A Magyar Művészeti Akadémia megtartotta idei második rendes közgyűlését november 5-én, a köztestület születésnapján, a Pesti Vigadó Dísztermében.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a tárca és a köztestület céljai és feladatai sok tekintetben közösek. Együtt kell felmutatni a kultúra, a művészetek közösségteremtő, megtartó erejét, emellett válaszokat kell adni a változó világban a kereső, kérdező emberek számára. Mint hozzátette: nemzeti kultúránk közös anyanyelvünk, a közös hagyományok, értékek, szokások révén összehozza a szétszakadt nemzettest részeit. Arra viszont közösen kell jól artikulálható eljárásokat találni, hogy kultúránk ezen vonatkozása mindenki számára megélhető legyen.
A napirend elfogadását követően a meghívottak Márkus Béla irodalomtörténész, az MMA levelező tagja előadását hallhatták Nagy László költőről, aki idén töltötte volna be kilencvenedik életévét. Az előadás során közreműködött Rátóti Zoltán színművész, az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetője.
Ezt követően került sor a köztestület 2015. évi tagozati díjainak átadására, amelyben kilencen – tagozatonként egyen-egyen – részesültek.
A díjak átadását követően professor emeritus Fekete György elnök beszámolt az utolsó közgyűlés óta eltelt időszakról. A jelenlévők tájékoztatás kaptak a Felügyelőtestülettől, illetve az MMA tagozatai és bizottságai utolsó közgyűlés óta eltelt időszakbeli munkájáról.
A továbbiakban elfogadásra került a Kormány számára készült „Beszámoló az MMA 2014. évi munkájáról” című előterjesztés, valamint a köztestület 2016. évi művészi és szakmai programterve.
Legvégül megszavazták a Magyar Művészeti Akadémia Alapszabályának módosítását.
A 2015-ös díjazottak bemutatása:
Radványi György építész – a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti-díja
A kultúra egésze és a helyi értékek iránt elkötelezett, széles látókörű tervező építész és tanár, az Országos Doktori Tanács regisztrált oktatója. Nyitott, befogadó személyisége szilárd értékrenddel párosul, emberi és alkotói hitelessége megkérdőjelezhetetlen.
1973-ban szerzett építészmérnöki diplomát, vezető tervező 1986 óta, 2011-ben főépítészi vizsgát tett.
Alkotói életműve Sátoraljaújhely és Széphalom általa tervezett épületeiben teljesedik ki, melyek közül is különleges értéket képvisel a Kazinczy emlékhely kertjében megépült Magyar Nyelv Múzeuma.
Sátoraljaújhely és Füzér főépítészeként végzett tevékenysége messze túlmutat az általános tennivalókon, sokkal inkább afféle sajátos kultúrmisszió, a helyi közösség szolgálata.
A Műegyetem címzetes egyetemi tanára, aki szakmai tapasztalatait, közösségszervező képességét, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerét önzetlenül mindenkor a fiatal építészek javára fordította.
Számos elismerése közül kiemelkedik az Év Lakóháza elismerés, amelyet 1988-ban vehetett át. 1998-ban Ybl Miklós-díjjal tüntették ki. 2008-ban Sátoraljaújhely díszpolgára lett, 2010-ben pedig Möller István Jubileumi emlékéremmel jutalmazták munkásságát. Örömmel köszöntjük őt az Építőművészeti Tagozat idei díjazottjaként.
Balázs Mihály, az MMA rendes tagja
Bakos Edit filmterjesztési szakember – Szőts István-díj – a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti-díja
Idézet Szőts István „Röpirat a magyar filmművészet ügyében” című írásából (1945):
„Jó filmet, mely meggyőzi a tömegeket, csak a művészi igazság eszközeivel, a művészet nyelvén készíthetünk. Nem fog sem véletlenül, sem sikerkutató üzletemberek, sem »művészi« ötleteket szülő »gegmenek« receptjére megszületni. Művészetet, stílust csak hivatott művészek teremthetnek.”
Igen, hivatott művészek, hivatott emberek kellenek a minőség, az érték megteremtéséhez, megtartásához. Bakos Edit ilyen hivatott ember.
A filmes szakma háttérében végzett munkájának főbb állomásai:
1977–1993-ig Magyar Film- és TV-művészek Szövetségének titkára, majd részt vesz a Magyar Mozgókép Alapítvány (később Közalapítvány) létrehozásában.
1993-ban Sára Sándor hívására az újonnan induló Duna Televízióhoz kerül.
