A Magyar Szociális Fórum kedden arra kérte a magyar kormányt, ne tegyen eleget a kijevi kormány azzal kapcsolatos megkeresésének, hogy ne fogadja be a katonai behívó parancs teljesítése elől Kárpátaljáról és Ukrajna más régióiból Magyarországra szökő személyeket, hanem adjon nekik átmeneti menekült státust a konfliktus politikai rendezéséig. A békéért és az emberi jogokért küzdő civil mozgalom szerint az ukrán megkeresés összefügg azzal a kijevi szándékkal, hogy Ukrajnában „az egységes nemzetállamiság” jegyében megtiltsák a kettős állampolgárságot.
Az MSZF közleménye szerint Ukrajnában tömegessé vált a katonai behívóparancs megtagadása, amióta Petro Porsenko elnök három szakaszos mozgósítást rendelt el.
AZ MSZF utal a Magyar Békekör követelésére, miszerint nem szabad megengedni, hogy kárpátaljai magyarokat és Ukrajnában élő más nemzeti kisebbségekhez tartozó férfiakat használjanak ágyútöltelékként a keleti fronton az orosz lakosság ellen indított polgárháborúban.
„Kezd nyilvánvalóvá válni, hogy az Ukrajnát alkotó nemzetek, nemzeti kisebbségek, etnikumok elutasítják az egységes nemzetállam kijevi filozófiáját, nem akarnak fegyvert fogni egymás ellen, hanem olyan politikai megoldást akarnak, amely széleskörű autonóm jogokat biztosít nekik, az önrendelkezésig bezárólag” – írja a közlemény.
„Tarthatatlan a magyar kormány azon álláspontja, miszerint az ukrán hadseregbe csak annyi kárpátaljai magyart szabad besorolni, amennyi arányban áll a népesség egészében képviselt részesedésével. Ezért arra szólítjuk fel a magyar diplomáciát, hogy konkrét tettekkel is hozza Kijev tudomására egyet nem értését a háborús politikával, és érdekeltségét egy olyan ukrán föderáció megteremtésében, amelyikben az ország népeit és nemzeti kisebbségeit nem fordítják egymás ellen, hanem hagyják őket békében együtt élni” – írják.
A Békekört szervező Magyar Szociális Fórum szerint a politikai megoldás a február 12-i minszki megállapodás 11. pontjának végrehajtásában foglaltatik, miszerint „Ukrajnában alkotmányreformot kell végrehajtani 2015-ben. Ennek elsődleges célja a decentralizáció, továbbá olyan törvények meghozatala, amelyek szavatolják a keleti régiók különleges státusát”. +++
