Lévay József (Sajószentpéter, 1825. november 18. – Miskolc, 1918. július 4.) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Borsod megye főjegyzője, a miskolci református gimnázium tanára. A helyi és országos közéletben is kiemelkedő szerepet vállaló politikus és irodalmi személyiség. Miskolcon egészalakos szobra áll, könyvtár, gimnázium, utca viseli nevét. Munkássága Miskolc szellemi öröksége, a városi értéktár része.
Négy miskolci intézet fogott össze annak érdekében, hogy felmérjék és közzétegyék mindazt, ami Lévay József személyéhez vagy munkássághoz kötődik, és Miskolcon fellelhető – a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, a Herman Ottó Múzeum, és természetesen a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Lévay József Muzeális Könyvtára.
Az emlékprogram megnyitásaként a miskolci II. Rákóczi Ference Megyei és Városi Könyvtárban, 2015. november 26-án tartott sajtótájékoztatót
Kiss Gábor, Miskolc alpolgármestere;
Dr. Porkoláb Tibor, a Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének docense;
Vass Róbertné, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza;
Békési Gábor, a Herman Ottó Múzeum irodalmi muzeológusa;
Varga Gábor, a Lévay József Könyvtár vezetője.
Kiss Gábor alpolgármester, a miskolci Értéktár bizottság elnöke arról szólt, még pont időben vagyunk ahhoz, hogy majd méltó módon megemlékezhessünk Lévay József halálának centenáriumáról. A 2018-ig tartó időszak pedig kiváló alkalmat teremt nemcsak a tudományos munka elvégzésére, de arra is, hogy minél alaposabban bemutassuk, a minél szélesebb közvéleménnyel megismertessük Lévay Józsefet az embert, a polgárt, a szerzőt.
A Lévay József Centenáriumi Emlékprogram keretében megjelenik Porkoláb Tibor Lévay-könyve: Kultusz és felejtés. Lévay József irodalmi és társadalmi státusza címmel. A szerző emlékeztetett: ilyen összegző igényű munka – először és utoljára – 1906-ban, tehát több mint száz éve jelent meg Lévayról (Zsigmond Ferenc: Lévay József élete és költészete). A könyvet – a tervek szerint – a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának támogatásával a Ráció Könyvkiadó adja ki a Ligatura című könyvsorozatban, 2016-ban.
Lévay kiváló, országos hírű szónok volt. Életművének súlypontját szónoki műveiben találjuk meg. A ME BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete most vállalkozik egy ilyen – textológiai és filológiai szempontból gondozott – szövegkiadás elkészítésére. A Lévay – országos és helyi megemlékező eseményeken elhangzott – emlékbeszédeit és emlékódáit összegyűjtő és szakszerű jegyzetekkel ellátó kötet a centenárium évében (2018), a városi és megyei önkormányzat támogatásával jelenne meg, remélhetőleg miskolci kiadónál. E hiánypótló kötet minden bizonnyal a centenáriumi megemlékezések egyik fő attrakciója lesz.
A Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárában a kutatásokat Vass Róbertné, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza végzi. Itt elsősorban Lévay köztisztviselői, tanári és közéleti tevékenységének emlékei találhatók meg – legalábbis így remélik, éppen a kutatás feladata kideríteni ezt. Érdekes információkkal is szolgálhatnak ezek az iratok. hiszen Lévay számos, a város és a megye életében meghatározó egyesületnek, társaságnak, kezdeményezésnek elnöke, tagja, résztvevője volt.
A miskolci Herman Ottó Múzeum Történeti Tára tradicionális lelőhelye a Lévay József-ereklyéknek, hiszen a múzeum papszeri épülete adott otthont a két világháború közötti években a Lévay Emlékszobának. Békési Gábortól, a Herman Ottó Múzeum Történeti Tárának irodalmi muzeológusától megtudtuk, ma is ott található a 25 éves főjegyzősége alkalmából, 1890-ben a vármegyétől kapott aranytolla, különböző személyes használati tárgyai (szemüveg, tollszár, itatós tapper stb.), bútorai (szekrénye, íróasztala), de az 1911. évi kultikus miskolci Lévay-ünnep emléktárgyai is (pl. a Református Női Filléregylet ezüst babérkoszorúja), vagy a költő halotti maszkja. A fennmaradt dokumentumok közül a legértékesebbek a költő eredeti verskéziratai, amelyekből negyvennél többet őriz az intézmény. Hasonlóan pótolhatatlanok magánlevelezésének darabjai: Lévay által írt levelekben és bájos képeslapokban szintén bővelkedik a gyűjtemény – ezekből még alig 15 éve is bukkantak fel ismeretlen darabok. Rendkívül érdekesek még a portréit ábrázoló fényképfelvételek, amelyek egyebek között megőrizték a hosszú életű költő viseleti szokásának állandó alakulását. Ezek az emlékek mind bekerülnek a Lévay-adattárba.
A Lévay József Centenáriumi Emlékprogram keretében ugyanis az együttműködő intézmények egy közös adatbázist hoznak létre Lévay-adattár címmel. Varga Gábor, a Lévay József Muzeális Könyvtár vezetője kifejtette, az online felületen elérhető adattár összegyűjti, rendszerezi és publikálja a miskolci közgyűjteményekben fellelhető, Lévay Józseffel kapcsolatos dokumentumokat. Az adattár elsősorban lelőhelyjegyzékként funkcionál majd, de a későbbiekben, megfelelő kapacitás esetén, a feldolgozott dokumentumok elektronikus példányainak publikálására is sor kerülhet. Az adattárban egységes szerkesztési elvek szerint megtalálhatóak lesznek Lévay József autográf kéziratai, Lévay-kötetek, Lévayról készült festmények, fotók, plasztikák, Lévay tárgyi hagyatéka, Lévayval kapcsolatos dokumentumok és Lévay József könyvtárának jegyzéke is.
Az Emlékprogram első, a nagyközönséghez szóló eseményeként, Ábrám Tibor, a miskolci Lévay József Református Gimnázium igazgatójának szavaival megnyílt a – többek között – Lévay-fotókat, kéziratokat, dedikált könyveket bemutató emlékkiállítás. Ez a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban az év végéig látható, majd januártól március végéig a Szabó Lőrinc Könyvtárban tekinthető meg. Ez alkalommal lefűzték a városi könyvtár kezdeményezésére létrejött, és miskolci középiskolások által készített Miskolci Értéktár Kódexbe Lévay József emléklapját, Bréda Emese, az Avasi Gimnázium tanulójának munkáját.