Kezdetben főigazgatói irodavezető, később műsorigazgató, majd művészeti alelnök.
2000. október 15-ig tartott televíziós irányító munkája, amikor Sára Sándor lejárt megbízatását nem hosszabbította meg a kuratórium.
2002-ben megírta „A Duna Televízió helye az alakuló médiarendszerben, szerepe a nemzettudat alakításában” című pályamunkáját. Ugyanez év január 1-től részt vett az Uránia Nemzeti Filmszínház rekonstrukciójának utolsó fázisában, majd megnyitásában.
2002. május 1-től az Uránia Nemzeti Filmszínházat működtető Nemzeti Filmszínház Kht. munkatársaként, mint a Filmszínház programigazgatója és ügyvezető általános helyettese végezte munkáját.
2005. február 26-tól a Társaság ügyvezető igazgatójaként dolgozott 2015. május 15-ig.
Kedves Edit!
Ezúton köszönjük meg azt a kivételes munkát, amellyel igazi otthont teremtettél a magyar kultúrának és filmszakmának az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Filmszakmai munkásságod, hozzáértésed és széleskörű kapcsolatrendszered biztos alapot teremtett ahhoz, hogy az intézmény széles kitekintést tegyen az európai film értékeinek bemutatására, miközben mindig biztos befogadója, közvetítője volt a magyar filmművészetnek és kultúrának is. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel gratulálunk a Film- és Fotóművészeti Tagozat Szőts István-díjához.
Jelenczki István, az MMA rendes tagja
Szekeres Károly keramikusművész – a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti-díja
Szekeres Károly porcelán szakon végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán. A porcelánfestő szakmunkás tehetségét felismerve a Herendi Porcelánmanufaktúra támogatta tanulmányait. Kiváló minősítéssel végzett, majd visszatért Herendre és a közelben kialakított Városlődi Majolikagyár tervezőművésze, művészeti vezetője lett. Bár a diploma átvételétől nyugdíjazásáig a gyárban dolgozott, 1971 óta kiállító művész, tevékenységét számos díjjal ismerte el a szakma. Az összes hazai kerámiaművészeti kiállítás résztvevője volt és a legrangosabb nemzetközi tárlatokon szerepeltek munkái, Faenzán át Valaurisig.
Gopcsa Katalin művészettörténész így ír róla: „A használati edények készítése végigkíséri pályáján. A kezdeti időben nemcsak egyszerű vonalú karakteres barna edényeinek mázát, hanem technológiáját is ő alakította ki. Szekeres Károly építkezik a kerámiából: új meg új anyagokat, masszákat gyúr össze, a megfelelő formát keresve a gondolatnak.”
Mesterével, Schrammel Imre keramikusművésszel együtt több színház homlokzati plasztikán dolgozott, a budapesti Nemzeti Színháztól a Veszprémi Petőfi Színházig. Autonóm munkáin kísérletező kedvvel társítja a különböző kerámia anyagokat: samottot porcelánnal, mindig más és más technikákkal. Szekeres Károly rendkívül sokoldalú alkotóművész: a porcelán készletektől és figuráktól az autonóm plasztikáktól a monumentális épületkerámiákig minden megtalálható gazdag életművében. Szülőfaluja, Zánka évekkel ezelőtt állandó kiállítást rendezett be munkáiból egy külön erre a célra felújított épületben.
Meggyőződésem, hogy Szekeres Károly teljes mértékben kiérdemelte az Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat ez évi díját.
