2014. október 13-18.
* Október 14., kedd 15 óra – Pannon-tenger Múzeum (Miskolc, Görgey u. 28.)
A MOCSÁRCIPRUSOK ÁRNYÉKÁBAN
Szakmai fórum pedagógusoknak
2013 őszén a bükkábrányi mocsárciprusok árnyékában, a Pannon-tenger Múzeum egyik kis termében a Herman Ottó Múzeum munkatársai felépítettek egy kis kiállítást, ami a mai Magyarország múzeumai közül a legteljesebb módon mutatja be az emberré válás folyamatát. A kutatók szerte a világban ugyanazokon a hiteles másolatokon keresztül próbálják értelmezni az emberré válás ma ismert leleteit, mint amelyeket a Herman Ottó Múzeum az Egyesült Államokból beszerzett.
A Múzeum felkérte Dr. Ringer Árpádot, a Miskolci Egyetem Őstörténeti és Régészeti tanszékének vezetőjét hogy az ősrégész szemével mutassa be, hogyan illeszthető be a magyarországi őskőkor és ősemberkutatás a múzeum által bemutatott világba. Mi az, amit esetleg ő másképp készített volna el, és mi az, amit e kiállítás kapcsán az általános- és a középiskolai oktatásban felhasználásra ajánl. Szeretnénk, ha a múzeum e kiállítási eleme is beépülhetne a történelem és biológia oktatás hétköznapjaiba. Az ősrégész szakértő szempontjainak megismerése mellett azonban szükség van arra is, hogy azoknak a tanároknak is megismerjük a véleményét, igényeit, akik Miskolc iskoláiban e tárgyakat tanítják.
* Október 15., szerda 17 óra – Feledy-ház (Miskolc, Deák tér 3.)
MŰVÉSZETI SZABADEGYETEM – MISKOLC MŰVÉSZETI ÉLETE III. 1945-1960
A művelődéstörténeti áttekintésekkel színesített sorozat az építészet, az irodalom, a színház, a zene, a képzőművészet történetét, a kiemelkedő alkotói életutakat, az intézményi háttér alakulását veszi górcső alá és mutatja be elsősorban helyi kutatók, muzeológusok, művelődési és művészeti szakemberek segítségével.
Téma: Miskolc irodalmi élete
Előadó: Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, professzor emeritus
* Október 16., csütörtök, 15 óra – Papszeri Kiállítási Épület (Miskolc, Papszer 1.)
KÖZÉPKORI VÁRAK
Könyvbemutató és műhelymunka A középkori várakat bemutató digitális várkiállítás című tárlathoz
„A vár a középkor jelképe, nem véletlenül, hiszen nem csak az építészeti megoldásai fontosak és sajátosak, hanem a társadalom is, amelyben megszületett és fejlődött. A kötet ezt a több évszázados történetet gombolyítja végig, felidézve az antik gyökereket, a római birodalom hadi építészetét…végigvezet a várak szerepének specializálódásán…a nagy európai folyamatok leírása mellett a magyarországi várak részletes bemutatásával szemlélteti a különböző vártípusokat.”-hangzik a bemutatásra kerülő kötet fülszövegében.
Előadók:
Balogh András: Várak 3D rekonstrukciója – A szakmai anyagok feldolgozásától a látványvilágig
Búzás Gergely: Tudományos rekonstrukciók a várkutatásban
Lovász Emese: A diósgyőri vár helyreállításának kérdései
(Búzás Gergely – Kovács Olivér: Középkori várak – a visegrádi Mátyás Király Múzeum és a Pazirik Informatikai Kft. közös kiadványa 2014)
* Október 16., csütörtök 17 óra – Rákóczi-ház (Miskolc, Rákóczi u. 2.)
A FA, AZ EZERARCÚ SZÉPSÉG
SZONDY SÁNDOR népi iparművész, a népművészet mestere könyvbemutatóval egybekötött életmű kiállításának megnyitója
„…Több évtizedes szakmai kapcsolatunk során megismerhettem Szondy Sándor érzelem dús egyéniségét, amiből nemcsak az édesanyja és családja iránt érzett mérhetetlen szeretet sugárzik, hanem a nagyfokú ragaszkodás a magyarság kultúrájához. Ennek lesz szerves következménye a sajátos életmű, ami kötődik ugyan a népi faragáshoz, de túl is lép rajta. Kezdetben megtanulja, kipróbálja, felhasználja az egykori paraszt- és pásztorfaragások elfeledett díszítőtechnikáit, az ékrovást, a karcolozást, a spanyolviasz berakást, az intarzia paraszti változatait, és a domború faragást. Készít hagyományos paraszti eszközöket, de hamar túljut ezen a fejlődési fokon. Kezdetektől elbűvöli a fa alapanyag különleges adottsága. Minden alkotásán tetten érhető a fa szépségének a kidomborítása, akár nagyméretű, akár apró faragványról legyen szó. Játszik a fával, kibontja mindazt a formát, vonalat és színt, ami a faanyagban elrejtve található.
Térplasztikák, templomi berendezések, emlékoszlopok készítőjeként ismerik, de a munkásságára inkább azok a faragványok jellemzőek, melyek mögött nagyfokú érzelmi töltet rejtőzik, például maga faragja és díszíti édesanyja gyönyörű koporsóját.
Témaválasztását azonban nemcsak az érzelmi indíttatásai befolyásolják, hanem azok az adottságai, melyekkel kitűnik pályatársai közül. A dalolási kedv és szeretet vezeti a hangszerkészítés kétségtelenül igen sok nehézséget rejtő, rögös útjára. Évről évre egyre szebb és kevesek által ismert hangszert készít, furulyákat, töröksípot, tárogatót, hegedűféléket. Rajztudását grafikáin és faragott portréin egyaránt csodálhatjuk. …” (Dr. S Kovács Ilona etnográfus)
Köszöntőt mond: Kákóczki András művészettörténész
Megnyitja: Dr. S Kovács Ilona etnográfus
* Október 17., péntek 16 óra – Rákóczi-ház (Miskolc, Rákóczi u. 2.)
MISKOLC 1956
Kiállítással és fotódokumentációval színesített előadás az 1956-os miskolci eseményekről
Előadó: Kis József levéltáros
* Október 17., péntek 17 óra – Feledy-ház (Miskolc, Deák tér 3.)
IRODALMI FONÓ
Téma: Kosztolányi Dezső
Szerkeszti: Balázs István
