Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordultak a hajléktalan emberek, mert a rendőrség zaklató igazoltatási gyakorlata hátrányosan különbözeti meg őket. Meghallgatásuk július 14-én, kedden kerül sorra. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság és A Város Mindenkié (AVM) képviseli.
A budapestiek mindennapos tapasztalata, hogy rendőrök a gyalogos polgárok közül feltűnően gyakran igazoltatnak hajléktalan embereket közterületen. Az viszont a külső megfigyelő számára rejtve maradt, mi az intézkedés célja, és jogszerű-e egyáltalán, vagy a rendőrök esetleg zaklatják az egyébként is szorult helyzetben lévő nincsteleneket.
2011-ben közel 400 hajléktalan válaszadó 59%-a számolt be arról az AVM kutatása során, hogy a megelőző egy hónapban igazoltatták. Az igazoltatott emberek egyharmadával ez 30 nap alatt több mint négyszer megtörtént. Az intézkedések háromnegyedére közterületen került sor.
Az AVM és a Helsinki Bizottság úgy döntött, teszteléssel és résztvevő megfigyeléssel állapítja meg, a rendőrök milyen gyakorisággal és miféle hivatkozással tartóztatnak fel hajléktalan polgárokat, akik sem szabálysértést, sem bűncselekményt nem követnek el, egyszerűen csak az utcán tartózkodnak. A 2014 októberi vizsgálatot az elmúlt években felpörgetett kriminalizáló jogszabályalkotás és a hajléktalansággal kapcsolatos magatartások (pl. kukázás, lomizás, „életvitelszerű közterületi tartózkodás”) szigorú szankcionálása is indokolta.
A tesztelésre és résztvevő megfigyelésre épülő vizsgálat eredményei arról tanúskodnak, hogy:
· a vizsgált időszakban rögzített igazoltatások célpontjai leginkább hajléktalan emberek voltak, és szinte egyikük sem vezetett további intézkedéshez;
· a tesztelés során minden esetben párban jelentek meg köztereken középosztálybeli és hajléktalan önkéntesek – noha viselkedésük semmiben nem tért el egymástól, csupán megjelenésük különbözött, mégis kizárólag a fedél nélkül élő embereket igazoltatták a rendőrök;
· a megfigyelések eredményeiből arra lehet következtetni, hogy Budapesten egy hajléktalan embert átlagosan akár havi kétszer is igazoltathatnak anélkül, hogy bármiféle normát megsértene;
· 10 igazoltatásból 3 is olyan volt, amikor az intézkedés alá vont hajléktalan személy a létfenntartását biztosító szolgáltatást (ételosztást, orvosi ellátást) vett igénybe;
· az igazoltatások közül nem volt olyan, amit a rendőrök a rendőrségi törvényben megjelölt cél érdekében hajtottak végre;
· ha olykor meg is indokolták a rendőrök az intézkedést, az igazoltatások céljáról való tájékoztatás valamennyi esetben jogszerűtlen volt.
A kutatás eredményei alapján az AVM és a Helsinki Bizottság úgy döntött, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hajléktalan embereket diszkrimináló és zaklató igazoltatási gyakorlata miatt.
Az eljárás holnap, 2015. július 14-én 09:30-kor tanúmeghallgatással folytatódik az EBH székhelyén (1013 Bp., Krisztina krt. 39/B). Az eseményre idézték az érintett hajléktalan embereket, a kutatás egyik koordinátorát és a BRFK képviselőjét is.
