Az a cél, hogy lehetőség szerint megelőző csapást mérjünk a korrupcióra – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn Budapesten a korrupcióellenes küzdelem világnapján.
A tárcavezető Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Kónya Istvánnal, a Kúria elnökhelyettesével, Polt Péter legfőbb ügyésszel és Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal elnökével értékelte közösen a korrupció ellen tett lépéséket, miután a témában az általuk vezetett intézmények részvételével zártkörű tanácskozás kezdődött.
A miniszter a megelőzés mellett a korrupció megtorlásáról is beszélt, a megelőző intézkedések mellett a büntető jogszabályok változásaira, a közigazgatási intézményrendszeren belül tett intézkedésekre és a nemzetközi együttműködésre hívta fel a figyelmet.
A megelőzésről azt mondta, olyan kultúrát kell kialakítani, amely önmagában lehetetlenné teszi a korrupciót az államigazgatásban. Arra is ügyelni kell, hogy bűncselekmény esetén hogyan tudják azt megtorolni – tette hozzá.
A kormány 2012-ben elfogadott korrupcióellenes programját és a jogszabály-módosításokat említette, például a Btk. változását, amelyet az egyértelműsítés mellett kiegészítettek a befolyásolás vásárlása tényállással, amely a korábbiaknál hatékonyabban bünteti az aktív korrupciót.
Az úgynevezett gyorsító csomaggal szerinte mindent megtettek azért, hogy a korrupciós ügyek minél hamarabb tárgyalási szakba kerüljenek és minél előbb ítélettel záruljanak. Ennek érdekében az OBH, a Kúria és a Legfőbb Ügyészség többletforrásokat kaptak.
Megemlítette még a közérdekű bejelentésekről szóló törvényt, amely például védi a névtelen közérdekű bejelentőket, és megjelennek benne az integritásfelelősök, akik a közigazgatásban figyelnek a korrupció veszélyét felvető jelenségekre.
A közigazgatásról szólva szólt még a júliusban elfogadott köztisztviselői etikai kódexről, a nemzetközi együttműködés terén pedig arról, hogy 2010 szeptemberében Magyarország is létrehozója volt az ENSZ Korrupcióellenes Akadémiájának. Kiemelte az ország szerepét a nyugat-balkáni államok uniós csatlakozási folyamatában a korrupcióellenes tevékenység kidolgozásában.
Domokos László, szintén a megelőzés fontosságát hangsúlyozva, megemlítette a holland számvevőszék példájára létrehozott, a kockázatokra irányuló integritásfelmérést, az államigazgatásban a belső kontrolltevékenységek mérését. Utóbbival kapcsolatban azt mondta, ez a jegyzők, önkormányzati vezetők biztonsági öve.
Kónya István az AIDS-hez hasonlította a korrupciót, amely az államrendszer immunrendszerét gyengíti. Szervezete szempontjából a büntető ítélkezés mellett az átláthatóságot, a hatékonyságot, az össztársadalmi számonkérést emelte ki.
Megemlítette a Kúria szeptemberben elfogadott, a korrupcióval is foglalkozó középtávú stratégiáját, valamint az OBH-val való együttműködést a bírói etikai kódex kialakításában.
Az elmúlt húsz évet figyelembe véve Kónya István elmondta, évente átlagosan 700-750 korrupciós bűncselekmény jelenik meg, elsősorban vesztegetés, hivatali vesztegetés és befolyással üzérkedés formájában. Amíg 2009-ben több mint 900 ilyen bűncselekmény volt, addig mostanában ez a szám 300-400.
Kedvező tendencia szerinte, hogy amíg a bíróságok 2011-ben 297 esetben jártak el vesztegetés és 45 esetben befolyással üzérkedés miatt, addig 2012-ben 195 esetben vesztegetés és 48 esetben befolyással üzérkedés miatt.
Az évente átlagosan 450 ezer bűncselekménynek 0,1-0,2 százaléka korrupciós ügy – tette hozzá.
Polt Péter a Legfőbb Ügyészség novemberben elfogadott intézményi stratégiájára hívta fel a figyelmet, amely fő célként fogalmazza meg a közbizalom fenntartását az ügyészi szervezettel szemben és bizonyságadását annak, hogy az ügyészi szervezet maga is elkötelezett a korrupcióellenes harcban. Emellett a hatékonyságnövekedést, az eljárások gyorsítását említette és azt, hogy az elmúlt két év ügyészi munkája is bizonyította, hogy eddig is igyekeztek ennek eleget tenni.
A korrupció elleni küzdelem szempontjából a kiemelt ügyekkel foglalkozó Központi Nyomozó Főügyészségen megalakulása óta, az elmúlt két és fél évben 417 üggyel foglalkoztak, 87 nyomozásban 222 gyanúsítottat hallgattak ki. Vádat 13 esetben, összesen 107 vádlottal szemben emeltek. Megemlítette még, hogy a rendőri korrupcióval foglalkozó nyomozásban a következő napokban, hetekben emelhetnek vádat.
Handó Tünde, az OBH elnöke a bírósági szervezet integritásának fontosságát emelte ki és azt, hogy a korrupció kockázata esetükben ugyan alacsony, az átlátható és kiszámítható működéssel foglalkozni kell. Hozzátette: a bírósági integritási munkacsoport az idén elkészítette az új etikai kódex tervezetét és a parlament előtt van az a törvénymódosítási javaslat, amely az Országos Bírói Tanácsot hatalmazná fel ennek elfogadására.
(MTI)
