Korszakváltás a televíziózásban
Magyarországon 2013 a digitális átállás éve, melynek eredményeként október 31. után a nézők már csak a legkorszerűbb, digitális módon televíziózhatnak. A digitális televíziózás valódi korszakváltást hoz a tévénézők számára. A legmodernebb technológia még több ingyenesen fogható csatornát, kiváló kép- és hangminőséget, továbbá olyan extra szolgáltatásokat jelent, mint az elektronikus tévéújság vagy a digitális gyermekvédelmi zár alkalmazásának lehetősége.
A digitális átállás az a folyamat, amelynek során az analóg műsorterjesztés helyébe a digitális műsorterjesztés lép. Ez a földfelszíni televíziózás számára azt jelenti, hogy megszűnik a hagyományos, analóg földfelszíni műsorszórás, amelynek helyébe a frekvenciasáv hatékonyabb és gazdaságosabb hasznosítását lehetővé tévő digitális sugárzás lép (az úgynevezett DVB-T, magyarul a földfelszíni digitális televíziós műsorszórás). A folyamat levezényléséért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felelős.
A digitális átállás ütemezése
2013. július 31-én elérkeztünk a folyamat első mérföldkövéhez, hiszen 14 megyében és a fővárosban megtörtént az átállás. Budapest-Kab-hegy-Szentes-Győr-Szeged vonalon a gerincadókon lekapcsolták a hagyományos, tető- vagy szobaantennával fogható analóg adást. Az alábbi térképen e területeket világoskék szín jelöli.
A folyamat azonban nem áll meg, hiszen a fennmaradó területeken, melyeket az alábbi térképen sötétkék színnel jelöltünk, október 31-én történik meg az átállás.
Az ütemezés technikai okai
Az ütemezett átállásra azért van szükség, hogy megfelelő időt adjunk a lakosságnak a felkészülésre, illetve, hogy ezt a nagyszabású technológiai váltást a lehető legbiztonságosabban és problémamentesen tudjuk végrehajtani.
A digitális átállás szükségessége
Az elmúlt években a televíziózás területén teljes technológiaváltásnak lehettünk tanúi, mely mind a műsorkészítést, mind a tévékészülékeket is forradalmasította. Ehhez kapcsolódóan a műsorok továbbításának technológiáját is fejleszteni kellett, ezért van szükség a digitális átállásra.
Fontos emellett, hogy a frekvenciák korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, és Magyarország az Európai Unió jogszabályainak megfelelően az analóg földfelszíni frekvenciákat szélessávú mobilszolgáltatások számára teszi elérhetővé. Az átállásnak köszönhetően lehetővé válik több országos csatorna sugárzása, a legmodernebb telekommunikációs rendszerek, mint például a 4G/LTE, tehát a szélessávú mobilinternet alkalmazása is.
Az országos lefedettség
A digitális földfelszíni adás az ország területének 98 százalékán elérhető. Összehasonlítva az analóg földfelszíni adással, ez sokkal magasabb arány, hiszen azzal a műsortovábbítási móddal csak az ország területének 86 százalékát fedi le.
A digitális átállás előnyei
Az átállás korszakváltást hoz a hazai televíziózásban. A digitális földfelszíni sugárzás az eddig analóg műsorszórás esetén megszokott 3 csatorna (M1, RTL Klub, TV2) mellett további négy televíziós csatorna (M2, Duna, Duna World, Euronews) és három rádióadás (MR1 – Kossuth Rádió, MR2-Petőfi Rádió, MR3-Bartók Rádió) ingyenes vételét teszi lehetővé.
Kifogástalan, zajmentes kép- és hangminőséget nyújt: nincs szellemkép, villódzás, színtorzulás.
Olyan kiegészítő kényelmi szolgáltatások válnak elérhetővé, mint:
• Elektronikus programújság, mely tulajdonképpen helyettesíti a papír alapú műsorújságot. A néző könnyebben és gyorsabban tájékozódhat a csatornák nyújtotta tartalmakról, valamint megfelelő eszközökkel automatikus műsorfelvételi lehetőséggel is élhet.
• A set-top-box készülékekkel az elektronikus gyermekvédelmi zár használata is lehetséges, melynek segítségével a korhatáros tartalom elérhetetlenné válik a gyermekek számára.
• Nyelvválasztás lehetősége segítséget nyújt a nyelvtanulásban, melynek hatékonyságát számtalan kutatás alátámasztja.
• A legmodernebb technológia alkalmazásával a nagyfelbontású (HD) televíziós adások is elérhetővé válnak országszerte.
• Ugyancsak előnye a digitális átállásnak a frekvenciatakarékos technológia: egy analóg csatorna helyén akár 10-12 digitális csatornát is lehet továbbítani. A digitális átállással felszabadul a 790 – 862 MHz-es frekvenciasáv („digitális hozadék”), és ezt innovatív mobil szélessávú szolgáltatásokra lehet felhasználni.
A digitális átállás költségei
A digitális átállás szakmai és technológiai folyamata több éve kezdődött, és megközelítőleg 6-8 milliárd forintba kerül összesen. Ez a pénz többek között tartalmazza az átállás technológiai hátterének kialakítását, a lakosság tájékoztatását, illetve a lakossági igények felmérését és a jogosultak set-top-box-szal történő ellátását is. A szükséges pénzügyi hátteret a hatóság az elmúlt évek alatt gyűjtötte össze a saját bevételeiből, így azt mondhatjuk, hogy áttételesen a piaci szereplők finanszírozzák a digitális átállás költségeit.