Ambrus Éva, az MMA rendes tagja
Sarusi Mihály író, költő – Illyés Gyula-díj – a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi-díja
Ha van valaki, aki igazán és a legelsők között méltó arra, hogy Illyés Gyuláról elnevezett díjával a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata kitüntesse őt, az feltétlenül Sarusi Mihály. A nemzet lelkiismeretét a huszadik században oly csodálatos elkötelezettséggel és erkölcsi-szellemi tisztasággal megszólaltató népi írók örökérvényű hagyományát gazdagítja tovább. Szépprózai, lírikusi, esszéirodalmi, értekező, publicisztikai és megannyi más műfajban íródott, félszáznál is több kötetbe foglalt művei különlegesen sajátos nyelvi, stiláris, esztétikai, formateremtő erővel tárják föl e nép sok évszázados szenvedéseinek, küzdelmeinek, reménykedéseinek katartikus mélységeit, a szociografikus, dokumentarista, krónikás elbeszélő művészet lenyűgöző igazságbeszédével megelevenített sorstörténelmét és sorsélményeit. A tragédiák és a lehetőségtávlatok kisemberi drámáiban mindig a folytonos egzisztenciális gondtapasztalatok egyetemességére világít rá – mint ahogyan a karcolatok, novellák, útinaplók, vallomások, tárcaszerű vagy hosszú elbeszélések, regények, sőt regényfolyamok enciklopédikus epikai sokaságából is kiemelkedő egyik főmű (a mozgalmasan, monumentálisan historikus és példázatos regényremek), a Magyar Krisztus is bizonyítja ezt, már címében is, s amint legutóbb a hamleti metafizikai dilemmát a magunk helyzetének ábrázolásával feldúsító, s azt ízes magyar tájnyelven újrafogalmazó összefoglaló alkotás szintúgy: a Lönni vagy nem lönni. Amely az olyannyira szeretett, s annyiféle változatban és szempontból feltérképezett szülőföld. A falukutatói szenvedélyt a látomásos nemzetismeret perspektíváival feldúsító látlelet, amelyben a magyar megmaradás legfájdalmasabb problematikája élesedik ki – a folytonos hódoltságokba, pusztító háborúkba, kisebbségi sorba, szórványba, sötét diktatúrákba taszítottság gyötrelmétől az identitásmegőrzés erőfeszítésein át a kulturális nemzetegység sziszüphoszi, Kőmíves Kelemen-i építéséig. Csonkító kényszerhatárokon innen és túl, szüntelen felmorzsolódások és darabokra szaggattatások közepette.
Kedves Miska! Szívből gratulálunk, s kívánjuk Neked és magunknak is, hogy felrázó imádságaid javunkra válva meghallgattassanak!
Bertha Zoltán, az MMA levelező tagja
Almásy Aladár képzőművész – a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti-díja
Grafikus, festőművész, a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1973-ban. 1976-ban Kondor Béla-díjjal, 1980-ban Derkovits emlékéremmel tüntették ki, 1985-ben pedig elnyerte a Miskolci Grafikai Biennále nagydíját, majd 1987-ben a Munkácsy díjat. Többször díjazták a hódmezővásárhelyi Őszi tárlaton, s birtokosa a Koller-díjnak is.
Mégis nagyon nehéz laudációt írni egy olyan kiemelkedő művészről, (akit nagy örömömre barátomnak is tudhatok) akinek a művészete nem köthető semmilyen stílushoz, irányzathoz, semmilyen művészettörténészi skatulyába nem helyezhető el, és akinek alkotásai annyira az alkotójának a szellemi folytatásai, hogy szinte úgy érezzük, hogy testi létezése is művészet.
Alkotásai belső lelki kiáramlások, szubjektív, a legmélyebbről jövő, időtől, kortól független szellemi valóságok.
Olyan szellemi áradás az ő munkássága, hogy kár kiemelni belőle műveket, mert olyan egyenletesen magas színvonalúak a munkái. Karakteresen körvonalazódik alkotásaiban a humánum és a humor. De ez nem az a humor, ami bárkit is bántana (magyarul nem cinizmus), hanem a léttől való elemelkedéshez segítő humor, amely nem kimódolt, nem megfontolt és nem kitalált, hanem az ösztönök legmélyéről jövő, és így a legőszintébb humor, amely megmutatja Almásy rokonszenves és humánus személyiségét.
Hihetetlen szakmai tudásról tanúskodnak művei, amelyek nem az üres bravúroskodás, hanem a lélek finomművű megjelenítésének eszközei. Ez a művészet folytathatatlan. Annyira egyedi, mélyről jövően egyéni formai és tartalmi szempontból is, hogy bárki hozzányúl, vagy epigon lesz, vagy formalista. Alkotásait nem is kell magyarázni, csak örülni kell, hogy megszülettek, hiszen a munkáiból jövő és a szemlélőben meginduló érzések is megmagyarázhatatlanok.
Nagy örömöm, hogy idén Almásy Aladár kapja az Akadémia Képzőművészeti-díját, igazán méltó kezekbe kerül!
Kárpáti Tamás, az MMA rendes tagja
Dr. Prokopp Mária művészettörténész – a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti-díja
Művészettörténész, egyetemi tanár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1957 és 1962 között végezte tanulmányait, történelem-művészettörténet szakon. Szakdolgozatát az esztergomi várkápolna XIV. századi falképeiről írta.
1962-től hat éven át az Esztergomi Balassa Bálint Múzeumban és a Vármúzeumban dolgozott, tanári pályafutását 1968-ban tudományos munkatársként kezdte meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Művészettörténeti Tanszékén.
