Idén magyar civil jogvédő nyerte el az egyik legrangosabb német magándíjat. A több területen is maradandót alkotó Kőszeg Ferenc elismerése elsősorban annak a teljesítménynek szól, amit a Magyar Helsinki Bizottság vezetőjeként az emberi jogok védelme során nyújtott.
A kasseli operaházban vasárnap ünnepélyes keretek között adták át Kőszeg Ferencnek a polgárok díját, az ún. „Értelem prizmáját” (Das Glas der Vernunft). Az 1990-ben alapított és először egy évvel később kiosztott szobrot olyan személyek vehetik át, akik munkásságukkal bizonyították, hogy türelemmel és megértéssel sikerülhet lebontani a világnézeti korlátokat, illetve, akik képesek voltak megmutatni, hogy az egyén hatással lehet akár az ellenséges környezetére is. Az évente kiosztott díjjal tízezer eurós jutalom is jár, amit a kasseli polgárok közadakozással gyűjtenek össze.
Kőszeg Ferencet az adományozók nevében Fischer Ádám karmester, a Magyar helsinki Bizottság tagja köszöntötte. Beszédet mondott Erhard Busek, Ausztria egykori alkancellárja is.
Kőszeg Ferenc (1939) gyerekként átélte a holokausztot és Budapest ostromát, orvos édesapja munkaszolgálatosként halt meg, őt és édesanyját Slachta Margit bújtatta. A szovjet csapatok bevonulása után röplapkészítés és -terjesztés miatt 1957-ben két hónapra vizsgálati fogságba került. A magyar–latin szakos diploma megszerzése után a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz került, majd 1975-ben az Európa Könyvkiadó szerkesztője lett. Innen 1979-ben bocsátották el, mert a Charta ’77 csehszlovák ellenzéki mozgalom vezetőinek szabadon bocsátását követelő aláírásgyűjtés egyik szervezője volt. Ettől kezdve nyíltan szembeszegült a pártállami rendszerrel, a Demokratikus Ellenzék meghatározó figurája lett. Egyik alapító szerkesztője az illegális (szamizdat) folyóiratnak, a Beszélőnek, valamint alapítója a Szegényeket Támogató Alapnak (SZETA). Fontos szerepet vállalt az SZDSZ megszervezésében. Pártja delegáltjaként részt vett a békés rendszerváltást lehetővé tevő nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon. 1990 és 1998 között az SZDSZ országgyűlési képviselője volt.
Jogot ugyan nem végzett, rendszerellenzéki társai között mégis az egyik legkövetkezetesebb képviselője volt annak, hogy a jog eszközeivel kényszerítsék ki a hatalomtól a polgárokat megillető, a pártállami alkotmányban deklarált, de a gyakorlatban megtagadott szabadságjogokat. Egyik alapítója volt a Független Jogvédő Szolgálatnak (1988) és a Magyar Helsinki Bizottságnak, amely idén októberben ünnepli fennállásának 25. évét. Kőszeg ma is tiszteletbeli elnöke a szervezetnek, amely leginkább a menekültek jogvédelméről, a börtönök és más zárt intézetek ellenőrzéséről, a hatósági önkény elleni fellépésről, sikeres strasbourgi ügyeiről, illetve a jogállam és az alkotmányosság melletti elkötelezettségéről ismeretes.
Az első kasseli díjazott a német újraegyesítésben kulcsszerepet játszó Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter volt. Később is több politikus tüntettek ki, köztük Klaus von Dohnanyi hamburgi polgármestert, Carl Friedrich von Weizsäcker német államfőt vagy Joachim Gauckot, aki most tölti be ezt a pozíciót. Világhírű művészek is részesültek az elismerésből: a hegedűművész Yehudi Menuhin, a képzőművész bolgár Christo, a kínai Ai Weiwei, valamint a cseh-osztrák író, Pavel Kohout. Tavaly a társadalomtudós Jürgen Habermas volt az ünnepelt. Kivételes esetben szervezeteket is díjaztak, így a ZDF szerkesztőségét és az orosz Memoriált. Magyar állampolgárok közül Kőszeg Ferenc előtt eddig csak Horn Gyula miniszterelnök vehette át az elismerést 1995-ben.
Fotó: Szémann Tamás
