A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) alapvetően támogatja az üzletek vasárnapi zárva tartását, mert úgy véli, ezzel csökkenhetne az ágazatban dolgozók megterhelése, ám csak akkor tartja elfogadhatónak, hogy az üzletek ne nyissanak ki vasárnap, ha az minden üzlettípusra, tehát nemcsak a nagyokra vonatkozna – mondta el hétfőn az MTI-nek a szakszervezet elnöke. Sáling József kifejtette: jelenleg annyira leterheltek a kereskedelemben dolgozók, és annyi betöltetlen álláshely van, hogy a KASZ zárva tartás párti, mert egyébként a munkáltatók nem tudják betartani a Munka törvénykönyvét. A válság alatt a cégek leépítettek, és olyan létszámhiány van a kereskedelemben, hogy sok helyütt hét napra nem is tudják törvényesen beosztani a munkavállalókat. Ha csak hat napból állna a munkahét, ez könnyebb lenne – vélekedett az elnök.
Elmondta azt is, hogy részt vett a törvénytervezettel kapcsolatos egyeztetésen, ahol még nem látták a végleges tervezetet, de ígéretet kaptak arra, hogy azt a héten megkapják, és ezután még lesz lehetőség újabb egyeztetésre a kormánnyal.
Sáling József kiemelte: csak akkor tartják elfogadhatónak a vasárnapi zárva tartást, ha az minden üzlettípusra vonatkozna, nemcsak a KDNP-s javaslatban szereplő 400 négyzetméter feletti egységekre. Legfeljebb azok képezhetnének kivételt, akik saját üzletükben dolgoznak; ők vasárnap is kinyithatnának – mondta Sáling József, hozzátéve, hogy a boltok többsége még így is zárva lenne a hét utolsó napján.
A KASZ elnöke szerint – épp a hiányzó munkaerő miatt – nem kell elbocsátásokkal számolni a szektorban a vasárnapi zárva tartás bevezetése esetén. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy egyes dolgozóknak, akiknek fontos az a 3000-4000 forintos plusz jövedelem, amit vasárnap kapnak, ellenére lehet a javaslat.
Sáling József szerint a zárva tartásról szóló diskurzusban azt is figyelembe kell venni, hogy a benyújtott jövő évi adótörvény-javaslat évi 8-15 milliárd forint “különadóval” terheli meg a nagyobb cégeket, amelyeknek egy vasárnapi nyitva tartási tilalom újabb veszteséget jelentene.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről (Éltv.) szóló hatályos törvény felügyeleti díj megfizetését írja elő az élelmiszergazdaság valamennyi szereplője, a termelő, a feldolgozó, a nagykereskedő és a kiskereskedő, illetve a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) részére, feladatai ellátásához. Ennek mértéke most egységesen az árbevétel 0,1 százaléka, az új javaslat azonban az előző évi nettó árbevétel mértékétől tenne függővé sávos adózást, így a felügyeleti díj a bevétel növekedésével emelkedne.
– MTI –