1967-ben megvédett doktori dolgozatában a felvidéki, egykori Magyarország területén lévő Gömör megye XIV. századi falképeivel foglalkozott, értékes tanulmányát a későbbiekben kiegészítette a somorjai, szepességi gótikus falképek kutatásának eredményeivel. 1971-ben akadémiai kandidátusi munkájában az itáliai trecento festészet közép-európai és magyarországi kapcsolataival foglalkozott.
Munkásságának egyre jelentősebb nemzetközi elismerése mellett – különös módon – a hazai tudományos körökben közel sem kapott olyan támogatást, mint amit joggal megérdemelt volna. Hihetetlen energiával, szorgalommal és folyamatosan magas hőfokon égő kíváncsiságával egyre jobban lenyűgözte elsősorban egyetemi diákjait, valamint az olasz, francia, lengyel, szlovák közönséget, továbbá a Harvard Egyetem hallgatóságát.
Habilitációs dolgozata a Sasetta Posztó-céh oltáráról készült. Emellett számos magyarországi gótikus falkép feltárásában és azok történeti feldolgozásában vett részt. A nagyközönség és a nemzetközi szakmai fórumok előtt rendkívüli érdeklődést váltott ki a visegrádi Palotában Vitéz János egykori dolgozószobájának falán feltárt freskókról kialakított szakvéleménye, amely szerint ezek alkotója az akkoriban még pályakezdő fiatal Botticelli volt.
Több száz szakmai publikációja mellett egyetemi tanári tevékenykedését kell kiemelnünk, amelynek során ennek a ritka szakmának számos lelkes művelőjét tanította a művészet értő és alapos kutatására. Diákjai Omnis creatura significans címmel adtak ki 70. születésnapi köszöntésére egy vaskos tisztelgő kötetet.
A fáradhatatlanul dolgozó professzort, mint a művészettörténészek egyik ritka, sokoldalú kutatóját és nagyszerű pedagógusát köszöntjük a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának Cs. Szabó László-díjának átvételén.
Dvorszky Hedvig, az MMA levelező tagja
Dr. Silling István, egyetemi tanár, néprajzkutató –Erdélyi Zsuzsanna-díj – a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti-díja
A vajdasági születésű Silling István nyelvjáráskutató, néprajzkutató, művelődéstörténész; a filológiai tudományok doktora. A szabadkai Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának megalapításától, 2006 októberétől annak egyetemi tanára, az Irodalom, Nyelv és Kommunikáció Tanszék vezetője 2012-ig. Néprajzkutatói tevékenységéért a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagjává választotta.
Kutatásának homlokterében a vajdasági magyar nyelvjárások állnak, valamint a sok archaikus elemet őrző laikus népi vallásosság, kiváltképpen az archaikus apokrif népi imádságok. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarországi nemzetiségek és a határon túli magyar kisebbségek néprajzi értékeinek gyűjtése és megőrzése terén. A nyelvjárástan, a szellemi és tárgyi néprajz, a helytörténet és az irodalomtörténet terén végzett több évtizedes áldozatos gyűjtő- és tudományos kutatómunkája kiemelkedő.
Silling István életművének eddig kibontakozott szakasza a vidék emberi, nyelvi, kulturális, szakrális, szellemi, tárgyi értékei felismerésének, értékelésének és népszerűsítésének jegyében tárgyalja Nyugat-Bácska történelmi-kulturális hagyatékát, a vidéken élők törekvéseit, igyekezetét és eredményeit. A Silling István által rögzített falukép és tájhangulat, a konzerválódott szellemi javak felmutatása merőben más, mint amilyet a falukutatás korai nagy mozgalma festett szociográfiában.
Nem magasztal, nem dicsőit, inkább magához ölel mindent, ami kedves számára: a szeretett hitvest, a csodált természetet, az emberkéz alkotásainak megbecsült darabjait, a lélek épülését szolgáló világi megállókat.
Örömmel köszöntjük a nagyra becsült és körünkből annyira hiányzó Erdélyi Zsuzsanna akadémikus asszony munkásságát és emlékét megörökítő díj átadásakor.
