Jogerős: diszkriminált a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Budapest Pride 2012-es betiltásával
2014. szeptember 18-án meghozott jogerős ítéletével a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is megállapította: szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), amikor 2012 áprilisában a közlekedés ellehetetlenülésére hivatkozva megtiltotta a Budapest Pride felvonulást. A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
Mint az emlékezetes, 2011-ben a BRFK a közlekedés ellehetetlenítése miatt megtiltotta a Meleg Méltóság Menetének megtartását. A tiltást akkor a bíróság hatályon kívül helyezte, mert úgy látta, hogy a BRFK érvei nem megalapozottak. Ennek ellenére egy évvel később, 2012. április 5-én a BRFK ismét megtiltotta a felvonulást, mégpedig gyakorlatilag szóról-szóra ugyanazokkal az indokokkal, amelyeket a bíróság egy évvel korábban elvetett. Ráadásul a két esemény között a BRFK több olyan rendezvény megtartását tudomásul vette az 1000 körüli résztvevőre tervezett Budapest Pride-éval nagyjából azonos útvonalra, amelyen lényegesen többen vették részt, így például a 2012. januári békemenetet, amelyen több mint százezren vonultak fel, ám a rendőrség szerint ez nem okozott olyan forgalmi problémát, mint az LMBTQ emberek éves demonstrációja.
A BRFK ellen mint közérdekű igényérvényesítésre jogosult szervezet a Háttér Társaság a Melegekért és egy magánszemély indított pert a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 januárjában mindkét felperes vonatkozásában megállapította, hogy a BRFK őket hátrányosan megkülönböztette, azaz velük szemben szexuális irányultságuk miatt kedvezőtlenebb bánásmódot alkalmazott, mint más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekkel – így a tudomásul vett demonstrációk résztvevőivel – szemben. Az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy a BRFK zaklatást követett el, ami azt jelenti, hogy a BRFK döntése hozzájárult a felperesek számára megalázó, ellenséges, megfélemlítő környezet kialakulásához, illetve megerősödéséhez a szexuális irányultságukkal összefüggésben. Ezzel kapcsolatban a bíróság hangsúlyozta: a hatósági döntések mintául szolgálnak a társadalom tagjainak, és a megkülönböztető módon tiltó rendőrségi döntés jelentősen felerősítheti a meleg kisebbséggel szemben amúgy is fennálló ellenségességet, amely az ellentüntetésekben is testet ölt.
A döntés ellen a BRFK fellebbezett, a felperesek pedig – a magánszemély felperes kártérítése érdekében – csatlakozó fellebbezést nyújtottak be.
A múlt hét végén meghozott jogerős döntésében a Fővárosi Ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csoportját ért jogsértés miatt a magánszemély nem lett volna jogosult pert indítani, így az ő keresetét elutasította. A Háttér Társaság tekintetében azonban a másodfok teljes mértékben osztotta a Fővárosi Törvényszék álláspontját, amely szerint – mivel a BRFK semmilyen nyomós érvet nem tudott felhozni a hasonló rendezvények eltérő kezelésére – a rendőrség szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a Budapest Pride betiltásával.
A bíróság döntésének értelmében a BRFK-nak magánlevélben kell kifejezni sajnálkozását a jogsértés miatt.
