A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók 92 százaléka szeretne továbbtanulni, a legtöbben a gazdasági és pénzügyi pályát tartják vonzónak, annak ellenére, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos elméleti tudásuk igen hiányos. A Provident Pénzügyi Zrt. által működtetett Családi Kasszasikerek Program reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a középiskolások leginkább egy nagyvállalatnál képzelik el a jövőjüket, saját vállalkozásban a válaszadók 41 százaléka gondolkodik. Már az első munkahelyükön is messze a legfontosabb elvárás a magas fizetés: a megkérdezettek közel fele nettó 200 ezer Ft-ot tartana elfogadható kezdőbérnek. A fiatalok szkeptikusan látják az iskolai felkészítést a munkavállalásra, és a pénzügyi döntéseik tekintetében is inkább a szüleikre támaszkodnak.
A fiatalok gazdasági ismeretei után a Provident által 2008-ban elindított Családi Kasszasikerek elnevezésű pénzügyi edukációs program azt vizsgálta, hogy a jelenleg 16-17 éves diákoknak milyen továbbtanulási terveik vannak, mit várnak el a leendő munkahelyüktől, mennyire vállalkozó hajlamúak, illetve, hogy hol látják mindebben az iskola és a család szerepét. A reprezentatív Családi Kassza Index – a középiskolások jövőképe kutatásban összesen ezerkétszáz gimnáziumi és szakközépiskolai tanuló vett részt.
Közgazdász, orvos, mérnök – ők jól keresnek
A kutatás szerint a 16-17 éves tanulók kiemelkedően magas aránya szeretne továbbtanulni (92%) a középiskola befejezése után. A továbbtanulni szándékozók körében a legnépszerűbb a gazdasági és pénzügyi képzés, de vonzó még az orvosi, műszaki, és informatikai szakirány is. A legkevésbé népszerű az agrár, a társadalomtudományi, a rendészeti, illetve a pedagógusi pálya.
„A fiatalok gazdasági és pénzügyi ismeretei témakörében végzett korábbi kutatásunk eredményeit figyelembe véve kicsit meglepő, hogy a legtöbben a pénzügyi pályát preferálják. Abból ugyanis az derült ki, hogy az elméleti pénzügyi ismeretek meglehetősen alacsony szintet mutatnak. A megkérdezett középiskolások legalább kétharmada nem volt tisztában olyan alapfogalmakkal, mint például a törlesztőrészlet, a THM, a kötvény vagy az infláció. A felkészültség és érdeklődési kör helyett az előnyben részesített képzések és szakok említése inkább az ott megtanulható szakmák anyagi és társadalmi megbecsültségével függhet össze” – teszi hozzá Tóth Andrea, a Provident Pénzügyi Zrt. senior vállalati kapcsolatok vezetője.
Jó fizetés és vezetői pozíció a cél
Az anyagi megbecsültség hangsúlyos szerepét támasztják alá a munkahely kiválasztásánál figyelembe vett szempontjaik is. A középiskolások legfontosabb elvárása ugyanis már az első állásuk esetében is a magas fizetés. A megkérdezettek kétharmada (65%) sorolta ezt a leginkább fontos szempontok közé. Ezen kívül kiemelten lényeges még számukra, hogy a kiválasztott cég biztos háttérrel rendelkezzen (39%), jó legyen a társaság, a munka során használni lehessen a korábban megszerzett ismereteket és legyen előrejutási lehetőség.
A kiemelten fontos, magas kezdő fizetés a válaszadók fele szerint több mint 200 000 forintot jelent, nagyjából negyedük (23%) szerint pedig legalább 300 000 forintot. A másod- és harmadéves középiskolások és gimnazisták negyede 150 000 forint fizetés alatt inkább nem menne el dolgozni, harmaduk pedig legalább 100 000 és 150 000 forint közötti fizetést vár első munkahelyétől.
A Provident kutatás eredményei szerint a fiatalok kétharmada valamilyen vezető pozícióban szeretne dolgozni, de viszonylag sokan (41%) vannak, akik szívesen indítanának saját vállalkozást (körükben szignifikánsan magasabb a magas pénzügyi tudatossággal rendelkezők, és a fiúk aránya). A legtöbben a versenyszférát részesítik előnyben, de a vállalatméret csökkenésével fokozatosan csökken a munkavállalási szándék, míg a külföldi tulajdonú cégek általában vonzóbbak, mint a magyar tulajdonúak. Legkevésbé a köz- és a nonprofit szféra mozgatja meg a középiskolások munkamorálját.
Saját vállalkozás?! – pro és kontra
A vállalkozói lét lehetőségében szintén a materiális szempontok játsszák a döntő szerepet: az alkalmazottakhoz képest kereshető magasabb jövedelmet és a rugalmas munkaidőt tartják a legnagyobb előnyének. Az eredmények szerint pozitívumnak gondolják továbbá, hogy a vállalkozók könnyebben megvalósíthatják életcéljukat, mint az alkalmazottak. Érdekes, hogy jelentős mértékű azoknak az aránya (30%), akik magas összegű EU-s támogatások és adókedvezmények igénybevételét remélik ettől a munkavállalási formától.
A vállalkozási lét legfőbb ellenérve a vállalkozás beindításához szükséges pénz hiánya, a válaszadók kétharmada jelölte meg ezt a három legfontosabb ok egyikeként. Egyharmad azok aránya, akik szerint gazdasági kapcsolatok, egynegyed pedig azoknak, akik szerint politikai kapcsolatok nélkül nem tud boldogulni egy vállalkozás. A válaszadók 28 százaléka szerint a vállalkozói léttel járó kevés szabadidő is gátolja a fiatalokat abban, hogy vállalkozóként akarjanak dolgozni. Ezeknél lényegesen kisebb akadálynak látják a hazai és nemzetközi gazdasági helyzetet, a vállalkozók adóterheinek nagyságát és a magyar jogszabályok változását.
Mire készít fel a suli?
A Családi Kassza Index jövőkép kutatás kitért arra is, hogy a tanulók szerint mennyire kaptak az iskolától az álláskereséshez és a munkavállaláshoz hasznos ismereteket. A válaszadók szerint az iskola inkább általánosságban adott hasznos tudást arra nézve, hogy egyes munkakörök betöltéséhez milyen ismeretek szükségesek. Ugyanakkor csupán 17 százalékuk kapott segítséget arra vonatkozóan, hogyan kell állást keresni, és még kevesebb, csupán 10 százalék véli úgy, az iskolában megtanulhatja, hogyan kell működtetni egy vállalkozást. Az iskolák a legsikeresebbek az önéletrajzírás megtanításában voltak, ezt a megkérdezett diákok 46%-a vélte hasznosnak.
Ki segít a pénzügyi döntésekben?
„A középiskolásokat mindemellett arról is megkérdeztük, hogy milyen forrásból, honnan szerzik leginkább az információikat a pénzügyi kérdésekben. Azt tapasztaltuk, hogy a szülők szerepe kiemelten fontos: a megkérdezettek a legmagasabb arányban (78 százalék) a családtagjaiktól kérnek információt. Ezt követi a legkönnyebben elérhető és leggazdagabb forrás, az internet: a megkérdezettek 70 százaléka innen (is) tájékozódik. A sajtóból mindössze a középiskolások 47 százaléka informálódik, és az iskolai órán elhangzottakat is csak minden ötödik válaszadó említette” – magyarázza Tóth Andrea.
