Középkor, germánok. Elég ezzel a két szóval jellemezni a szóban forgó könyvet ahhoz, hogy tudjuk, az történelmi kalandregényregények közé sorolható be. Tyll J. Pollman Vandálok-sorozatában egészen a 4-5. századba kalauzolja vissza az olvasókat – egy vad, kegyetlen, (a maihoz képest) barbárabb világba, mikor a nagy Római Birodalom széthullásának közepett népek harcoltak földért és hatalomért, hazájukat keresve a letelepedéshez. Ennek első kötete, a Farkasok születésében a Róma sorsát megpecsételő ifjú harcossal találkozhatunk.
Az említett fiatal fiút Revriknek hívják, aki a vandál törzsfő fia. Abban a korban és világban a gyerekek nem meséken vagy példázatokon, hanem a való életen nevelkedtek fel, így ő is hamar megismeri az intrikát, és megtanulja, hogy a bizalomnak bizony ára van. Egy nap törzse elhagyására, illetve menekülésre kényszerül. Ezzel pecsételődik meg sorsa, ugyanis egy jóslat szerint nagy dolgokra lehet hivatott.
A kemény, hányatott utazás bizony elvégzi „atyai” feladatát: Revrik erős, harcedzett férfivá érik; miközben útját keresztezik a könyörtelen hunok, érinti a Szasszanida Birodalmat, a perzsákkal is találkozik, hogy végül eljusson Rómába, a korabeli civilizáció alfájához és ómegájához. A peremvidékről elindulva, feladata-sorsa nem kevesebb, mint megvédeni népét és új hazát találni egy felbolydult és kiszámíthatatlan, változás alatt álló világban.
A történet egyes szám első személyben, Revrik szemszögéből, illetve elbeszéléseiből bontakozik ki. Az elején a vandálok törzsi éltébe és működésébe nyerhetünk betekintést, ami segít képet alkotni erről a számunkra eléggé ismeretlen társadalomról, kultúráról. A főhős vándorlása során természetesen az útjába kerülő népekről és vidékekről is bővebb képet kapunk.
A Farkasok születése a duzzadásig tömve van harccal. Pollman részletesen bemutatja, hogyan zajlik egy-egy csata, leírja a különféle fegyvereket, elmagyarázza a stratégiákat, ami által hiteles képet fest a több évig tartó, nagy népek „viadaláról”. Előfordulhat, hogy soknak találja valaki a leíró részeket, de a szerző nem esik túlzásba, és szerencsére sok-sok fordulatot és humort adagolt a cselekménybe, hogy az ne fulladjon unalomba.
Pollman egy igen izgalmas történelmi időszakot választott sorozatának témájául. A Vandálokban egy korszakváltást mutat be egy izgalmas kalandtörténetbe csomagolva, amikor a Római Birodalom megszűnésével átrendeződtek a hatalmi viszonyok, kijelölésre kerültek a területhatárok, új pályára állítva Európa történelmét. Közülük sorozatcím-adó germán törzs volt az, amelyik megadta Róma számára kegyelemdöfést, s vált utána a népvándorlás mondhatni a legnagyobb győztesévé.
Érdemes megismerkedni a történelem azon zűrzavaros és formálódó szeletével, illetve azzal a néppel, amelynek vonásai mindmáig kitörölhetetlenül ott vannak nem egy ország kultúrájában. Erre a célra pedig – amellett hogy szórakoztató is – alkalmas a Vandálok-sorozat első kötete.