Az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés értelmében 2014. november 1-jén lépett volna hatályba a két fél közötti átfogó szabadkereskedelmi megállapodás, felváltva az Ukrajnából származó áruk vámcsökkentéséről, illetve eltörléséről szóló, áprilisban meghozott rendeletet. A hatályba lépésre az Ukrán fél kérésére nem kerül sor, mert ez a feltétele annak, hogy megmaradhasson az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti FÁK-szabadkereskedelmi rendszer. Ugyanakkor az Európai Parlament október 23-ai ülésén döntött arról, hogy az ideiglenesnek szánt, egyoldalú megállapodást Ukrajnával továbbra is fenntartja. A Jobbik EP-képviselői ezt a döntést két ok alapján is elutasították.
Az EU az említett rendeletében az autonóm kedvezmények biztosításának feltételeként határozta meg a demokratikus elvek, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartását. Ezeket a feltételeket a jelenlegi ukrán kormány nem teljesíti, a felsorolt elveket több területen is durván megsérti. A másik ok az a jelentős hátrány, amit ezek az egyoldalú kedvezmények a magyar gazdaság, a hazai termelők számára eredményeznek. Az Oroszországgal szemben meghozott uniós szankciókra adott válasz, a termékek jelentős csoportjára vonatkozó orosz behozatali embargó már eddig is komoly hátrányt okozott a magyar gazdaság szereplőinek. A kiesett piac pótlására részben az EU-ba irányuló exportot kellene növelnünk. Ezt akadályozhatja meg az olcsó ukrán áruk egyirányú vámmentes vagy vámkedvezményes megjelenése az uniós és a hazai piacon.
A Jobbik meggyőződése szerint Ukrajna valódi érdekeit az szolgálná, ha az Egyesült Államok elvárásainak történő megfelelés helyett az Európai Unióval és Oroszországgal közösen határoznák meg a kölcsönös érdekeket – beleértve az EU tagországainak az érdekeit – figyelembe vevő hosszú távú megoldást.
Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője és Gyöngyösi Márton, a Jobbik Külügyi Kabinetjének vezetője