Az érintett háztartások becsült száma
Magyarország közel 4 millió háztartásából csupán 500 ezer háztartás érintett közvetlenül (a háztartások 14 %-a), ami azt jelenti, hogy ők csupán analóg módon tudtak vagy tudnak televíziózni.
A másodlagosan érintett háztartások száma (azaz, van előfizetéses hozzáférése vagy digitális földfelszíni vétele –, de van olyan tévékészüléke, amelyen az országos földfelszíni műsorokat (M1, RTL Klub, TV2) csak analóg földfelszíni vétellel éri el) 103 ezerre tehető (a háztartások 3%-a).
A magyar háztartások 83 százalékát adataink szerint nem érinti a digitális átállás.
Mi az érintettek teendője?
A digitális átállás közvetlenül azokat érinti, akik jelenleg hagyományos szoba- vagy tetőantennával nézik az analóg földfelszíni adást. Az analóg lekapcsolás után ugyanis előfizetési díj nélkül hagyományos szoba- vagy tetőantennával és régi típusú televízióval csak akkor lesznek elérhetőek a jelenlegi csatornák (valamint az analóg sugárzásban nem fogható további csatornák), ha
– vagy olyan új tévékészüléket vásárolnak, ami a megfelelő vevőegységet, úgynevezett set-top-box-ot már beépítve tartalmazza
– vagy egy különálló set-top-box-ot szereznek be, amelyet a régi típusú televíziókészülékhez kell csatlakoztatni. A vételi viszonyok esetleg szükségessé tehetik antenna vásárlását és csatlakoztatását is.
A másik megoldás, ha valamilyen előfizetéses szolgáltatást vesznek igénybe (kábel-, műholdas vagy IPTV), hiszen ez esetben lényegében semmilyen tennivaló nincsen, mivel a digitalizálást a szolgáltató végzi el.
A szociális támogatási rendszer
Annak érdekében hogy senki, aki önerőből nem tudja végrehajtani az átállást, ne maradjon tévéadás nélkül, az NMHH széleskörű szociális támogatási rendszert hívott életre.
Első lépésként a Magyar Államkincstártól, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól és a helyi önkormányzotoktól bekért adatok alapján azonosított 475 ezer szociálisan rászorult állampolgárt, akiket március és június 15. között a szakemberek felkerestek. Segítettek nekik az igénylésben, és teljes körű tájékoztatást is adtak az átállásról. Ezt követte a szerelés fázisa.
Három feltétel teljesülése és igénylés benyújtása révén juthat a digitális vételi eszközökhöz vagy kedvezményes előfizetői csomaghoz a rászorult:
– csak analóg vételi mód áll rendelkezésére,
– állandó lakcímmel kell rendelkeznie,
– és alábbi szociális juttatások egyikét kapnia kell:
a) rendszeres szociális segélyt;
b) lakásfenntartási támogatást;
c) ápolási díjat kap;
d) időskorúak járadékában;
e) saját jogon nevelési ellátásban;
f ) fogyatékossági támogatásban;
g) vakok személyi járadékában;
h) saját jogon kapott hadigondozotti pénzellátásban;
i) foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül; illetve
j) 2013. évben tölti be a 70. életévét (vagy ennél idősebb), és számára az ONYF által folyósított nyugellátás, nyugdíjszerű szociális ellátás, egészségbiztosítási ellátás együttes összege nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét, azaz 57 000 forintot.
Kiemelten fontos, hogy csak az kaphatott és kaphat támogatást, aki igénylést nyújt be az NMHH-hoz. A Hatóság minden hozzá érkező beadványt egyenként bírál el.
Az első ütem eredményei
Az első ütemben érintett 14 megye területén az NMHH 220.156 fő szociálisan rászorultat azonosított, akiket a felmérés során személyesen is felkerestek a szakemberek. Mindenki tájékoztatást kapott a lehetőségeikről és az átálláshoz kapcsolódó teendőikről, illetve a felmérők segítettek az esetleges igényléseket kitölteni.
A felkeresettek közül 55 ezren igényelték az állami támogatás keretében beszerelt digitális vételi eszközöket, tehát a beltéri vevődekódert, más néven set-top-boxot és az antennát vagy biztosította a kedvezményes előfizetéses csomaghoz való hozzáférést.
Azok, akik elmulasztották az igénylést a július 31-i határidő előtt, még 30 napig igényelhették a támogatást.
A második ütem és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adatok
A második ütem által érintett területeken a felmérés 2013 augusztus 31-én ér véget. Az itt élő 232.637 szociálisan rászorult közül eddig 72.605 nyújtotta be igénylést.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 55.038 szociálisan rászorultat azonosított az NMHH, és közülük eddig 15.507 fő igényelte eddig az állami támogatás keretében biztosított digitális vételi eszközöket vagy a kedvezményes előfizetést. A Miskolcon élők közül 6.629 fő minősül rászorultnak, közülük eddig 912 család igényelte a támogatást.
A megye területén 5.224 háztartásban már beszerelték a vételi eszközöket a szakemberek, további 8.766 címre pedig a közeljövőben látogatnak el.
