény ennek ellentmond.
A magyar diplomácia akkor élte fénykorát, amikor hidat vert a két Európa közé. A Békekör emlékeztet a 70-es évek Helsinki szellemére, és hazánknak, mint a Varsói Szerződés tagjának kiemelkedő szerepére benne. Ez a politika méltó a magyar névhez, nem pedig a konfrontációs politikának és a NATO keleti terjeszkedésének engedményt tevő törvénykezés!
Magyar katonák Baltikumra küldése helyett azzal kellene foglalkozni, hogy az olyan konfliktusokból, mint amilyen az ukrajnai és a szíriai, a béke kerüljön ki győztesen, és politikai megoldás szülessék az ott élő népek javára, a migráció okainak kiküszöbölésére, a nemzetközi biztonság megerősítésére – írja a Magyar Békekör.