Igazoltatással, jogsértő bilincseléssel és előállítással kezdődött, majd az erőszakoskodó rendőr elítélésével folytatódott az az ügy, amely tegnap ért véget. A Győri Ítélőtábla jogerősen félmilliós kártérítést ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének.
Autót vezető ügyfelünket 2011. május 26-án vonták közúti ellenőrzés alá Tatabányán. A férfi az ellenőrzés során vitatta a szabálysértés tényét, de átadta a szabályos kártyaformátumú jogosítványát és az autó forgalmi engedélyét. A rendőr azonban a személyi igazolványát is kérte, noha arra semmi szükség nem volt, mert a sofőr személyazonossága igazolva volt. Az ügyfél szóvá tette mindezt, amit a rendőr „hepciáskodásként” értékelt. Később a bíróságnak is a sofőr provokatív magatartására hivatkozott.
Az intézkedő rendőr azt is megjegyezte, hogy akár le is lőhetné, amelyre a férfi úgy válaszolt, hogy „tessék, akkor lőjön le”. Erre a rendőr haragra gerjedt, az autója csomagtartójához vonszolta ügyfelünket, ott arccal előre rányomta a csomagtartó-tetőre, ezután rátérdelt a gerincére, és kezeit hátrabilincselte.
A járművezetőt előállították a Tatabányai Rendőrkapitányságra. Ennek okát nem közölték vele. Ügyfelünk előállítása alatt többször panaszkodott arra, hogy fáj, zsibbad a keze. Végül orvos előtt vették le a bilincset, amely mély nyomot hagyott csuklóin. Erről látlelet is készült.
A sértett feljelentése alapján közvádas eljárásban ítélték el az intézkedő rendőrt: hivatali visszaélés és bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette miatt 375 ezer forint pénzbüntetést kapott. (Ilyen büntetéssel egyébként rendőr maradhat az elkövető.) A büntetőbíróságok megállapították, hogy a rendőrt nem a közérdek, hanem személyes motívum vezette az intézkedés során, egyszerűen meg akarta alázni az ügyfelet. A rendőri eszközöket pedig erre, illetve fájdalom okozására használta fel, azaz jogtalan hátrányokozási célzattal visszaélt a hivatali hatalmával. Tehát mind a testi kényszer alkalmazása, mind a bilincselés, mind az előállítás ezzel a jogtalan hátrányokozási célzattal történt.
Az ügyfél gerincébe térdeléssel, mivel annak semmi köze nem volt még az egyébként jogszerűtlen bilincseléshez sem, a rendőr elkövette a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményét.
A sértett a jogerős büntetőítélet meghozatalát követően fordult a Helsinki Bizottsághoz, hogy segítsünk a rendőrséggel szembeni kártérítési igénye érvényesítésében. A férfit Győző Gábor ügyvéd képviselte ebben az eljárásban. Ez ért véget tegnap jogerős ítélettel.
A kártérítési eljárás során a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság úgy állt hozzá az ügyhöz, mintha a felperest ítélték volna el bűncselekményekért, nem pedig a szolgálatában álló rendőrét.
Végül tegnap a Győri Ítélőtábla az emberi méltóság sérelme mellett megállapította a személyes szabadsághoz való jog, a testi épség és a lelki egészség sérelmét is. Kötelezte az alperest magánlevélben történő sajnálkozásra, valamint a kártérítés összegét 500 ezer forintban és kamataiban állapította meg.
