Az Iszlám Állam (IÁ) elvesztette szíriai területének 20-25 százalékát az orosz légi támadások kezdete óta eltelt három hónap alatt. A szír hadsereg Rakka felé nyomul előre, és az orosz légi erő támogatásával sorra szabadítja fel a falvakat és a kisebb városokat – tájékoztatott a hadszíntéri fejleményekről Joul Bchara, a magyarországi Fórum Szíriáért egyesület elnöke a Magyar Békekörben szombaton „Az Iszlám Állam helyzete egy szír tanúvallomása alapján” címmel megtartott előadásán.
Az IÁ 2015 nyarán érte el legnagyobb kiterjedését: Szíria területének 40-45, Irak területének pedig a 30 százalékát tudhatta a magáénak. A terrorista szervezett 200 ezer harcost számlál Szíriában és Irakban, köztük 20 ezer külföldit. Az orosz légi erő több ezer támadást hajtott végre a terroristák állásai és objektumai ellen. A támadások 60 százaléka az IÁ ellen, 40 százaléka pedig a többi terrorszervezet, köztük az Al-Nuszra ellen irányult. Az iraki fronton is zajlik az IÁ elleni felszabadító harc. Fő ereje az iraki hadsereg, és az Irán által felfegyverzett szervezetek, köztük az el-Hasid Assabi (Népi Toborozás), mely kitűnt Ramadi város felszabadításában. „Ha ez így megy tovább, akkor a harc eredményre fog vezetni” – fűzte hozzá Bchara.
A szírek többsége örül az IÁ elleni támadásnak. Azt akarja, hogy béke legyen, visszatérhessen otthonába 7 millió kivándorolt, és világméretű összefogással hozzá fogjanak az újjáépítéshez. Kórházak, iskolák, lakóházak, üzemek pusztultak el, áramszolgáltatás hol van, hol nincs, óriási az infláció, a kereskedők kihasználják a lehetőséget kapzsiságuk kielégítésére, kiterjedt korrupció tapasztalható. Nagyon nehéz élni. Vagy elmenekül az ember, vagy beletörődik a sorsába – adta elő a január elején hazájában járt szír, akinek testvérét novemberben egy akna ölte meg.
Kérdésekre válaszolva Bchara azt mondta, hogy Bassár el-Aszad világi gondolkodású, keménykezű jó elnök, nem bólogat az Egyesült Államoknak, a szír nemzeti érdekeket tartja szem előtt, képes összetartani az országot, bár sem a protekcionizmust, sem a korrupciót nem tudta visszaszorítani. Bizonyára volt, amikor tévedett, de tudni kell, hogy a Baasz párt vezetőjeként, apjához, Háfez el-Aszadhoz hasonlóan társadalmilag igazságosabb rendszert honosított meg Szíriában, melyre jellemző volt, hogy a gyerekek ingyen tanulhattak, ingyenes volt az egészségügyi ellátás, könnyű volt lakáshoz jutni, és az élet olcsó volt, még ha a keresetek szerények is. A parlamenti képviselők 20-25 százaléka nőkből került ki, nő töltötte be a köztársasági elnökhelyettesi tisztséget, és három-négy miniszteri tárca élére is nő került. Szíriában vallásszabadság honolt, és több ezer mecset épült. Az együttélésre jellemzően Szíria első és második köztársasági elnöke kurd volt.
A szír-izraeli viszonyról szólva elmondta, hogy Izrael az Al-Nuszra terrorszervezetet támogatja a Szíriától elhódított Golan fennsíkon. Idézte az izraeli titkosszolgálat felelősének szavait: „ha választanunk kell Aszad és az Iszlám Állam közül, az Iszlám Államot választjuk.” Szíria azt akarja, hogy a palesztin nép hazához jusson, a Golan pedig visszakerüljön Szíriához. Bchara tudatta: Izrael és Szíria között 1994-ben, a madridi szír-izraeli megbeszéléseken megállapodás körvonalazódott, és Jichák Rabin izraeli miniszterelnök belegyezett, hogy kivonják az izraeli csapatokat a Golanról, az 1967. június 4-i határokra. Az egyezményt letétbe helyezték Clinton elnöknél, de a végleges megállapodás nyélbe ütése előtt Rabint 1995-ben meggyilkolták, utódja pedig elállt a megállapodástól. „Nekünk nem a zsidókkal vagy a zsidó állammal van gondunk, hanem a cionista politikával” – fogalmazott a szír előadó.
Joul Bchara úgy vélekedett, hogy „ha van akarat, lehetséges a politikai rendezés”. Katonailag nem lehet megoldani a társadalmi-gazdasági gondokat. Szaúd-Arábiának és Törökországnak fel kell hagynia az Iszlám Állam támogatásával. A migráció megállításának kulcsa a békés rendezés. Ehhez meg kell szüntetni a szankciókat Szíria ellen, és helyre kell állítani a diplomáciai kapcsolatokat Damaszkusszal. Arra kérte a magyar kormányt is, hogy normalizálja viszonyát Szíriával – idézte az elhangzottakat a Magyar Békekör összefoglalója.