Fekete J. József, az MMA rendes tagja
Lengyel György író, rendező a Színház- és Filmművészeti Egyetem professor emeritusa – a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti-díja
Nyolcvanadik évében jár a most 150 éves Csokonai Színház művészeti vezetője. A színház igazgatójaként háromszor volt korszakos személyiség Debrecenben. Brecht, Shakespeare, Ibsen, Csehov, Móricz-rendezései a hatvanas évek kiemelkedő színházi eseményeit jelentették. Két évtizeden át a Madách Színház rendezője; Albee, Gogol, Ibsen, Németh László-előadásai színházának legerősebb vonulatát képviselték a hatvanas évek második felében, illetve a hetvenes években. Kitüntetett ügye volt a magyar klasszikus dráma (a Tragédiát négyszer rendezte, Katona Bánk-ját kétszer vitte színre) és a kortárs szerzők. Szabó Magda, Szakonyi, Illés Endre-ősbemutatók jelzik munkásságának kortársi igényű, teremtő ambícióját. 1988–1993 között a pécsi Nemzeti Színház igazgató-főrendezője volt. A színház és irodalom kapcsolatát a Magyar Televízió Krétarajzok sorozatában míves igénnyel mutatta be, melyhez hasonlót azóta sem láthattunk.
Négy évtizeden át a Színházművészeti Főiskola huszadik századi rendezéstörténetét tanította. Tanulmányírói munkássága igazolja: a magyar és az egyetemes színházi törekvések kivételes ismerője. Somló Istvánnal szerkesztője és részben fordítója volt a Színészek, rendezők című kötetnek. Színház ma című antológiája cenzúrázva jelenhetett meg. A magyar színháztörténet XX. századi történetének és az egyetemes színházi életnek az összefoglalása a Színházi emberek című könyve, amely a hazai szakirodalom egyedülálló munkája. Szerkesztője és részben írója a Színház és diktatúra a 20. században című antológiának, amely Amerikától a Szovjetunióig ívelő horizontban első összefoglalása a kelet-közép-európai színházi életben történt eseményeknek.
Kivételes adomány s egyben életének, művészetének rangját erősíti mindig őrzött embersége és becsülete.
Kubik Anna, az MMA rendes tagja
Szabó Miklós karnagy – a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti-díja
Szabó Miklós a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, Liszt-, Kossuth- és Bartók–Pásztory-díjas karnagy.
Pályáját 1953-ban Győrött a Zeneművészeti Szakiskola tanáraként kezdte, s ehhez a városhoz az általa 1958-ban alapított Győri Leánykar vezetőjeként visszavonulásáig hű maradt. Tanított a Zeneművészeti Főiskola győri tagozatán, majd a Széchenyi István Egyetem Zeneművészeti Intézetében és a Zeneművészeti Főiskolán/Egyetemen, valamint hazai ás külföldi kurzusokon.
Személyében az önmaga és tanítványai iránt legendásan szigorú tanár mellett a legendásan igényes és kivételesen invenciózus karvezetőt, a magyar kórusművészet egyik példamutató mesterét tisztelhetjük. Énekkarával 1961-ben az első debreceni Bartók Béla Kórusverseny egyik első díjának nyerteseként tűnt fel, s ez a magas színvonalú művészi munka végigkísérte pályáját. A zeneművészeti szakiskolásokból és főiskolásokból álló énekkarával páratlan vállalkozó kedvvel tűzte műsorára Bartók összes gyermek- és nőikari művét. Úttörő vállalkozások egész sora fűződik nevéhez, mint a hazai régizenei mozgalom egyik előhírnöke tűzte koncertjei műsorára és rögzítette hangfelvételen Dufay egyik miséjét, aztán Palestrinát, Lassust, majd Haydn és Mozart kánonjait, világpremierként Michael Haydn műveit, Liszt kórusokat, Kodály legnehezebb nőikarait, így a Hegyi éjszakák teljes sorozatát. A kórusrepertoárt 20. századi mesterek műveivel is gazdagította, köztük számos magyar szerző – Soproni, Szőllősy, Kocsár, Jeney, Szőnyi Erzsébet és mások alkotásainak ősbemutatóival. Lemezei közül több is rangos nemzetközi díjat kapott, és kórusával európai országok pódiumaira és Kanadába vitte el kóruskultúránk hírét, mindenhol sikert aratva.
Szabó Miklós a kivételes tudós tanárok-művészek sorába tartozik. Számos cikke, előadása, s mindenekelőtt Bartók kórusműveiről írott könyve tanúskodik erről.
Komlós Katalin zenetörténész Szabó Miklós munkásságát méltató szavait idézve: „Rendkívüli életmű ez mennyiségét és minőségét tekintve egyaránt.”
Ittzés Mihály, az MMA rendes tagja
